HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44946

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Versek / szerelem
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2014-04-10

11. Szonettkoszorú - Szeretni boldogság

1. ARCOD
Oh! - siess hozzám, ragyogjon arcod,
szeretnék mindenkor melletted lenni,
mert ha rám nézel, oly' boldog vagyok,
jó lenne mindig karodban pihenni.

Múlik az idő, mindig téged várlak,
telihold kukucskál be az ablakon,
nézem az órát, az idő múlását,
abban reménykedem, hogy te vagy ott.

Meleg tekinteted ha rám emeled,
ha kitárod két karod énfelém,
szemed bársonyát rajtam felejted,
repülök hozzád úgy, mint akkor, rég'.

Boldog órákat sohasem feledem,
a szívem örök szerelemmel telt meg.


2.
A szívem örök szerelemmel telt meg.
Bársonyos alkonyon, őszi falevélen
forró csókjaidtól lángolt a szívem,
ott, 'hol terítettek színes szőnyeget.

Mert egymásnak fogadalmat tettünk:
tudtuk, tél multával jön a kikelet,
jövőnket örökre összekötöttük,
s templomi esküvel megszenteltük.

Úgy szeretném, ha drága orcádon
a boldogság sugarát mindig látnám,
hogy együtt legyünk életünk útján,
a gondokat tőled távol tartanám.

Szent béke éljen mindenkor köztünk,
örökké ilyen boldogok legyünk.


3. BEVALLOM
Legyünk ötökké ilyen boldogok.
Óh', de szép az égbolt, még úgy is, ahogy
a sötétet félhold világítja meg.
Hová tűnt az égről a te csillagod?

Sápadt színeid engem megríkatnak.
Miért ilyen gonosz? Nem is érzed talán,
a szép ötkerekű csillag ott, te vagy!
Az Égen fényes csillagok ragyognak,

köztük ott az enyém, a Göncölszekér!
Az a kicsi csillag a szekér legvégén,
a leghalványabb, az kedves nékem.
Ne restelld azt, hogy emlékszel rá még:

egy nyári estén, valamikor régen...
mi választottuk karonfogva, ketten.


4.
Mi választottuk karonfogva, ketten.
Az a halvány csillag akkor, ott fenn
holdfényben csillogott a magas Égen,
ifjúkoromban én választottam, egy

ifjú udvarolt nékem szerelmesen.
Bevallhatom most, nem láttam régen,
életem borús volt, oly' könyörtelen,
mély sóhajom száll, félelem lelkemben.

Szívem megremeg, nem tudom elhinni:
nem akarlak téged elveszíteni,
képes lennék érted megküzdeni,
mindig veled szeretnék együtt élni!

Mert ha szerelmünk lánca elszakad,
fájó szívem örökre meghasad.


5. HAJNALOKBAN
Fájó szívem örökre meghasad.
Oly' régen várlak már, elmúlt a nyár,
hideg van, őszi levelek hullanak,
boldog idők múlnak, hiába bánt.

Nem öröm, hideg szél fúj odakünn:
körülnézek, kereslek, fázik lelkem,
nélküled életem sivár, nem pihen,
szobám üres, ablakon harmatcseppek.

Úgy hiányzol nekem, siess hozzám,
az ég felderül, ha itt vagy mellettem,
ha jó vagy hozzám, ragyog a napsugár,
ne késlekedj, melegítsd fel szívem.

Téged kereslek, eddig nem leltem rád
világot bejárva, találtam reád.


6. KRISTÁLY GYÖNGYSZEMEK
A világot bejárva, rád találtam.
Kis szobámban sok virág, forró csókkal
várok rád, elfeledem minden gondom,
ezután boldog szívünk együtt dobban.

Könnycsepp ragyog a két szép szemedben,
tudom: veled az élet mindig szép lesz,
szemed fénye ragyog szerelmesen,
szeretnélek nézni, téged becézni.

Csak veled szeretnék együtt lenni,
álmaimban hallgatni halk sóhajod,
éjjel-nappal szíveden megpihenni,
amikor szívünk is együtt dobog.

Te vagy a mindenem, boldogságom
legyen örökké ily' szép az álmom.


7. HULLÁMZIK A BÚZATENGER...
Legyen örökké ily' szép az álmom.
Aranylón hullámzik a búzatenger...
ragyogó égen tündöklő napsugár,
virít a piros pipacs, a kék búzavirág.

Egymást átöltve sétálunk, szívünk
telve szerelemmel, boldogsággal,
- madárraj rebben fel az ösvényen -
arcunk kipirul, suttogunk egymással.

Ki tudná, hogy minek is örülünk?
Csak a nyárnak, talán a vadvirágnak?
Miért búsulnánk? Felettünk kék az Ég,
egymást ölelve szerelmesen járunk,

köröttünk hullámzó búzatenger,
és ragyog ránk az áldó napsugár.


8. KARODBA ZÁRVA
Ragyogott ránk az áldó napsugár,
kék égen fehér gomolyfelhők úsztak...
s ránk forró szerelmet sugároztak.
Ültünk a parton, búzavirágok közt,

belefeledkezve egymás szemébe
ragyogott a nap a fejünk fölött,
reménykedtünk egy boldog jövőbe',
múltak a percek, mi nem figyeltünk.

Karodban szívem megtelt érzelemmel,
s "ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte"
nem gondoltuk, hogy álom marad minden...
az eljövendő idő nem érdekelt.

Ki gondolt rá, hogy boldog időket,
forró szerelmet el lehet feledni?


9. SZERETNI BOLDOGSÁG...
Forró szerelmet el lehet feledni?
Oly' régen várok reád, kedvesem,
elég, ha mi ketten tudjuk: te meg én,
érezhetem, hogy te vagy az enyém,

mert szeretni téged boldogság lehet,
kedvesem oly' régen vártalak téged,
mert virágnak megtiltani nem lehet,
hogy a bimbójából ne nyíljon ki.

Ha a te szerelmed már megérett,
az enyém vagy harmatos virágom,
lehozom a Mennyország minden kincsét
néked, és az Ég összes csillagát,

letérdelve a lábad elé rakom,
kis kezedet örökké csókolom.


10.
Kis kezedet örökké csókolom.
Ne tiltsd meg nékem, hogy szeresselek,
érezd, álmomban is terád gondolok,
- mert oly' régen vártam rád kedvesem...

tudom, hogy fájón tiltott a szerelem,
sajgó szívem mindig beleremeg.
Mindig csak terád gondolok, kedvesem,
bárkinek ezt mégsem mondhatom el.

Most és mindenkor bízzál meg bennem,
életemben hozzád hűséges leszek,
hidd el, sosem fogsz csalódni bennem,
ne feledd, amit fogadtam, arra kérlek.

soha nem hagylak el, én kedvesem,
mert téged szeretni oly' boldogság.


11. ELSŐ SZERELEM
Soha nem hagylak el, én kedvesem.
Csendesen ballagva egymás arcába
merülve mennek, minek is örülnek?
Oda sem figyelnek, pedig nagy zsivaj.

A fiú megáll, szembe néz a lánnyal,
kezét keresve, megfogja bátran,
szabadkozik, mosolyog a leány
orcája kipirul, mégsem haragszik,

mert ő is boldog. Így haladnak tovább,
kéz a kézben, az idő is megáll a
toronyórán. Mások sietnek inkább,
ők egymást átölelve suttognak,

egymás szemébe' elmerülve, a
szívük telve boldog áhítattal.


12.
Szívük telve boldog áhítattal.
Süt a nap, tavasz van, kivirult a
sétány, telve illattal, mennek csak,
ők nem sietnek, abban bizakodnak,

hogy életük szép lesz, hogy ezután már
mindig így lesz. Hiszen a nap rájuk
ragyog, gondok eszükbe sem jutnak,
mert szüleik róluk gondoskodnak.

Szerelmes szívük most együtt dobog,
biztosan hiszik, hogy mindig így lesz.
S bárcsak igaz lenne, de ki tudhatja,
sorsuk nekik mit tartogat jövőre.

Szemük csillog, szívük egymásért dobog,
s mért ne lehetnének mindig boldogok?


13. ABLAKON ÁT KITEKINTEK
Mért ne lennének mindig ily' boldogok?
Ha ablakomból a tájra tekintek,
a rét puha-zöld pázsitját csodálom,
attól elképedek, amit láthatok,

mert ott sétál egy kiránduló csoport,
patak-partján kislány virágot fon,
abból köt mamájának egy csokrot,
addig én otthon lágy zenét hallgatok,

fülemben érzem a szép dallamot.
Magasban zeng a kórus imája,
én alája alt hangokat dalolok,
sóhajom sejtelmesen a légbe száll,

madarakkal röpülök fel az Égbe,
imát mondok csöndes létet remélve.


14.
Imát mondok csöndes létet remélve.
Gyötrelmes sorsra ítélt valaki,
(de) mégis egy jó tanácsot fogadnék,
nem szeretnék köveken elporladni.

Körülnézek a világban, s azt várom:
bizton érzem, szeret engem a párom,
mert én őt már évek óta imádom.
Gyötrelmes sorsra ítélt valaki, (de)

mégsem szeretnék köveken porladni.
Ezért a másik tanácsot fogadom,
én már nagyon régen jól ismerem,
azt is tudom, kicsoda ő, nem más,

széttekintek a világban, s őt várom:
érzem, szeret engem, mert ő a párom!


**

15. MESTERSZONETT
SZERETNI BOLDOGSÁG

Oh! - siess hozzám, ragyogjon arcod,
a szívem örök szerelemmel telt meg,
legyünk mindenkor ilyen boldogok,
mi választottunk karonfogva, ketten.

Fájó szívem örökre meghasad.
Rád találtam bejárva a világot,
legyen örökké ily' szép az álmod.
Ránk ragyogott az áldó napsugár,

forró szerelmünket lehet-e feledni?
Kis kezedet örökké csókolom,
sohasem hagylak el én kedvesem,
szívünk telve boldog áhítattal.

Miért ne lennénk mindig boldogok?
Imát mondok csöndes létet remélve,
érzem, szeret engem, mert ő a párom!

(15. sor a 14. vers utolsó sora.)

Készült:2014. január 16. aLéb példa szonettjét használtam szerkesztéshez, abab rímképlettel.15.sor a 14.vers utolsó sora

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2014-04-16 17:43:48

válasz efmatild (2014-04-16 15:29:53) üzenetére
Kedves Matild!
Köszönöm kedves szavaidat, s hogy olvastad hosszú versemet. Én is vallom, hogy aki nem szeretett, nem tudja, mi a boldogság.
Végre megszabadultam zsibbadásról, már a jobb kezem is gyógyul, még érzékeny, de már lehet használni.
Szeretettel: Kata
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
364
Időpont: 2014-04-16 15:29:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!
Átérzéssel olvastam nagyon szép szonettedet, és kedvelem minden versszakát. Nagyon tetszik a címe: Szeretni boldogság. Aki nem szeretett, nem is tudja milyen a boldogság.
Örülök, hogy ismét tudsz írni, így a műtét sikeresnek mondható.
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2014-04-14 11:52:23

válasz oroszlán (2014-04-14 11:45:16) üzenetére
Kedves Ica!
Számomra is öröm, hogy újra itt lehetek köztetek. Szép helyen kezelték műtét utáni kezemet, már alá tudom írni újra a nevemet... és használni tudom a gépemet.
Köszönöm, hogy itt jártál, olvastad a hosszú versemet. Van még tartalékom, azokat teszem föl. Tartást kapok attól, ha tetszik az alkotásom, bár tudom, hogy mindez még csak próbálkozás.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6346
Időpont: 2014-04-14 11:45:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Mindig elbűvölnek a szonettjeid kedves Kata!
Örülök, hogy itt vagy megint közöttünk. Remélem kipihented magad és jól vagy.
A versedhez szeretettel gratulálok: Ica
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2014-04-14 11:22:22

válasz Susanne (2014-04-13 18:06:25) üzenetére

Kedves Zsu!
Én is azt hittem, hogy nem tudom megcsinálni... Azonban a szonetteket nagyon szeretem, és hozzáfogtam. Nem mondom, hogy sikeres voltam. S a most sorban föltett első anyagok sem mondhatók sikeresnek. Mégis, ha még csak gyakorlatoknak is számítottam, föltettem. Csak lassanként jövök rá, hogyan is kell művelni... De élvezettel dolgozom rajta, hogy jobb legyen.
Van még néhány készen, azokat is fölteszem sorban.
Köszönöm, hogy olvastad és írtál hozzá és számomra öröm, ha tetszik Neked.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2014-04-14 11:14:21

válasz T. Pandur Judit (2014-04-13 16:41:56) üzenetére

Éppen ezért sok köszönettel, hogy érdeklődéssel olvastad.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2014-04-13 18:06:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata !
Feladom, nem is tudom mit írjak...
Csodásan összeszedett, gondosan felépített, nem tudnám megcsinálni...
Csak tiszteletem és elismerésem tudom tolmácsolni :)
Szeretettel: Zsu
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4422
Időpont: 2014-04-13 16:41:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Finta Kata (2014-04-13 12:32:38) üzenetére
Kedves Kata!

Egy dolog a szonettet olvasni /az még nekem is megy/ és más dolog megalkotni!
Az alkotás nekem nem menne, de értékelni tudom, ha másnak szépen sikerül. :)

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2014-04-13 12:32:38

válasz T. Pandur Judit (2014-04-13 00:00:29) üzenetére

Kedves Judit!

Bár tudom, hiszen nem rejtetted véka alá, hogy nem sokat foglalkozol versekkel (bár már olvastam jót Tőled), mégis nagyon jól ismered a szonettkoszorú-alkotás részleteit, titkát, amivel nagyon jól rámutattál a lényegre. Számomra véleményed sokat jelent. Köszönöm, hogy hosszú versemet elolvastad, s öröm, hogy véleményedet kifejezted. Köszönöm.

Szeretettel: Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4422
Időpont: 2014-04-13 00:00:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Szonettjeid kedvesek, őszinték, szépek. És mindegyik elgondolkodtató, mély, lényeges témákról szól.
A mesterszonett az előző tizennégy szintézise lett a legszebb!
Ez nagyon nehéz lehet - úgy megírni a tizennégyet, hogy az első sorok kiadják a mester szonettet, ami megáll a maga lábán, sőt a koszorú egészének tökéletes összhangját valósítsa meg.
Gratulálok!

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2014-04-11 22:50:34

válasz Kőműves Ida (2014-04-11 09:11:53) üzenetére
Drága Ida!
Igazán kedves szavakkal vártál vissza. Kipihentem jöttem vissza, de csak a két kezem operációjának begyógyulását kezelték, de jó volt a park éledő fáit élvezni. Most már tudok írni is kézzel és géppel is, bár még nehézkes a munka. De hiányzott, hogy nem tudtam gépet használni.
Örülök, hogy tetszett a koszorúm, már a sokadik, de még mindig tanulmánynak szánom, amiket fölrakok. Nm könnyű a szonettekkel munkálkodni, én mégis élvezettel teszel. Köszönöm, hogy itt jártál és olvastad.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2014-04-11 09:11:53


Drága Kata!

Egy életút, hol van boldogság, csalódás vegyesen.
Nagyon-nagyon szép lett ez az érzelmes szonettkoszorú!

Örülök, hogy újra itt vagy közöttünk.
Remélem, egészségesen, kipihenten.
Már nagyon hiányoztál.
Üdvözöllek szeretettel!
Ida

Legutóbb történt

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Emlékvölgyem című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/19 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tűnődöm című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Hárman az asztalnál című alkotáshoz

Delory Nadin alkotást töltött fel Az írás nekem címmel a várólistára

Hegedüs Andrea bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

Hegedüs Andrea alkotást töltött fel Fecnikre dörzsöltem címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Csak egy kis gondolat címmel

aLéb alkotást töltött fel Élekvesztő címmel

Bálint István alkotást töltött fel Tegnap találkoztunk címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nyár kezében búcsúlevél című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Hattyúcsalád címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)