HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44927

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2014-03-25

A majom farka, a misszionárius feneke VI/3.

Két nappal később, 6.-án volt Ethel születésnapja. Ezen a napon lett 17 éves.
Hajnali 3 órakor vajúdni kezdett Aity. Elment a magzat-vize, jöttek a fájások. Carlos leterítette a földre az előre odakészített nádpallót, és óvatosan ráfektette a feleségét. Az indián nők könnyen szülnek, nem igényelnek hozzá orvosi segítséget, lakóhelyeiken, az őserdő mélyén megbúvó tereékben hiába is igényelnének. Négy óra 15 perckor előbújt a gyermek csapzott, nyálkás vérrel borított feje. Carlos és egyik lányunokája segített kihúzni a babát a szülőcsatornából. Fiú volt. Elvágták a köldökzsinórt, egy rongydarab csücskével kitisztították szemét, száját, orrát, aztán a családfő bokájánál fogva lelógatta a kicsi testet, és óvatosan paskolgatta a hátát, a fenekét, hogy felsírjon. A baba azonban nem sírt fel, nem lélegzett. Ekkor már ébren voltak a többiek is, feszült figyelemmel, aggodalmas képpel figyelték, mi történik.
-Szaladj át az orvosért! Gyorsan! -szólt rá Carlos az egyik lányára.
A doktor, Ethel kíséretében két percen belül a helyszínen volt. Megnézte a babát.
-Fektessék ide - mutatott a nádból készült fekhelyre. Odatérdelt, fölé hajolt, meghallgatta a szívét a sztetoszkóppal. -Van szívhang, csak gyenge!
Kért egy tiszta zsebkendőt ráterítette a baba szájára, levegőt fújt a zsebkendőn keresztül a tüdejébe. Egyszer, kétszer, háromszor. Aztán két kézzel óvatosan megnyomogatta a mellkasát, egyszer, kétszer, háromszor, négyszer. Semmi nem történt, a kicsi nem sírt fel, s nem lélegzett.
-Morfiumot! - mondta az orvos.
Ethel kinyitotta a táskát, kivett egy kis ampullát, apró reszelővel körben bereszelte az üvegcse nyakát, majd ügyes, gyakorlott mozdulattal letörte, és felszívta az injekciós-tűvel a szérumot. Fertőtlenítette egy gézdarabbal a baba popsiját. A doktor beleszúrta a tűt, és belenyomta a szérumot a testébe. Vártak néhány pillanatot. Valaki hangosan imádkozni kezdett az ajtóban, Ethel megismerte Julianna hangját. Dr.Voght újra ráhajolt, és újra levegőt fújt a tüdőbe, egyszer kétszer, háromszor, majd megint ütemes mozdulatokkal nyomkodta a mellkast. A család félkört alkotott körülöttük, hangtalanul sírtak, a könnyek lefolytak az arcukon, lecsöpögtek a kunyhó döngölt-föld padlójára. Sírtak, és imádkoztak.
-Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, s áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus...
Több mint két órán keresztül küzdött az orvos a gyerek életéért. Amikor végül felegyenesedett, arcán fáradtság és reménytelenség tükröződött. Nem szólt egy szót se csak két kezét tárta szét a tehetetlenség beszédes mozdulatával. Antonio atya feladta az utolsó kenetet, megáldotta a testet.
-Imádkozzunk -mondta erős hangon. -Miatyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved.
Szavait elnyomta a hangos sírás, jajgatás. Aity két kézzel ölelte magához a halott csecsemőt, gyerekei, unokái köréjük gyűltek, letérdeltek, leguggoltak melléjük, simogatták őket, csókjaikkal borították el mindkettőjüket. Faé is ott térdelt az anyja mellett, vad arcán szétfolytak a vonások, szeméből könnyek potyogtak.
Dr. Voght megfogta a lánya kezét. -Gyere Ethel, itt már nem sokat tehetünk.
Ethel ránézett az apjára. Megrázta a fejét. Az arca nedves és maszatos volt.
-Menj csak -mondta sírással küszködve. -Én maradok még imádkozni!

A kisfiúnak az Ijuya nevet adták, ami azt jelenti: szomorúság. A kunyhók, és a kerítés között húzódó cserjés területen temették el. A kicsi testet a Juliannától kapott finomszövésű, halványsárga plédbe takarták bele, így eresztették le a gödörbe. Antonio atya misét mondott a lelki üdvéért. Virágokat és földet szórtak rá. Annácska -emlékszünk ugye, ő az indián kislány- kedvenc rongybubáját dobta utána. Ott volt mindenki, a missziós telep egész lakossága, mindenki zokogott, gyerekek, felnőttek. A halál minden nap jelen volt, mégse lehetett megszokni. Néhány férfi, rokonok, feltöltötték a sírt, felkupacolták a földet magasra. Egyszerű fakereszt került a tetejébe, rajta vésett felirat: IJUYA
-Testvéreim - mondta Antonio atya - ne szomorkodjatok. -Ijuyának csak a testét temettük el. A lelke halhatatlan, a lelke Istennél van, mától Ő visel rá gondot. Tudom nagy csapás ez a szülők, a testvérek, a rokonság, és mindenki számára. Minden élet fontos, minden élet egyedi, és megismételhetetlen. Az élet szent, a mi Urunk, a mi Teremtőnk csodálatos ajándéka, ezért fájdalmas annyira az elvesztése. Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve! -Keresztet rajzolt a levegőbe, megáldotta a sírt. - Kicsi Ijuya Nyugodj békében! Az örök világosság fényeskedjék lelkednek!

Elállt az eső, kiderült az ég. A trópusi nap gyilkos ereje felszívta a vizet, a pára fehér felhőkben szállt felfelé, nagyon különös látvány volt, füstölt a tisztás, füstölt körben az erdő.
Este a kiürült étkezdében négyen ülték körül a tanári asztalt, ami most fehér abrosszal volt leterítve. Túl voltak már a vacsorán, halkan beszélgettek. Egyszerre csak kialudt a lámpa, sötét lett a teremben. Ethel azt hitte, áramszünet van, talán a generátor döglött be. De nem, hallani lehetett a motor halk zúgását kinn. Félrelibbent a konyhát az étkezdétől elválasztó ponyva, imbolygó világosság támadt onnan: Zejete és Neyomi jöttek be, a szakácsnő kezében tálca, a tálcán torta, tetején táncoló fényekkel apró gyertyák. Ethenek ebben a pillanatban jutott eszébe, ma van a születésnapja! Könnybelábadó szemmel figyelte, hogy teszik le eléje ezt a csodát. Torta, igazi torta itt a dzsungel kellős közepén, ezermérföldnyi távolságra a civilizációtól. Énekszó csendült: boldog, boldog, boldog születésnapot!

A torta még csak a meglepetések eleje volt! Antonio atya egy gyönyörű, bőrkötésű imakönyvet ajándékozott neki, szentkép volt a lapok között, Krisztust ábrázolta fűrésszel a kezében munka közben. A kép aláírása ez volt: ORA ET LABORA
Juliannatól könyvet kapott, Thomas Manntól a Varázshegyet, az apja pedig, nagy papundekli dobozt vett elő az asztal alól és az ölébe tette: óvatosan bontsd ki!
A dobozban gramofon lapult, mellette lemezek! Ó Istenem! Ethel azt hitte, menten elájul! Szíve minden vágya teljesült, még csak remélni se merte, hogy ilyesmit kap! Felnyitotta, feltett egy csillogó, fekete lemezt a korongra. Alexander's regtime band. Megforgatta oldalt a kart, felhúzta a rugót. Kikattintotta a nikkelezett karocskát, a korong mellett, amivel el lehetett indítani. A lemez forogni kezdett. Óvatosan ráhelyezte a tűt, felcsendült a zene. A kislány egy percig elragadtatva hallgatta, aztán kikapcsolta a készüléket, az apjához hajolt, csókot nyomott az arcára.
-Köszönöm Apa! De ma még ne zenéljünk, nem illik.
-A gyásznak is megvan a maga ideje, és az ünneplésnek is - mondta a Antonio komoly arccal. -A gyászon túl vagyunk már. Hallgasd nyugodtan Ethel, ha akarod!
-Ethel felnézett. Könnyes szemmel mosolygott.
-Inkább majd holnap...ne haragudjanak atya!
Megsimogatta a gramofon fekete tetejét, maga elé húzta a könyvet, rátette a kicsi imakönyvet.
-Köszönök mindent! A kedvességet, a szeretetet....-elakadt nem tudta folytatni. Lehajtotta a fejét és sírva fakadt. A kis csecsemőre gondolt, Carlos és Aity fiára, aki a föld alatt fekszik hideg tagokkal, mozdulatlanul.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2017-01-20 08:59:31

válasz black eagle (2017-01-19 19:24:15) üzenetére
Kedves Sas! Örülök, h tetszett ez a rész is. Az élet nem egyszerű, ott az őserdőben meg különösen nem! Köszönöm, h olvasod, és várlak a folytatáshoz is! Üdvözlettel: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
848
Időpont: 2017-01-19 19:24:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Megrázó és fölemelő élmények egyazon napon, nem könnyű. Nem könnyű örömöt érezni, amikor még egy tragédia friss nyomdokain járunk. Nagyon kifejező epizód.

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-04-02 10:39:09

Szia Zsu! Igen, ez egy szomorú rész. Nagyon szépen köszönöm, h sok dolgod, bajod közepette is hűségesen olvasod!! Sok szeretettel: én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2014-04-02 10:28:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !
Nagyon nehezen jutok mostanában ahhoz, hogy olvassak, de nagyon-nagy kár lett volna
kihagynom ezt a részt, nagyon jól megírtad, szerintem kiemelkedik a többi rész közül,
megfogott...
Szeretettel: Zsu
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-03-31 18:18:36

válasz eferesz (2014-03-30 23:30:59) üzenetére
Jaj, köszönöm, eltévesztettem! Javítani fogom!
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2277
Időpont: 2014-03-30 23:30:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Örülök, hogy erről sem maradtam le, nagyon jó lett!
Egy észrevétel: az Üdvözlégynél az Úr van Teveled után, az áldott vagy te az asszonyok között következik, és csak aztán az áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus...
Üdvözletem!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-03-27 17:08:59

válasz sailor (2014-03-27 14:37:52) üzenetére
Szia Sailor! Visszavárlak mindig! Ha nem jönnél, bizisten rádírnék, h mi van Veled:) Üdvözlettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-03-27 17:07:30

válasz Klára (2014-03-27 12:32:44) üzenetére
Köszönöm szépen, h olvasod, és nagyon örülök annak, h tetszik! Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2014-03-27 14:37:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Nagyon tetszett...
nagyon ´emberi´!

Üd:sailor
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2114
Időpont: 2014-03-27 12:32:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szép ez a rész. Születés, halál, születésnap... Ismét jól megírva, gratulálok:)

Üdv: Klári
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-03-27 08:40:07

válasz csabaiandy (2014-03-27 07:53:42) üzenetére
köszönöm szépen Andy!
Szenior tag
csabaiandy
Regisztrált:
2012-08-26
Összes értékelés:
1037
Időpont: 2014-03-27 07:53:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
csak ismételni tudnám magam. szeretettel
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-03-26 20:38:52

Ja, biztos így van, de nem biztos, h az orvos 1938-ban tudta:) (Majd a "véglegest" átírom!) Köszönöm, h olvasod!!! Üdv: én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2014-03-26 20:13:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tanítsd meg az orvost, hogy máskor koffeint adjon morfium helyett, ilyen esetben sokkal hatásosabb.
Ez szomorkás rész, remélem a következőben megszólal már a zene. Üdv. István

Legutóbb történt

KMária bejegyzést írt a(z) Az új kenyér című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Szappanszív címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az új kenyér címmel a várólistára

KMária bejegyzést írt a(z) ünnep ( húsvéti gondolatok) című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Veszprémi hangulatok című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) ( egy érdemtelen ) reggel című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Bőrömön nyárutók... című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Csendvilág című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Ládagyári történet 1. rész című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Ládagyári történet 2. rész című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Nekem a vers... című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Nekem a vers... című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ihlet-füzér című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Eruptív című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Tükröződések című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)