HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45250

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2014-03-19

A majom farka, a misszionárius feneke VI/2.

Április 4.-e volt. A missziós telepen ezen a napon 128 fő tartózkodott, ebből több mint száz ember, gyerekek, felnőttek ott is laktak. Pedro, feleségével, Zitával és családjával: fiaival, lányaival és azok gyerekeivel, Carlos, és felesége, a várandós, utolsó idős Aity, Faé, legidősebb fiuk, és a többi gyerek és unoka, Zejete a szakácsnő férjével, európai nevén Károllyal, és nyolc gyerekükkel.
Említettük, ezek a családok a missziós-telep északkeleti részén laktak egy-egy önálló "családi" házban. Azért tettük idézőjelbe a családi szót, mert, bizony ezek a házak csak átvitt értelemben, dzsungelkörülmények között nevezhetők családi házaknak, csak annyiban, hogy lényegében család lakott bennük. A kedves olvasó felkaphatná itt a fejét: hogy-hogy? Csak nem azt akarja elhitetni velünk az író, hogy húszan, harmincan laktak egyetlen, nem túl nagy házikóban? Nos, azt kell mondanunk, így volt! De emlékeztetnünk kell az olvasót, a brazíliai őserdőben vagyunk, és Pedro, Carlos, Zejete "vademberek", akik nem ismerik az európai lakáskultúra áldásait, sem tudós kutatók számításait arra vonatkozóan, hogy egy fő számára hány négyzetméter az ideális élet- illetve lakótér. A telepen lévő házakban Antonio atya, és dr. Voght házikóját kivéve gyakorlatilag nem volt bútorzat: asztal, szék, szekrény, ágy. A bogarak, kígyók, patkányok miatt a bennszülöttek, és a fehérek is, függőágyaikat (chinchorróikat) a tetőszerkezet vízszintes gerendáira kötötték fel, szorosan egymás mellé, s így egy pár lépésnyi területen többen is elfértek. Berendezési tárgyaik nem voltak. Halász, és vadászeszközeiket a falhoz támasztották, vagy azokat is felkötözték. Mivel a telepen konyha és étkezde működött, sem tűzhelyre, sem konyhai eszközökre nem volt szükségük. Primitívnek nevezhető ez az életmód? Bécsből, Berlinből, Párizsból, Koppenhágából, vagy Budapestről nézve minden bizonnyal az, ám ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Aki ott élt köztük az tudja: ezeknek a primitív vadembereknek az érzelemvilága, érzelmi élete sokkal gazdagabb, mint az úgynevezett kultúrnemzetek szerencsésebb, vagy szerencsétlenebb (?) gyermekeié, ami bőven kárpótolja őket. Azon persze nem érdemes meditálni, hogy elkerülve a vadonból, megismerve a civilizáció nyújtotta kényelmet (asztal, ágy, szék, szekrény, angolvécé, folyóvíz, rádió, hús-klopfoló és konyhai kenyérszeletelő-gép) és élvezeteket (rumpuncs, sör, mozi, cigaretta, éjszakai lokál, pezsgőfürdő, szellemvasút), visszatérnének-e? A válasz egyértelmű: nem!

A telepi családokban 41 iskoláskorú gyerek volt. A közeli falvakból 20-22 gyerek járt be naponta az "iskola-pirogákkal", ezekből az esős évszakra 15 maradt bentlakónak. Ethel 21 iskoláskorút toborzott össze a diaszpórából, így az iskola összlétszáma az esős évszak kezdetén 77 fő volt. 77 gyereket persze nem lehetett egy-létszámban, egyszerre egy osztályban tanítani, sőt ennyi gyereket le se lehetett ültetni a közösségi épület iskolatermében. A gyerekek különböző korúak voltak a 6 évestől a 14 évesig, tudásszintjük eltérő volt, és az újonnan érkezett gyerekek saját anyanyelvükön kívül más nyelvet nem beszéltek. Hogyan zajlott mégis ilyen körülmények között az oktatás? Majd később erre is rátérünk!

Még egy megjegyzést szeretnénk tenni a nevekkel kapcsolatosan. Az olvasó, az eddigiek során találkozott már indián nevekkel: Neyomi, Faé, Ejite, Awqiricuce, Zejete, európaiasan hangzó nevekkel: Antonio, Julianna, Joseph, Ethel, és az indián gyerekek magyar (és indián) neveivel: Marika, Pisti, Kelemen. Ezek közül az olvasó gond nélkül elfogadja a portugál, spanyol, német, és indián neveket, magyaráznunk se kell, miért. De, hogy jönnek e történetbe, amelyik Brazília, és Venezuela határvidékén, a dzsungelben játszódik, magyar keresztnevek?
Nos, hát, a helyzet a következő. A waika (piaroa) falvakban élő lakosság már keresztény volt. Amikor egy gyereket, vagy felnőttet megkereszteltek, természetesen kapott keresztény, európai nevet, ami persze, elsősorban spanyol, vagy portugál név volt. Ezeket a neveket mi, miután ez a könyv magyar nyelven íródik, magyar olvasóközönségnek, önkényesen magyarra fordítottuk a könnyebb olvashatóság kedvéért. Ha valaki majd egyszer veszi magának a fáradtságot, hogy angolul, németül, franciául és hottentotta nyelven megjelentesse, szabad kezet adunk neki, abban a tekintetben, hogy a gyerekek magyar neveit a saját nyelvére lefordítsa. Így lehet, hogy a kis Marikából, (Myrijemacuból) az indián kislánykából egy angol nyelvű kiadásban "Mary" lesz. Semmi kifogásunk ellene!

Miután a reggeliztetés rendben lezajlott, Antonio atya magához kérette Juliannát és Ethelt. Az irodában ültek le. Ezt a helyiséget a nagy közösségi teremtől, ami az iskolának, az étkezdének, és az istentiszteleteknek is helyt adott, nádpallóból készült falak választották el az északkeleti oldalon. A bejárati ajtó lián-függöny volt.
-Azt szeretném - mondta -ha a felső-tagozatot mától ön venné át anyám, az alsó tagozatot én fogom tanítani, míg az újonnan érkezett gyerekek, akik nem beszélik még a nyelvet, Ethelhez tartoznának, ha elvállalja. Mit szólnak hozzá, hölgyeim?
Julianna komoly képpel bólogatott, Ethel viszont alig tudta megállni, hogy ne tapsikoljon örömében. Az új gyerekek! Az ő gyerekei! Akiket ő toborzott össze a tereékből! Jaj de jó!
Bele se tudott hirtelen gondolni abba, mit is jelent ez, mekkora munkát, milyen felelősségteljes feladatot. A falvakból jövő "kollégísták", kicsik, nagyok, nemcsak, hogy nem beszéltek portugálul, nem írtak, nem olvastak, de semmiféle ismeretekkel nem rendelkeztek a civilizált életről. Meztelenül érkeztek, s bár az óta felöltöztették őket, a ruha alatt még kis vademberek voltak. Ha Ethel tudta volna, mekkora gondot vesz a nyakába, talán nemet mond. Ő azonban most el volt kápráztatva a feladat nagyszerűségétől, attól, hogy felnőtt nő lett, hogy számítanak rá!

-Etlel szabad kezet kap - folytatta az atya. -Úgy tanít, olyan módszerek szerint, ahogy ő akarja. Szakmailag közvetlenül nekem tartozik felelősséggel, és számadással. -Élesen nézett a nővérre. - Természetesen tanácsot szívesen elfogad egy olyan nagytapasztalatú valakitől, mint ön anyám. Ugye Ethel?
-Persze - mondta a lány. -Sőt, én megyek majd tanácsért, segítségért Julianna nővérhez!

Amit az atya mondott, nem kevesebbet jelentett, mint azt, hogy Ethel visszahozhatja az iskolába a bábukat, és a rajzokat, amelyeket korábban, mint láttuk, Julianna száműzött. A lány ujjongott magában. Papír-városokat fogok felépíteni, mondta magában, egész terepasztalt, nagyvárost autókkal, villamost, vonatot, sorompót, bakterházat, pályaudvart, gyárat, repülőteret irányító-toronnyal, utasszállító gépekkel, kikötőt, tengerjáró hajókat, hogy megismerjék a világot. Bábukat készítek, a bábuk szerepeket játszanak majd, énekelnek, verset mondanak. Lesz élő színház is, előadjuk a Hófehérkét és a hét törpét, meg a Hamupipőkét!

-Ez minden, egyelőre - mondta az atya. -Most menjenek, készítsék el az időbeosztást. Én, a magam részéről mindenben benne vagyok, ami ésszerű. De talán a nagyokkal kezdődhetne a nap, ők jöhetnének, mondjuk nyolctól tízig. Nem tudom, találják ki!
Már indultak kifele, elől Julianna, mögötte Ethel, amikor Antonio azt mondta, hogy Ethel maradjon még egy percre, mert egy másik témáról is szeretne vele beszélni. A nővér elment, Ethel visszalépett a szobába.
-Ülj le -mutatott rá Antonio a székre.
-Köszönöm, nem. Sietnék most már én is.
-Jó, nem tartóztatlak. Csak valamit kérdeznék még.
-Hallgatom, atya.
Antonio habozott. Hogy kezdje?
-Jól aludtál?
-Jól - mondta a lány.
-Emlékszel, mit mondtál, mielőtt elaludtál volna?
-Nem nagyon. Mondtam valamit?
-Valami olyasmit mondtál, hogy meglestelek egyszer valamikor....-alig tudta kinyögni, mély volt a hangja, érdes, dörcös. Ethel meztelen testét látta maga előtt, ahogy ül a földön, ahogy öltözteti. Ahogy ráadja a saját, kockás, hosszú-ujjú férfiingét. -Mire gondoltál? Csak nem hiszed, hogy...
-Nem emlékszem semmire. ...Kicsit be voltam csípve.
-Jó, lehet. Bocsánatos bűn. És most?
-Mi van most? Ezt, hogy érti az atya?
-Hát...figyelj. Most is azt hiszed, hogy én....
-Dehogy. Nem.
-Akkor rendben. Mert nem szeretném...ha...azt hinnéd!
Ethel indult volna. Megkerülte a papot a kijárathoz lépett. Antonio megfogta a karját, nem engedte még elmenni.
-Ethel!
-Igen?
-Hernando vitt reggel egy csokor fehér rózsát Sarahnak. Megtalálta Sarah? Tetszettek neki a rózsák?
Ethel kiszabadította a karját, félretolta a paravánt. Már félig kinn volt, onnan szólt vissza.
-Biztos. Nem tudom. Mostanában nem nagyon találkozom vele.
Még egy pillanatig nem mozdult a küszöbről.
-Köszönöm atya! Az új gyerekeket! Hogy rám bízta őket az atya!
Aztán elment, a liánfüggöny visszalibbent a helyére. Üres volt a kis iroda-helyiség. A pap az íróasztalhoz lépett, leült a székére. Édes kislány. Milyen üde, milyen ártatlan. Milyen büszke! Hogy tartja magát! Uram, Istenem! Segíts, hogy ne kelljen gondolkodnom. Nem akarok a két szemére gondolni, ahogy visszanézett rám az ajtóból! Megbabonáznak azok a szemek. Kérlek Uram. Miatyánk, aki a mennyekben vagy. Térdre esett a falon lévő feszület előtt, imádkozott. Egy idő után felállt, könnyes volt mindkét szeme, de a vonásai már kisimultak. Tiszta szívvel, elcsitult lélekkel látott hozzá napi teendőihez. Legalább is ő ezt hitte.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2017-01-20 08:54:55

válasz black eagle (2017-01-19 19:09:01) üzenetére
Kedves Sas! A szerelem egy nagyon furcsa dolog, olyasmi lehet, mint az időparadoxon. Úgy lehet, ahogy írod, egyiknél már elhamvadóban van, a másiknál pedig éppen fellobban. Gyere, szeretettel várlak! Üdv: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
932
Időpont: 2017-01-19 19:09:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Igen, furcsa utakon jár olykor a szerelem, s a szívek hol térben, hol időben kerülik el egymást. Mint kis elektronok, kik nagyon közel járnak egymáshoz, de valami fölső erő hatására mégsem tudnak egyszerre egyazon ponton találkozni. Ez drámai. Megyek tovább.

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-29 08:46:52

válasz sailor (2014-03-28 20:19:41) üzenetére
Nagyon köszönöm Sailor! Hozzászólásaid, elismerő szavaid megtisztelőek számomra, és továbbra is nagyon nagy erőt adnak a folytatáshoz!!! Üdv: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3829
Időpont: 2014-03-28 20:19:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2014-03-26 16:20:23) üzenetére
Szia Bödön!

Tudod,´ott´nincs mit ´választani´!
...annál a maroknyi megmaradt ( MÉG SZABADON ÉLÖ)
öslakónál!
Az amazónia 60 szor nagyobb mint Magyarország...

...de,értelek!
Lehet 20,50 év mulva,éppen ´olyanok´lesznek,azt teszik
mint a ´többi´...a globalizáció gyümölcsei ´megérnek´ott is
elöbb-utóbb

Ui...különben,elismerésem ahhoz,ahogy vezeted az eseményeket!
Nem ismétlem,hogy hozzáállásod és elökészületed elsörangúak!

Üd:sailor
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-26 16:23:08

válasz Krómer Ágnes (2014-03-26 12:47:38) üzenetére
Szia Ági! nagyon szeretném, ha elolvasnád!!! Persze erre nem kérhetlek, de ha megteszed, boldoggá teszel vele!!! Mindjárt írok én is!!! p én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-26 16:20:23

válasz sailor (2014-03-26 14:29:45) üzenetére
Szia én is értelek Sailor! Tudom, h vannak lyan emberek, akik nem a civilizáció kényelmét választják. Itthon is vannak ilyenek. Elmennek a világ végére, az Isten háta mögé egy kis tanyára és ott boldogok. A megjegyzésem (a regényben) általános "bölcselkedés" -amit a "narrátor", aki elmeséli a történetet, megenged magának. És az is lehet, h nincs igaza. Más helyeken is beavatkoztam már "narrátor" szerepben, és mondtam valami állati nagy okosat, h provokáljam az olvasót. Hogy vitába száljon velem. Köszönettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3829
Időpont: 2014-03-26 14:29:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
...és tudod...´nincs áram,nincs tv,mozi,autó,légkondi,hifi,számítógép és és
hiánya-át kárpótolja részükre(a szabadon élökre gondolok)
hagyományaikból kiinduló és évszázadokon át bevált életstílus...

tudom ezt nehéz megérteni,de ha egyszer az öserdö kuliszájában
érzik jól magukat!

Ui...különben értelek,magam sem tudnék az általad felsoroltak nélkül
lenni,szinte magától értetödö dolgok ezek,nem is lehetne nélkülük meglenní

Üd:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3829
Időpont: 2014-03-26 14:20:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2014-03-26 08:51:36) üzenetére
Szia Bödön!

Tudod,tényleg nehéz ezt megérteni,mert az arányok mások,
és csak helyszínen tudni meg igazán mit gondolnak és akarnak...

a mi,mindennek igentnt mondó és befogadó lelkületünktöl(gondolom itt a kényelmet)
léteznek más ´horizontok´is!

Igen,nem minden lenne akkor sem ideális,de hidd sokan választják az
öseik életmódját,a természettel való harmóniát...és láttam:BOLDOGOK

...ezt nem általánosan mondom,de létezik-nek az ilyen felfogásúak
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2702
Időpont: 2014-03-26 12:47:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2014-03-20 08:21:58) üzenetére
Szia Laci!

El fogom olvasni.Ha máskor nem hétvégente.Priviben írtam neked :)

P:Ági
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-26 12:39:41

Szia Zsu! Én se jártam ott, csak elhitetem:) Sokat olvastam utána, az igaz! nagyon köszönöm, h így is, hogy nincs időd, kitartasz!! Sok szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5445
Időpont: 2014-03-26 12:01:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !

Ebben a részben sem csalódtam, bár nagyon keveset vagyok, igyekszem a számomra kedves
emberek írásait olvasni.
Lebilincselő a tájékozottságod és peregnek az események rendesen.
Tetszett !!!
Szeretettel: Zsu
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-26 08:51:36

válasz sailor (2014-03-25 20:07:04) üzenetére
Visszamennének-e egy kis faluba, nádtetős viskókba jobbágynak, látástól mikulásig robotolni? Úgy, h közben éhínség van, pestisjárvány van, jön a török, és az átlagos életkor 33 év? Nem tudom, nem tudom. Azt hiszem még a "legvadabbak" is kétszer meggondolnák, beszálljanak-e abba a gépbe?
Vagy mondd csak, hallottál-e arról, h pl. nálunk MO.-on emberek, fiatalok tömegesen költöznének ki kis tanyákra, mert ott emberibb az élet? Sztem nem. Inkább választják azt, h egy multi egy nagyvárosban jól kizsákmányolja őket, de van autójuk, stb, és este, ha kedvük van, beülnek egy diszkóba? Vagy leülnek egy sörrel a TV elé, megnézni a B.K. soron következő epizódját. Nehéz kérdések ezek!!! )) Üdv: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-26 08:50:59

válasz sailor (2014-03-25 20:07:04) üzenetére
Szia Sailor! Igen, biztos így van! Ma talán már visszatérnének. Visszatérnének? Otthagynák-e mindazt, amit a civilizáció nyújtani tud? Az autót, a légkondit, a frigidert, a hifit, a számítógépet, az Internetet? Visszamennének őserdei szállásukra, a pálmakunyhóba? Ahol nincs áram, nincs TV, nincs mozi, színház, söröző? Jó, azért ez erősen véleményes! De, amit írtál, azzal egyetértek!!! A "fehér" ember, a civilizáció mindent elvett tőlük!!! Ugyanez a folyamat azonban a "civilizációban" is lejátszódott, falu-kontra város címszó alatt! Vidékek, falvak néptelenedtek el, mindenki futott a városokba, ahol több a szórakozási lehetőség, ahol "élni" lehet.
Sokan szidják a TV-t, az Internetet, stb. és visszavágynak a nyugodt, békés középkori idillbe. De, vajon tényleg visszatérnének-e, ha egy időgéppel visszarepülhetnének?
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3829
Időpont: 2014-03-25 20:07:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
...olvaslak

üdv:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3829
Időpont: 2014-03-25 19:56:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Az ´Amazónia´területén ca 22 millió ember él.
...és 100 000 Indián,150 nyelv

Mit kaptak a civilizációtól?

Betegségeket,kihasználásokat,
csodaszépen csomagolt csomagolásban...

...nem,nem...ma szeretnének visszamenni ahhiz
az életstílushoz,amit öseik folytattak!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3829
Időpont: 2014-03-25 19:47:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

´hogy elkerülve a vadonból,megismerve a civilizáció nyújtotta kényelmet...
és élvezeteket...visszatérnének-e?
A válasz egyértelmü:nem!

...de ma minden más!

Átláttak a civilizácó nyújtott kényelmén...
ami szinte ´elpusztította´öket!

Ösi jogaik sokszor sárba taposva!
folytatom
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-21 11:19:17

válasz csabaiandy (2014-03-21 08:15:14) üzenetére
Szia Andy! Köszönöm, igyekszem, téningezek rendesen, egy teniszedzőnek mindig jó formában kell lenni:) én
Szenior tag
csabaiandy
Regisztrált:
2012-08-26
Összes értékelés:
1037
Időpont: 2014-03-21 08:15:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
hozod a formád meg kell hagyni. tetszett! szeretettel
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-20 20:08:34

Örülök neki, köszönöm! Üdv: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2301
Időpont: 2014-03-20 10:57:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszik!
Üdvözletem!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-20 08:32:24

válasz Klára (2014-03-20 08:11:49) üzenetére
Szia Klári! Ez azért ennél bonyolultabb ügy. Nem hiszem, h a szokványos pap-történetekből ismert módon folytatódik, vagy fejeződik be. Minden esetre óriási nyomás nehezül Antoniora. Ez egy egészen különleges, egyedi eset. Bár másokkal is előfordulhat ilyesmi. Két ember között létrejöhet elszakíthatatlan szál, és nem csak testi kapcsolat létezik. De ez tényleg komplikált. Szeretném bemutatni egyfelől a magánéleti vívódásokat, másrészt két hősi lélek ragaszkodását, hűségét valamihez, egy belső késztetéshez, ami erősebb, mint a testi késztetés, és minden kísértésen, hibán, bűnön keresztül érvényesül. Remélem sikerül majd így megírnom! Üdvözlettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-03-20 08:21:58

válasz Krómer Ágnes (2014-03-19 22:48:57) üzenetére
Szia Ági! Köszönöm, igyekszem. Ha van időd, és kedved, olvasd el az eddigieket. mert csak így érthető meg, mit jelent az utolsó mondat. A férfiban két érzés viaskodik. Nehéz ellenállni a kísértésnek. Még én se tudom sikerül-e? :))) Mindenesetre (szándékom szerint) Antonio nagyszerű ember, de ember!!!
Hol voltál? Hiányoztál! Majd írok priviben!!! p én
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2193
Időpont: 2014-03-20 08:11:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mi lenne, ha ez egyszer nem az történne, ami általában a hasonló írásokban: a pap elveszíti a fejét és megcsúfolja a reverendát...
Ami pedig a lakáskörülményeket illeti, a szocializmus által létrehozott panelrengeteg sem álom egy család számára :)

Üdv: Klári
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2702
Időpont: 2014-03-19 22:48:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Ez nagyon hosszú elég lehetett megírni,Érzelemdús és szemléletes így elképzelhető.Rejtélyesen zárod gondolom, hogy érdekes legyen ne váljon unalmassá.Szerintem jó bár nem olvastam mindet.

P:Ági

Legutóbb történt

harcsa bejegyzést írt a(z) Egy kávéházi játszma című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Halpucolás címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Szappanbuborék ez a szerelem címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel De jó volt látni címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Levegőváltozás címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Petrucci alkotást töltött fel Jankó és az ördög címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)