HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45254

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Versek / szerelem
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2014-01-09

03. Szonettkoszorú - Csend és szeretet

1
Csend ül a fényben - nekem ez remény,
ha süt a Nap, és bérceken zúg a szél.
Mert mindig jó veled élni kedvesem,
a fényt csak te sugározhatod felém.

Csend ül a szélben és a napfényben,
ha szikrákat szór csendes zenével.
Hevesen ver, s lüktet fájó szívem,
ha énfelém közeledsz édesem.

Égi tüneményt nézünk minden este,
egymás mellett állunk kéz- a kézben
ragyogó csillagfényben fürödve.

Együtt hallgatjuk a mély csendet,
kérlek, maradj meg nekem örökre,
így élünk boldogan, reménykedve.

2
Így élünk mi boldogan, reménykedve:
egyszer sétáltunk ketten, jut eszembe,
néztük a csillagokat, egy nyári este,
szerelmes szavakat suttogtál nékem,

szemembe nézve halkan arra kértél:
válasszunk magunknak csillagot, mint
régen Erzsike Petőfi versében.
Felnéztem az égre, s a Göncölszekér

ragyogott felém. Kiválasztottam
a csillag legkisebb kerekét, tovább
sétáltunk, kezünket egymásba fonva

a forró nyárestén... Ha eszembe
jut fölnézni a csillagos égre,
az éj varázsát sosem feledem...

3
Az éj varázsát sosem feledhetem.
Hallom susog a szellő, érzem a nap
langy-sugarát. Lassan ébred az erdő...
Gondolatom messze szállva érzi a

jövőt. Langyos eső simogatja
az álmos ágakat, a Nap melege
élteti. Fák koronáján rügy fakad,
bimbó hasad, majd virágba borul az

erdő, akácvirágtól lehajlanak
a faágak, illatuk a tavaszi
széllel a légben messzire szállnak.

Az erdő megtelik élettel: méhek
röpködnek egyik virágól-másikra,
zsongásuk titkokat rejt magába'.

4
A zsongás titkokat rejt magába',
fák lombjai között madár dalol,
reánk a nyári napsugár ragyog,
szellő suttog, csak te és én vagyok.

Körülöttünk kis patakban víz csobog,
benne kishalak ficánkolnak, kell-e
nekünk ennél jobb? Hallgatjuk a szelő
susogását, szívünk jobban dobog.

A csend többet mesél ezer szónál,
halk zenénél. Az Esthajnal csillag
fenn az Égbolton fáradozva ballag,

enyhe szellő lengeti a fákat,
s az Égen csillagok sziporkáznak,
a Föld felé aranyrögök szállnak...

5
A Föld felé szállnak aranyrögök,
beborult reggelre a sötét Égbolt;
melletted leszek, ne félj az esőtől,
fogom a kezed, féltve őrizlek.

Fájdalom tölti be fájó szívemet,
kérlek, gyógyítsd be fájó sebeimet.
Olyan az élet, mint a nyári zápor,
hiába sóhaj, maradok csak vándor.

Mikor lesz felettünk ragyogó kék Ég?
Mit gondolsz kedves, boldog leszek még?
Úgy szeressél engem, mint valaha rég',

melletted maradok, szomorú ne légy!
Csókjaid tüzében s napsütésben
ha rád gondolok, boldogság tölt el!

6
Ha rád gondolok, boldogság tölt el,
gyere ide mellém, tőlem sose félj.
Fenn a faágon egy madár fészkel,
siess az ölembe, mely csak téged vár.

Elmúlt már a vihar, zeng a madárdal,
fényben csillan erdő, megázott a föld,
virágözön fölött puha párnás köd,
hallgassuk meg együtt, most jő a hajnal.

Szép nap virrad ránk, én szerelmesem,
csak figyeld a csendet, hunyd le két szemed,
s gondolj rám akkor, ha hajnal dereng.

Csodás nap köszönt ránk, hidd el ezt nekem:
kart-karba öltve holdvilágos éjen
boldogság felé együtt jössz velem.

7
A boldogság felé együtt jössz velem.
Sötét nappalok egyre hosszabbodnak,
sík lejtőn nesztelen szánok-síelők,
oszlopon fekete varjak kárognak.

Odakünn hó-borított táj mindenhol,
hófehér határra derült ég ragyog,
faágakon hideg jégcsapok csillognak,
a fákra meleg napsugár csókja vár.

Csendben jő a kikelet, olvad a jég,
madarak dalától lesz hangos a határ,
zöldül az erdő, felettünk kék az ég.

Kéményen fészkel a gólyamadár,
a lelkünk ujjong, szívünkben szeretet,
érezzük: tavasz lesz - nemsokára már.

8
Érezzük: tavasz lesz - nemsokára már:
rügyek pattannak a faágakon,
erdőszélén kinyílt a kankalin
estefelé halkan szól a mandolin.

Lágy szellő hajunkat legyezgeti,
sápadt arcunkat napsugár égeti.
Kék pillangók szállnak el mellettünk,
ha vasárnap templomba igyekszünk.

Szebben ragyognak fenn a csillagok,
korán hajnalban is kék ég ragyog,
talán érzik már a tavaszillatot.

Telve van a lelkünk szeretettel,
szívünk dobbanása ritmusra ver...
pezseg az élet, éltet a remény!

9
Pezseg az élet, éltet a remény,
megtalálod óhajod, ha igazán
akarod a neked legkedvesebbet;
nehéz az élet, nekem elhiheted:

Téged elveszteni, sosem akarlak,
képes lennék éretted megküzdeni,
mert ha szerelmünk lánca elszakad,
szívem talán örökre meghasad.

Csodálattal bámulom a két szemed,
nélküled az élet már nem jó nekem,
s majd' elolvadok forró szerelmedtől.

Éjjel és nappal csak rólad álmodom.
Te vagy nekem szerelmem-mindenem,
ha távol vagy, megszakad a szívem.

10
Ha távol vagy, megszakad a szívem.
Nem vagyok egyedül, hallgatom a
csendet, magamban tűnődve álomba
merülten. Lehet, nem most, régebben

éltem, gyönyörűt álmodtam: fenn a
csillagos Égen, napsütötte réten,
virágokon járva sétáltam egyedül,
és ragyogtak felettem a csillagok.

Fátyolfelhők felől halk gitárhúrja
pengett, csodás kísérő akkordok,
kedves dalaim fülembe csengenek.

Gyönyörű szólamot csendben hallgatom,
zongora hangját kísérem gitáron,
ablakomban egy kismadár dalol.

11
Ablakomban dalolt egy kismadár:
ültünk a parton, búzavirágok közt,
a nap ragyogott a fejünk fölött,
miránk forró szerelmet sugárzott.

Egymás szemébe belefeledkezve
reménykedünk boldogabb jövőbe',
a percek gyorsan múltak, nem figyelve
fittyet hánytunk az eljövő időre.

Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte...
hogy változik minden, nem érdekelt,
így maradt álom a mi szerelmünk...

mikor a napsugár ránk ragyogott,
szívünk csordultig telt érzelemmel,
boldog időket feledni nem lehet.

12
Boldog időket feledni nem lehet,
ha látom napfényben tündöklő tájat,
zöldülő mezőket, virágzó fákat,
fájó gondolatot mindjárt feledem.

Hiszem, hogy boldogság lesz a Földön,
hiszem: a borongós sötét eloszlik,
s szívekben a Fény is kivirágzik.
Tudom, és hiszek mindig a jövőben,

de ha gát takarja utat előttem,
sírva fakadok, kétségek gyötörnek,
ha nehéz napok állnak mögöttem,

hitem a boldogságtól úgy elröppen,
mint költöző madárraj, ha útra kel,
s borús idő után Nap süt felettem.

13
Borús idő után Nap süt felettem,
másként látom én már a gondokat;
elfeledem a borús rossz napokat,
és szép álmaimat szőni kezdem.

A sötétség szele gyorsan megfordul,
és szívemben a reménység kigyúl.
Örömünnepre kongnak a harangok,
a város utcáin fények kigyúlnak:

minden ablakot gyertyák díszítenek,
ünnepi ruhát öltenek az emberek,
már sötéttől többé félni nem kell.

Hallgassuk a szavát a Mi Urunknak,
mutatja mi az önzetlen szeretetet,
s Ő vezet el az örök életbe.

14
Urunk vezet el az örök életbe,
porból lettünk, s hamuból alkották
őseinket. Itt éltek elődeink
a Kárpátok alatt, mint esendőek.

Meghalunk, ha üt az utolsó óránk,
végső állomáshoz köves út vezet
oda eljutni nehéz mindenkinek.
Lelki értékünk mindenkor megmarad,

dalunk a csendről-szeretetről zengjen...
lelkünk rezdüléseiről szóljon,
mindenki titkainkra emlékezzen.

Alkossunk értéket, gyöngyszemeket,
hogy utódaink miránk majd büszkék
legyenek, s örökségnek örüljenek!

**

15. MESTERSZONETT - Csend és szeretet versére

Csend ül a fényben - nekem ez remény,
így élünk boldogan, reménykedve:
az éj varázsát sosem feledhetem,
a zsongás magában titkokat rejt.

A Föld felé aranyrögök szállnak,
ha rád gondolok, boldogság tölt el,
s a boldogság felé együtt jössz velem.
Érzem, tavasz lesz - nemsokára már:

pezseg az élet, éltet a remény,
ha távol vagy tőlem, szívem megszakad.
Egy kismadár dalolt felettünk,

boldog időket feledni nem lehet,
borús idő után kisüt a Nap,
az örök életbe Urunk vezet.

**

Készült: 2013. október 22.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2014-01-13 16:47:46

válasz Kőműves Ida (2014-01-13 09:25:40) üzenetére
Kedves Ida!
Igazán öröm számomra, ha tetszett a versem. Bizony, a szerelemmel annyi minden jár. Öröm és boldogság, néha fájdalom és csalódás. Sajnos, nem mindig végződik egymás megbecsülésével és nem is tart életfogytig...Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2014-01-13 09:25:40


Kedves Kata!

Szívből gratulálok ehhez a gyönyörű szonettkoszorúhoz. Tele van szebbnél-szebb képekkel, illattal, fénnyel, boldogsággal, reménnyel, fájdalommal... Persze, a szerelemmel ez mind együtt jár.
Gyönyörű alkotásodban mélyen elmerültem, csodáltam, gyönyörködtem...

Sok szeretettel!
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2014-01-12 18:57:42

válasz Nagy Noémi (2014-01-12 12:45:27) üzenetére
Kedves Noémi!
Igazán öröm számomra, hogy időnként meglátogatsz, s olvasod a hosszú szonettjeimet. Kedves szavaidat, na meg a csillagokat is köszönöm.
Mindenkor szeretettel várlak: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2014-01-12 18:55:13

válasz Kankalin (2014-01-12 12:38:45) üzenetére
Igazán öröm számomra, kedves Kankalinka, ha meglátogatsz, s olvasod a munkámat még akkor is, h tudom, hogy - igen - vannak bennük hibák, de belőlem ezek mind kikívánkoznak. Köszönöm a kedves szavaidat, s érzed, miért is csinálom mindezt. (Ki se merem mondani, hogy éppen ma fejeztem be a 11-et, amit még persze, szépítgetni kell...)
Csak azért számozom, mert szeretném, ha egymás mellett szeretném majd az összeset látni, szám-sorrendjében, amit egyelőre nem tudom, hogy kell, pedig jelezve van, hogy rendezni lehet a saját adatlapunkat. Rákérdeztem a fórumon, remélem, majd valaki rávezet.
Még egyszer köszönöm, hogy itt jártál és kedves szavakkal illettél pedig... nem folytatom.
Szeretettel ölellek: Kata
Alkotó
Nagy Noémi
Regisztrált:
2008-06-11
Összes értékelés:
1172
Időpont: 2014-01-12 12:45:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Szonettkoszorúdhoz szeretettel gratulálok. Tudom, mennyi munkád fekszik benne, minden elismerésem és tiszteletem ezért.

Noémi
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5853
Időpont: 2014-01-12 12:38:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Kankalin (2014-01-12 12:35:20) üzenetére
Bocsi, a klaviatúám nem jól működik. Szerintem így is értesz. :)
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5853
Időpont: 2014-01-12 12:35:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
... na, ez elszállt magától, de nem egészen. A mondandóm egy része megjelent, de az nem, hogy mélyen tisztellek azért, amit a költészet asztalára leteszel. Amikor olvasgatlak, elgondolkodom az élet értelmén, hiszen van ilyen oldala is a verseknek.
Írj sokat, és már csak egyet jegyzek jegyzek meg. A koszorúk megérdemlik, hogy ne számozd őket, hanem önálló címet kapjanak. A sorszámok engem a börtörtön felé terelgetnek, pedig amit írsz, az maga a szabadság. :)
Szeretettel: Kankalin
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5853
Időpont: 2014-01-12 12:23:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kata! :)
Csak ámulok, mert bevállalós vagy. Amíg én itt vergődök a koszorúimmal, te már rengeteget feltettél. Nem is foglalkozom azzal, hogy milyen a forma, inkább tanulok, Tőled. Bátorságot és erényt is, meg kitartást és azt, hogy bizony emberek vagyunk. Hibákkal és és pozit

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel Esti zene címmel a várólistára

festnzenir alkotást töltött fel Az én hősöm címmel a várólistára

F János alkotást töltött fel A lóápoló 20. fejezet címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Gyulai Pál. Búcsú / Abschied címmel

harcsa bejegyzést írt a(z) Egy kávéházi játszma című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Halpucolás címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Szappanbuborék ez a szerelem címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel De jó volt látni címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Levegőváltozás címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)