HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46820

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: hundidoFeltöltés dátuma: 2014-01-04

Az állatok Embervédő Egyesülete

Egyszer az állatok elhatározták, hogy Embervédő Egyesületet hoznak létre. Restellték, hogy az emberek minden országban alapítottak Állatvédő Egyesületeket, ők pedig eddig ezt még sehogy se hálálták meg.
A varjú nagy károgással adta hírül minden állatnak, hogy gyűlés lesz az erdőben.
-Gyertek, gyertek a tisztásra!!- rikácsolta.
A háziállatok is hivatalosak voltak e nagy eseményre, nekik a kakas kukorékolta el a nagy hírt.
Az állatok táblákkal érkeztek, amiken az emberek iránti szeretetüket hirdették.
Az oroszlán szólalt meg először:
-Kedves hallgatóság, tisztelt egybegyűltek! A mai összejövetelünk célja az, hogy megalapítsuk az állatok Embervédő Egyesületét. Ti- itt jelentőségteljesen körbenézett- nagyon jól tudjátok, hogy az emberek mennyi jót tesznek velünk. Megmondhatják ezt például a galambok, akiket finom morzsákkal etetnek...
-Úgy van, úgy van!- burrogták a galambok.
-Állatmenhelyeket hoznak létre- vakkantotta a kutya.
-Etetnek, itatnak, gondoznak minket- rikkantotta a kakas.
-Kacsaúsztatót csinálnak nekünk!- hápogták a kacsák.
-Barátaim!- vette vissza a szót az oroszlán- Négy lábon járók, levegőben repdesők, előre a nagy munkára! Cselekedjünk! Védjük meg mi is az embert! Most megbeszéljük a tennivalókat, elosztjuk a feladatokat. Jelentkezzék, akinek valamilyen indítványa van!
-Na, mondjátok hangosan!- bökdöste a róka a mellette állókat.
-Mit mondjak?- szólt a bánatos szemű őzike. Én még egy embert sem bántotam...
-Mi sem, mi sem- dünnyögték a szarvasok.
- Hát igen...- szólt a farkas. Ki hallott olyat, hogy egy őz, vagy egy elefánt bement a városba emberre vadászni?! Ők, pedig jönnek mindenféle furfangos szerszámokkal, és elejtenek minket! Mi csak védekezünk, de inkább menekülünk előlük.
-Ti legalább futhattok és van, amikor szerencsével jártok. De én? Engem istállóban tartanak, a tejemet megisszák, aztán tudjátok, mi a vége...- bőgte szomorúan a tehén.
-És én? És én?!- visított a malac.
-És én?- nyerítette a ló.
- Hát mi, hát mi?- hápogták a kacsák.
-Én őrzöm a házat, vigyázok a javaikra, de ők ezt nem mindig hálálják meg. Belém rúgnak, vannak kutyatársaim akiket kidobtak! Ezért kell az állatoknak menhely, mert az ember ilyet is tesz!!- ordította a kutya.
Ekkor hangos csörömpöléssel érkezett egy macska.
-Veled meg mi történt? - érdeklődött az oroszlán.
-Velem?! Nézzétek meg, mit tettek velem. A lábamra, a farkamra konzervdobozokat erősített néhány gazfickó! Nem tudom levenni! Ez a zörgés - csörgés egészen megbolondít.
Zörgetni kezdte a konzervdobozokat.
Az oroszlán megrázta a csengőjét.
-Csendet!- Nem azért jöttünk ide, hogy panaszkodjunk, hanem azért, hogy megvédjük az embert!- ordította az oroszlán.
-De ki ellen? Mi ellen?—visította a malac.
-Ők bántanak minket! - kiabálták most már egyszerre az állatok.
-Táskát, cipőt készítenek a bőrünkből!- szsiszegte haragosan a kígyó.
-Bundát, sapkát viselnek az emberek a mi szőrünkből!- kiáltotta a nyuszi.
-És ami a legszörnyűbb!!! Na mi?! - bőgte a tehén.
- Megesznek bennünket!!!- harsogta valaki a tömegből.
-Csapdákat állítanak!- cincogták most már bátran a z egerek is.
-Az ember a saját fajtáját is elpusztítja. Mert ki hallott olyat, hogy kacsa bánt kacsát?!- hápogták a kacsák.
Az oroszlán haragosan elbődülte magát:
-Csend legyen!!! Megalakultunk, tessék eldönteni: Hogyan védjük meg az embert?!
-Saját maga ellen nem védhetjük őket!- nyávogta fájdalmasan az őrült macska. Ők bántanak minket, meg egymást is!- szőre égnek állt, félelmetes látványt nyújtott. Az állatok távolabb húzódtak tőle.
-Vigyétek innen ezt az őrült macskát!- harsogta az oroszlán.
-De ki miatt lett ilyen?-kérdezte halkan egy nyúl.
-Jó! Csendet!- szólalt meg az oroszlán. Megállapítom, hogy az embert saját maga ellen nem védhetjük meg. Sajnos vannak köztük jók, akik segítenek nekünk, de vannak köztük olyanok, akik bántanak minket, gonoszak velünk. Mély sajnálattal bejelentem, hogy az Embervédő Egyesületünket feloszlatom. Az emberek csak maguk segíthetnek magukon, azzal, hogy megbüntetik az állatkínzókat, az egymás ellen fordulókat. Mi pedig élünk úgy, ahogy eddig. Szolgálva őket, sokszor kiszolgáltatottan, menekülve, bújkálva, ahogy eddig.... ez így marad amíg világ a világ.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2014-03-12
Összes értékelés:
160
Időpont: 2014-10-05 11:16:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mély igazság rejtőzik a soraidban, nagyon jól sikerült megfogalmaznod ezt a történetet, ezeket a gondolatokat.
Jolcsi
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2014-04-07 07:01:11

Kedves Sailor! köszönöm, hogy elolvastad ezt a kis "mesét". Örülök, hogy megérintett.üdv hundido
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2014-04-04 20:22:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

elnézést megszakadt!

...és sok sok körültekintést...különösen
magunk körül...tetteink és felfogásaink körül

Gratulálok:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2014-04-04 20:19:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves hundido!

Olvastam többször ezt az írásod!
Nehéz mondani bármit is...mert ezek a
gondolatok-aid sok sok felelet-et és
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1123
Időpont: 2014-01-04 14:20:32

válasz Szalai Mihály (2014-01-04 13:05:23) üzenetére
Kedves Mihály!
Köszönöm, hogy elolvastad, és értékelted, és hogy tetszett.üdvözlettel hundido
Alkotó
Szalai Mihály
Regisztrált:
2013-12-27
Összes értékelés:
187
Időpont: 2014-01-04 13:05:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves hundido!

Nagyon jó eredeti ötlet az alkotásod, hogy az állatok szemével nézzük az embert. Sajnos egyet kell értenem veled, az állatok nem tudnak, és nem is kell, hogy védjenek minket maguktól, mert mi bántjuk őket, és egymást is. Sajnos mi túlnőttünk az állatságon, és lettünk az állatoknál állatabb állattá. Képességünk több van, mint nekik, de bánni nem tudunk a képességeinkkel, ezért sokszor rosszabbak leszünk náluk. Amíg az ember nem tud túlmutatni önmagán, addig ez sajnos mindig így is marad.

Legutóbb történt

Hayal bejegyzést írt a(z) A telhetetlen kiskacsa című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Mű mű című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Bodzasirató című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Hála című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Semmi üzenet című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Hála címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Semmi üzenet című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Angyalkacaj címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)