Pocaklakó voltam,
Bent éltem aprócska kis létem.
Óvó, védő burokban,
Csak egy szívdobbanást kértem.

Egy csodálatos dallam
Megnyugtatta lelkem,
Teltek a hónapok,
S magzatból pici baba lettem.

Szűkös lett a fészek,
Nyomott már a házam!
Kibújtam a jó melegről,
S olyan nagyon fáztam!

Rideg, barátságtalan világ...
Azt hittem, meghalok.
Sírtam, üvöltöttem,
Vajon milyen, ha nem vagyok?!

S ekkor, az az ismerős hang
Suttogott fülembe.
Elhallgattam, hisz ismerős volt
E dalnak izgalmas üteme.

Hatalmas kezek
Szeretettel öleltek, fogtak.
Sírtak, nevettek, azt mondták:
De jó, hogy itt vagy!

Apa, anya boldogan
ölelte parányi testem.
Ekkor én is boldog lettem,
Örültem, hogy világra jöhettem.