HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 19 Tagok összesen: 1889 Írás összesen: 49244 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: dorothy snapeFeltöltés dátuma: 2014-01-04
A kis karácsonyKarácsony előtt pár nappal volt, mikor minden rádióból ömlött a Last christmas, mikor a gyerekek napokat visszaszámolva várták, hogy jöjjön el karácsony napja, mikor a bevásárlóközpontok dugig voltak ajándékokat idegesen vevő emberekkel. A belvárosban jártam, hideg szeles szél fújt be még a metróaluljárókba is, a hajléktalanok megpróbálták minél inkább eltakarni magukat, láthatatlanná válni és nem megy fagyni. Mikor lefelé mentem a mozgólépcsőn, az ellentétes oldalra való bámulásomat furcsa énekszerűség szakította meg. Először fel sem ismertem a dalt, majd ahogyan lejjebb haladtam, egyre tisztában hallatszódott, és kivehető volt két gyerek hangja. - Kis karácsony, nagy karácsony, kis süt-e már a kalácsom... Döbbenten vettem észre, ahogyan a mozgólépcsők kezdete mellett egy fehérneműs plakát előtt három ember áll, középen egy alacsony, fekete pongyolába bugyolált nő, két oldalán hasonló korú kisfiú és kislány. Ahogyan a tömeg felszállt a felfelé haladó mozgólépcsőre - lesújtó vagy szánalmat sugárzó pillantásokat vetve a jelenségre -, és minden ember legalább harminc méter távolságban volt, a gyerekek abbahagyták a kornyikálást. Feltűnés mentesen ott álltam meg a megállóban, ahonnan láttam őket. Nem én voltam az egyetlen várakozó, aki furcsa érzésekkel szemezett a három emberrel. Amikor a következő szerelvény megérkezett (nem az enyém), az anyuka azt suttogta a gyerekeknek: - Rajta, kezdjétek! - Kis karácsony, nagy karácsony... - Kis karácsony, nagy karácsony... Szegényeknek ezúttal nem sikerült egyszerre belekezdeniük a dalba. Nekem már zúgott a fejem a hamis hangoktól, és elfojtott haragomtól, ki nem csorduló könnyeimtől. Megérkezett az én metrójáratom is. Szívemben a lány szünetes metszőfogaival, a kisfiú elálló füleivel és az anyuka kéregető kezeivel beszálltam a kocsiba. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
oroszlán bejegyzést írt a(z) Igazán - részlet (4.) című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Emlékezve Finta Katára című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Őszi szerelem című alkotáshoz Marcsy alkotást töltött fel Ravatal címmel a várólistára Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A csúcs-szeretkezés lelki hátteréről című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Igazán - részlet (4.) című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/3 című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A szív gyönyörén című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A szív gyönyörén című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Á című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |