HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1840

Írás összesen: 46952

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Szokolay Zoltán
2018-08-29 20:03:43

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: Tóth KatalinFeltöltés dátuma: 2014-05-04

A Balaton szolgálóleánya

A mai történetíró akárhogy is szőhetné meséje fonalát, nem találhatna jobb szerepet a Siónak, minthogy ő bizony a Balaton szolgálóleánya. A Helka és Kelén szerelmét elmesélő balatoni rege a Siót, mint a tó tündérét emlegeti (Fáy András leírása, 1836. Auróra). De mit is tudunk a Sióról, a Balatonból leágazó csatornáról?
Legtöbbször akkor halljuk a nevét, amikor a Balaton vízszintje túl magas és zsilipjeinek megengedésével a felesleges vizet leeresztik a Dunába. Erre azért van szükség, hogy az alacsonyan fekvő Balaton-parti településeket, azok házait, nyaralóit el ne árassza a víz. A Dunáig 120 kilométer hosszan nyújtózik, a Sió-vízrendszerhez tartozó együttes vízgyűjtő területe (Zala-Balaton-Sió--Kapos-Sárvíz) 14728 kilométer.
A Sió akkor kap csak igazán megfelelő vízmennyiséget, akkor tud élni, amikor a Balaton vizét eresztik, ez idő alatt nevelheti a sást, a nádat, ringathat vízililiomot, tenyészhet vízi bogarat, szitakötőt, békát... Amúgy meg, ha szolgálatára épp nincsen szükség, barnászölden, sírva nyúlik el Mezőföld déli vidékén, majd a Somogyi-dombság és a Hegyhát lankái szélén kanyarog tovább a tájban vízért sóvárogva, s a sokféle belévetett szennytől szenvedve, aztán a Sárköz északi részén, a Gemenci-erdőnél éri el a Dunát.
De nézzünk vissza az időben a Sió-csatorna történetére: Galérius császár uralkodásának idején (293) már rajta keresztül csapolták le a Dunába a tavat (akkor a Balaton neve Pelso), 1811-ben újra ásták a csatornát, 1825-ben pedig a Sárvíz-Kapos vizeinek lefolyása miatt szabályozták. 1848-ban Széchenyi István sürgette a csatorna rendezését, hogy ne csak vízszabályozó szerepe legyen, a Dunával megfelelő összeköttetésben szállításra alkalmassá váljon. 1863-ban a fából készült zsilip áteresztő képessége 8-10 m/mp, 1891-ben a már falazott zsilip teljesítménye 50m/mp lett. 1908 és 1936 között bővítették a csatornát, majd 1941-ben mederbővítésre került sor, a munkák 1947-ben fejeződtek be. Ekkor a hajózsilip már 1200 tonnás uszályok és hajók áteresztésére is alkalmas volt.
Napjainkban a Sió-csatorna vízeresztési időn kívül szennyezett, mondhatni bűzös, a növényzet egyre egészségtelenebb arányban növi be a medrét, elhanyagolt, sok helyen szeméttel, elhasznált háztartási eszközökkel dobálják tele.
Hogy a Sió a Balaton és Európa mintegy 9000 km hosszú víziút-rendszerével lehetne összekötő kapocs sport, kulturális, turisztikai, gazdasági vonatkozásban ez már több alkalommal felmerült gondolkodó, a térségért tenni akaró emberekben. Ők ezen a tájon virágzó öntözéses gazdálkodást, halat dúsan nevelő halastavakat, séta-és szállítmányozási hajózást, vízitúrákat, egészséges ökoturizmust álmodtak a Sió mentén élő falvak életének felpezsdítésére, megélhetésére, hiszen társadalmi, gazdasági infrastrukturális szempontból elmaradott településekről van szó, amelyeknek egyetlen kitörési pontja lehetne a Sió.
E vidék népességének megtartását, a helyi lakosság foglalkoztatását segítené a számtalan elképzelés, és a települések építészeti, néprajzi, földrajzi értékeinek ilyen módon történő megismertetése új színfoltot hozhatna a turizmus, az idegenforgalom magyarországi palettájára. Ezen kívül a sport, az Európában divatos csatorna-hajózás fellendülése igen széles réteget csalogathat ide Európa más tájairól is. De a vízi úton történő olcsó és környezetkímélő áruszállítás is sok gazdálkodó szervezet érdeklődését keltette fel.
A szolgálóleánynak gazdasszonyi szerepet álmodó értelmes gondolatok köré a Sió mentén élő települések tizenhárom önkormányzata néhány évvel ezelőtt szövetségre lépett. Rajtuk kívül még harminc település jelezte csatlakozási szándékát a szervezethez. Szakembereket kértek fel a lehetőségek számbavételére. A Sió-meder vízzel történő ellátására több megoldást is ajánlottak a hozzáértők. A Balatonból való feltöltés továbbra is csak magas vízállás esetén valósulna meg, egyébként pedig a Duna vízének felszivattyúzására a zsilipek fölé, illetve másik megoldásként a befolyó vizek egy részének felduzzasztására adtak javaslatot a szakértők.
S hogy a szövetségre lépők milyen elszántak, álljon itt néhány sor elképzelések tárházából: kikötők építése, hajós motelek megvalósítása, hajójavító bázis kialakítása horgászparadicsom létrehozása, műemléktúrák megvalósítása, kastélylátogatási programok, édesvízi akvárium kialakítása, kajak-kenu túrák szervezése, sétakocsikázás, légcsavaros hajókirándulás, üdülőfalu kialakítása, várjátékok, lovas fogadók, történelmi parkok, iszapgyártás. Szívmelengető elképzelések, amelyek persze rengeteg piaci érdekkel, érzékenységgel, megnemértéssel ütköznek. Ellenkeznek olyan elképzelésekkel, amelyek kevéske befektetéssel azonnali hasznot, a nyereség haladéktalan lefölözését várják.
Így hát egyelőre marad a jóságos Sió a Balaton szolgálóleánya.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2014-04-23
Összes értékelés:
142
Időpont: 2014-05-08 07:57:54

Köszönöm, Andy! Az emlékek fontos dolgok az életünkben.
üdv.K.
Szenior tag
csabaiandy
Regisztrált:
2012-08-26
Összes értékelés:
1040
Időpont: 2014-05-07 19:34:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
kedves emlék fűz oda :)) ott tanultam meg pingpongozni :)) érdekfeszítő írás volt. tetszett. szeretettel
Alkotó
Regisztrált:
2014-04-23
Összes értékelés:
142
Időpont: 2014-05-07 08:09:32

válasz oroszlán (2014-05-06 20:15:57) üzenetére
Kedves Ica!
Köszönöm szépen. A Sió régi szívügyem, mert itt lakom a környékén. Úgy érzem kötelességem szólni róla.
üdv. K.
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7112
Időpont: 2014-05-06 20:15:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Katalin!

Köszönöm, hogy részletesen átjön a tudásod, némi lírával ( ...barnászölden sírva nyúlik el...)
Ezt külön értékelem.
Gratulálok és szeretettel üdvözöllek: Ica
Alkotó
Regisztrált:
2014-04-23
Összes értékelés:
142
Időpont: 2014-05-06 10:31:43

válasz Bödön (2014-05-06 07:55:12) üzenetére
Kedves Bödön/én! Örülök, hogy érdekel az írásom.
Igen, a csatornaépítést már a rómaiak megkezdték a felszíni vizek elvezetése miatt. Galériusz császár idejében (293-ban) a Pelso nevű tavat, azaz a Balatont a Dunába csapolták le.
Üdv. K
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7947
Időpont: 2014-05-06 07:55:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon érdekes leírás a Sió csatorna múltjáról, jelenéről, jövőjéről, érdeklődéssel olvastam. Arra nézve nincs adat, hogy mikor épült? Ahogy írod, a Római Birodalom idején már létezett? Tetszett!!! Üdvözlettel: én

Legutóbb történt

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel A hatvankettedik perc címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Útinapló I. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ősz című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Szív vagyok címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak HK VI/2. Befejezés című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak HK VI/2. Befejezés című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK V/1,2,3, VI/1. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Eszedbe juthat című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)