HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51318

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-04-02 10:09:35

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: Szalay RóbertFeltöltés dátuma: 2013-12-25

Az első hó

A kisfiú hason feküdt a szőnyegen, pici kezei az állát támasztották. Elgondolkodva nézte az előtte szabályos konvojban sorakozó kisautókat. Időnként megigazította őket, de az idő nagy részében az autók álltak, és vártak.
Pedig minden készen állt, minden a legnagyobb rendben volt, de mégis valami hiányzott.
Itt a karácsony, de valami, egy nagyon fontos kellék, a hó hiányzik.
Pedig ő már felkészült a télre, mindegyik kisautón már rajt volt a téli gumi, - apával szerelték át az összesen, már vagy két hete, rettentően nagy munka volt- a kis teherautó platóján már ott volt a homok, amit majd a csúszós utakra kell kiszórni, és a hótoló is fel volt már szerelve az orrára. A kistraktor kanala is le volt már engedve, hogy megtisztítsa az utakat, ha szükség lenne rá, de nem volt. Nagyot sóhajtott, és lassan szomorúan felkelt a szőnyegről, és kiment a konyhába. Anya épp a lisztet borította egy tálból a gyúródeszkára. Szó nélkül megfordult, és visszaszaladt a szobába a kis teherautóért, hiszen a liszt majdnem olyan fehér, mint a hó.
Már indult is a munka, már közeledett az autó a liszt kupac felé leengedett lapáttal, mikor anya keze közéjük állt. A fiúcska felpillantott az édesanyjára, aki csóválta a fejét, miközben sóhajtott egyet, hisz tudta mi bántja az ő kisfiát. A tengerész visszavágyik a vízre, az űrhajós az űrbe, a hópehelyirányító pedig csak arra vágyik, hogy hulljon a hó, és ő kijelölje minden egyes, hókristály helyét. Ám az a csodálatos fehérség most, nincs sehol. A kisfiú megfordult, és hiába anyja vigasztaló szavai, lehajtotta a fejét szomorúan, és elindult a szobája felé. Mielőtt kilépett volna az ajtón, még visszanézett az ablak felé, amin át beragyogtak a csillagok. Most nem örült nekik, mint nyáron, amikor együtt feküdtek a fűben, és bámulták az eget, rajta a millió aranyló kis pöttyöt, amik titokzatosan ragyogtak, a sötétségben. Mintha egy festő az ecsetjét aranyfestékbe mártotta volna, és az éj sötét vászonja fölött rázta volna meg.
Most nem is ragyogtak olyan szépen, talán ők is érezték, hogy most nem kellene ott lenniük.
Aztán a tekintete, az ajtóra esett, ami felvezet a toronyba. Egyik nap felszaladt, kettesével szedve a lépcsőfokokat, és mindent előkészített. Leszedte a takarókat a műszerekről, mindent tüzetesen átvizsgált, átnézett, mindent beüzemelt, arra az esetre, hogy amikor itt az idő, minden a legnagyobb rendben menjen. de minden hiába. Radarok tömkelege pásztázza az eget, a vonalkák róják a köröket, hogy észrevegyél az első hópelyhet, ami a föld felé indul, hogy segítsék útját, és érkezését erre a bolygóra. A zsebében ott lapul, a készülék, - amit apával csináltak, ketten- amire a műszerek küldik a jelet, mihelyst észlelnek valamit, de nem jelez. A kicsi kis piros lámpa nem akar rajta villogni, és az apró kis hangszóró is néma maradt. Apa simogatja meg a kis buksiját, próbálja vigasztalni, de hasztalan. Aztán megint felveszi a kabátját, és elindul, mint tavaly. Vajon hova megy ilyenkor? Töri a kis fejét, kizökkenve egy pillanatra, de amikor meglátja a nyitott ajtón át a kinti fekete világot, újra erőt vett rajta a szomorúság. Óvatosan lerakta a kisteherautót, és visszaindult a konyhába, anyának segíteni egy kicsit. Kis kezével felemeli a lisztet, ujjai szétnyílnak, s mind a sűrű hóesés, úgy hull a liszt a gyúródeszkára, és anya is felemeli liszttel teli kezét, és már majdnem olyan, mintha igazi lenne. Kis arca kipirosodik, a szeme jókedvűen csillog, és együtt nevetnek anyával, már az orruk is fehér. Lassan a sütemény is elkészül, hull a tetejére a porcukor, ez még fehérebb már-már igazi hó. Megterítenek, ketten, hisz apa még mindig nem ért haza, nagy gondosan hajtogatja a szalvétákat, és teszi őket a helyükre, anya dicsérő szavai jólesnek, amiket kap értük. Előkerül a szekrényből is a szép ruha, kezd erőt venni rajt az izgalom, vajon milyen ajándék, milyen meglepetés várja majd a karácsonyfa alatt, és a Jézuska mikor ér már oda, és ugye arra apa is hazaér, mint tavaly? Fülét az ajtóra tapasztja, vajon hallja e már a csengőt, mely szólítja, vajon hallja e már a dallamot, ami hívja, vezeti. Édesanyja mosolyogva nézi, a gyermekét, akin már nyoma sincs a bánatnak, s aki a szájára teszi az ujját, hisz ő akarja meghallani elsőként a hangot, ami jelzi, hogy itt az idő.
A következő pillanatban, távolról hallatszik egy csengettyű hangja, melyet azonnal követ egy jól ismert dallam. A kisfiú szeme elkerekedik, ajkai kissé szétnyílnak, a szíve nagyot dobban, az ujjai megmarkolják édesanyja ujjait, és már indulnak a dallamot követve. Eléneklik a dalt,
melyet a hegedű lágy hangja kísér. Aztán következhet, az ajándékok kibontása, anya és apa boldogan figyelik a kisfiút, ahogy a szeme körbejár, melyik meglepetés tárja föl először a titkát. Kiválaszt egyet, és letérdel, hogy a térdére fektetve kibontsa a csomagot.
A szemét hirtelen egy villogó piros pont vonzza magára, ami a nadrágján átvilágítva adja a jeleket. A szíve hatalmasat dobban, a kezei megállnak, a szemei az ablakra szegeződnek, de azon át nem látni semmit, az ajándék lecsúszik a lábáról, ahogy hirtelen kiegyenesedik, és már szalad is az ajtó felé. Két kézzel csimpaszkodik a kilincsbe, az ajtót kitárva rohan ki a szabadba. Gyorsan lenéz a földre, de ott még nem lát egyet sem, s aztán fel az égre, még nem látja, de már érzi, hogy ott sorakoznak a felhő szélén, s csak a jelre várnak. Édesanyja éri utol, egy sapkával, és egy kabáttal a kezében, és gyorsan ráadja a hópehelyirányítóra, akinek hirtelen rengeteg dolga akadt. Már tárja is szét a két kezét, miközben a tekintetét az égre emeli, s megadja a jelet, melyre ott fönn annyian várnak. Egy pillanat múlva elindult a z első, a legbátrabb és oda érkezik, arra a helyre, amit az irányító kijelölt a számára, és aztán elindultak a többiek is, hogy kövessék a társukat, a földre.
A hópehelyirányító pedig csak áll, szilárdan a helyén széttárt karokkal a sűrű hópelyhek közt. Karját lendítve irányítja az égből jövő csillogó pelyheket, minden egyes hópehelynek megmutatva a helyét, kipirult arccal, boldogan. Néha amikor az ideje engedi, odapillant a szüleire, akik egymást átölelve büszkén nézik az ő fiúkat, ki a világ legfontosabb munkáját végzi, fehérré varázsolja a földet.

2013.12.23.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
kingfisher
Regisztrált:
2013-11-02
Összes értékelés:
92
Időpont: 2014-01-02 18:10:28

Kedves Róbert nekem nagyon tetszett. Van benne valami báj, valami meghittség, ami sajnos a mai, magából kifordult világra már nem nagyon jellemző. Szívesen olvastam, és nosztalgiáztam egy kicsit saját gyerekkoromra gondolva. Írj még hasonló szépeket! Gratulálok, üdv.: Zsolt

Legutóbb történt

Bálint István bejegyzést írt a(z) Ablakom előtt című alkotáshoz

Bálint István bejegyzést írt a(z) Ablakom előtt című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mi a baj velem? című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Aranyat fút a szél (szeles alkonyat a tavon) címmel a várólistára

Bálint István alkotást töltött fel Berci keresztelőjére címmel a várólistára

szhemi bejegyzést írt a(z) Árnyék című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Árnyék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A kerítő című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) kéjes mosolyával a kín figyelt című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Versike címmel

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

sailor alkotást töltött fel kéjes mosolyával a kín figyelt címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A legélőbb remény címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mi a baj velem? címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi vihar című alkotáshoz

magam alkotást töltött fel Tavaszi vihar címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Profit címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A varázsseprű című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)