HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48422

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Ferger JolcsiFeltöltés dátuma: 2014-04-08

Valóság gyermekszemmel

- Anyu, anyu! Nézd, mit fogtam! - futott felém Márk, az én picike, négyéves kisfiam.
- Egy lepke! - loholt közvetlenül bátyja mögött Lili, a hároméves kislányom.
- Végre sikerült fognom egyet! - álltak meg előttem lihegve a gyermekeim. - Bár sok időbe telt! - fogta az oldalát kifulladva Márk.
- De megérte! - guggoltam le mosolyogva melléjük. - Nagyon szép! - néztem a hálóban repdeső pillangóra.
- Anyu, szerinted nem fél? - kérdezte erősen elgondolkodva Lili.
- Szerintem nem is tudja, mi történik vele éppen. Csak azt érzi, hogy jelentősen lecsökkent a tér körülötte, ahol repkedhet! - mosolyogtam Lilire.
Bár még csak három éves volt, már most tudtam, hogy jelentős dolgokat fog véghez vinni ez a picike lány, ha egyszer felnő. Mindenki, aki újonnan ismerte meg őt, rácsodálkozott a korához képest mély érzelmekkel rendelkező kislányra. Lili mindig meglátta a kínálkozó lehetőséget arra, hogy segíthessen másoknak, hol egy apró mosollyal, egy öleléssel, vagy egy kedves szóval sikerült magába bolondítania az embereket. Mindenki imádta őt, mindenki csodálattal tekintett rá.
Márk, az ő védelmező bátyja pedig mindig ott volt az ő húgicája mellett, hogy megvédhesse őt a rossztól, ha arra volt szükség. Bár ilyen még nem fordult elő, mert tekintve, hogy mindenki szerette Lilit, mindenki vigyázott rá, nem eshetett bántódása. Mégis örömmel töltötte el Márkot az a tudat, hogy ő is jelentős tettet hajt végre, amikor a húgát védi.
- De biztosan szomorú. Nem repkedhet a társaival! - csóválta meg szomorúan lebiggyesztve az ajkát Lili, miközben tekintetével el nem eresztette volna a hálóban ragadt lepkét.
- Tudod, ők nem úgy élnek, mint az emberek. Nekik nincs túlzott igényük arra, hogy más lepkék társaságában legyenek. Ők csak haladnak az árral, örülnek annak, hogy ilyen szép időben, ilyen szép helyen szállhatnak virágról-virágra - próbáltam nyugtatgatni a lányomat, miközben körbemutattam a virágzó mezőn, ahol éppen voltunk.
- És akkor az embereknek mért van igényük a társaságra? - kérdezte Lili korát meghazudtoló szókincséről bizonyságot téve.
- Mert mi így vagyunk megalkotva. Társasági lények vagyunk. Mért is akarnánk egyedül lenni, ha lehetünk mások társaságában is? Tudod, nagy áldás egy jó beszélgetés az igaz barátainkkal.
- Igen, mert annyi rossz ember van a világon. Akikkel vigyázni kell - bólogatott serényen a lányom, miközben szőke, göndör tincsei ide-oda ugrándoztak angyali arca körül.
- Igen, sajnos ez így igaz.
- De nem értem... - rázta tovább a fejét Lili. - Miért van annyi rossz ember? Mért van egyáltalán rossz ember a világon? Annyival jobb jónak, segítőkésznek és kedvesnek lenni másokkal.
- Sokkal jobb, ez így igaz. De nem minden ember gondolkodik így...
- Pedig így kellene. Máris szebb hely lenne a világ - mondta bizonyossággal a hangjában Lili.
- Ez sajnos nem tőlünk függ. Mi csupán annyit tehetünk, hogy segítünk, ahol kell, meglátjuk azokat a dolgokat és lehetőségeket, amikkel jobbá tehetjük embertársaink életét és természetesen meg is kell ragadnunk azokat. Ha te mindent megteszel azért, hogy a körülötted lévő emberek élete a lehető legjobb legyen, akkor már jobb hely lett a világ, a te és társaid által ismert világ. Csak egy ember kell, aki jó példát mutat, s lehet, hogy ez akkora hatással lesz mások számára, hogy átveszik a jó magaviseletet, s bár egy ember kellett az elkezdéshez, röpke napok alatt már két, három, öt, tíz, száz ember válhat általa jóvá. Ezt tartsd a szemed előtt mindvégig!
- Oké! - bólogatott serényen Lili. - Mindent megteszek azért, hogy boldog emberek vegyenek engem körül! - nevetett fel boldogan, majd a bátyja után futott, aki kicsivel előtte indult el újra a lepkéket üldözni.
- Bárcsak minden ember ilyen lenne, mint te, Lili! - mormoltam magam elé kislányom önfeledt, sugárzó egyéniségét látva.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2014-03-12
Összes értékelés:
160
Időpont: 2014-05-22 16:03:05

válasz Istefan (2014-04-09 23:06:13) üzenetére
Kedves Istefan!
Pontosan azért ez a címe, mert egy gyermek másként látja az életet. Lehet, hogy elképzelhetetlen számodra, de vannak gyermekek, akik valóban jobban látják a világot, mint a felnőttek, s bár egyszerűbb is a nézetük, mégis jobb. Ezt próbáltam visszaadni ezt a művel.
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1655
Időpont: 2014-04-09 23:06:13

Szerintem az írás tartalma nem passzol a címmel. Egy hároméves gyerek egy kissé másképp látja a valóságot, még ha Arany János szókincsével is rendelkezik. Szeretettel:István

Legutóbb történt

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)