HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1915

Írás összesen: 51222

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-02-14 12:06:41

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: JegaFeltöltés dátuma: 2014-05-24

Toll halk sercegése a papíron

Fülledt, eső utáni nyári hőség tombolt, kövér izzadság cseppek gördültek végig az arcomon, a fülem mögött, végig csiklandozva a hátamon. Némelyik hangos csettenéssel a fehér papíron landolt, szürke foltot hagyva. Nyugalom volt, az asztal fölé hajolva írtam, csak a tollam sercegése zavarta egy kissé a békés délutáni csendet, még a kutyák sem ugattak, ők is egy hűs, árnyékos helyre menekültek.
A toll monoton hangon sercegett, egy távoli képet láttam meg hirtelen, selyemhernyók rágtak szüntelen sercegéssel az öreg házunk forró padlásán, a frissen hozott eperfa ágakon. Telhetetlen gyomrukat nem győztük friss, üde levelekkel tömni. Leguggolva egy sarokba, kissé eltávolodva tőlük, lenyűgözve néztem ezt a mérhetetlen zabálást, mely nem csitult el sem éjjel, sem nappal. Befejeztek egy levelet, már másztak is feljebb, egy újabbat keresve, és mint a kis gépek, szájukkal félkörívet rajzolva monoton darálták befelé azt. Jellegzetes édeskés szag terjengett körülöttük, pára, és az ürülékük szaga. A padláson forróság volt, ők ezt szerették, én nem nagyon, egész testem úszott a verejtékben, gyomrom kavargott a szaguktól, tulajdonképpen utáltam őket. Szürkésfehér hernyótestük hűvösen sima tapintású, mint a kígyóké, rátapadtak az ember kezére, ágaskodtak, levelet keresve.
A hatvanas évek elején, ők voltak a szegény ember aranyai, a plusz jövedelem, melyhez nem kellett más csak egy pár jó és gyors láb, egy meleg, nyugodt padlás, és sok eperfa. Mikor először láttam őket pete korukban, el nem tudtam képzelni, hogy ujjnyi nagyságúra zabálják magukat röpke egy hónap alatt. Szinte naponta nőtt a terület, amit elfoglaltak, s végül övék lett az egész padlás.
Sokszor álmodtam velük, hogy éjszaka megindul a hernyósereg lefelé a padláslépcsőn, mert elfogyott az ennivaló, csúsznak lefelé araszolva, be a házba, az ágyunkba, meleget keresve. Ijedten ugrottam fel, félve lépve a padlóra, hogy elérjem a villanykapcsolót. Valójában, nem csak undorodtam, de féltem is tőlük, az éhes szájuktól, az egyre növő testüktől.
A hajnal már fent talált, zsákkal a kezemben, ugrottam fel a biciklire, és tekertem ki az országút menti eperfákhoz. Egyre messzebb kellett menni, mert a fák lombja gyorsan fogyott, mind bedarálták a hernyók.
Rövid pihenő csak a vedlések idején volt, de az almozás akkor sem maradt el. Ezt a munkát utáltam a legjobban, közvetlen kapcsolatba kerültem velük, libabőrös lettem, ha rám ragadtak, erős lábaikkal belém csimpaszkodtak. Ilyenkor határoztam el, hogy inkább csemetefát kapálok az erdészetnél a tűző napon, fele pénzért, de a selyemgubó jól fizetett, csak az undort kellett leküzdeni. Azzal biztattam magam, egy hónap nem a világ, gyorsan eltelik, és akkor már tele lesz a bukszám.
Mennél hangosabban sercegtek, mi annál magasabbra másztunk az eperlevélért, fogyott a zöld ág, boldogok voltunk a húgommal, mert tudtuk, hogy nem sokára csend lesz. Telerakjuk a padlást helyes kis vesszősátrakkal, és a hernyósereg megindul feléjük, elfoglalják a gubózó helyeiket, és nincs több fára mászás.
Ráértem, csak guggoltam a padláson és néztem őket, ahogy írják a kis fekete orrukkal a nyolcasokat, és zárják be magukat az átváltozás selyem börtönébe. Tompa fényű, rózsaszínes, halványsárgás, vagy fehér selyemgubókkal teltek meg a kis vesszősátrak. Maga volt a csoda, és ezt mind, abból a rengeteg zöld eperlevélből gyártották. Bent zajlott a csoda, de ennek a végét nem sok lepke érte meg, örökre a börtönében maradt, mert a gyárban leforrázták őket, és a gépek szépen letekerték róluk a drága selymet. Úriasszonyok nyakán lebegtek tovább a szélben, szép hölgyek testén csillantak meg a bálokon.
Már megöregedtem, de hernyóselyem blúzom, sálam soha nem volt, nem is vágytam rá, valahogy úgy vagyok vele, mint a bundával, égetné a bőrömet, az a sok elpusztított állat.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-07-03 23:32:44

válasz Tóth Katalin (2014-06-21 08:45:20) üzenetére
Köszönöm Katalin , hogy olvastál. Ezt az időd már csak a mi korosztályunk ismeri, rég volt, nehéz volt, de így utólag már nem is annyira, mint akkor. Üdv Ibolya
Alkotó
Regisztrált:
2014-04-23
Összes értékelés:
141
Időpont: 2014-06-21 08:45:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Jege!
Egy nagyon érdekes, fáradságos és sokak életében jelentős korszakot örökítettél meg írásodban. Én anyám meséjéből ismerem ezt az időszakot, amely sok családnak jelentett némi segítséget, persze sok-sok munka árán.
Jól, szociografikus igényességgel írtál, gratulálok.
üdv. K.
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
6833
Időpont: 2014-05-28 20:13:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
...megint itt!

Annyira ´élethü´,hogy megint
jöttem!

...´mert a gyárban leforrázták öket´

...nem is csoda,hogy hernyóselyem blúzod
sem sálad nincs!

Grat:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-05-26 23:06:19

válasz sailor (2014-05-26 20:51:16) üzenetére
Köszönöm a meleg szavakat kedves Sailor.
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
6833
Időpont: 2014-05-26 20:51:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon jó!
´Élethüen´írtad le élményeidet!
...amit láttál és érztél!

...és a befejezésben:´égetné a börömet,az a sok
elpusztított állat´

Elismerésem:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-05-26 20:05:27

válasz efmatild (2014-05-26 14:01:21) üzenetére
Nem voltak azok olyan undorítóak, de az ember ösztönösen irtózik a hernyóktól, főleg, ha szőrösek, ezek simák voltak.Sokan tenyésztették nyaranként, mert jól fizetett, és egy hónapig kellett csak vesződni velük.Köszönöm, hogy olvastál. Üdv. Ibolya
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-05-26 20:02:01

válasz Klára (2014-05-26 09:27:00) üzenetére
Köszönöm a figyelmedet kedves Klári.
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
538
Időpont: 2014-05-26 14:01:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ibolya!
Köszönöm, hogy ilyen részletesen leírtad, hogy a selyemhernyók milyen formában bábozódnak be. Alsó tagozatos koromban (az ötvenes évek végén) nekem is kellett hordanom az eperlevelet, viszont nem láttam a hernyókat, mert szüleim nem engedtek fel a padlásra. Nemrég eszembe jutott, hogy a Kecskemét felé vezető út két szélén végig eperfák álltak, és onnan szedtem a leveleket. Most már esetleg elvétve látni eperfát. Bár nem láttam a hernyókat, mégis voltak rémálmaim velük. Gratulálok tanulságos írásodhoz!
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2940
Időpont: 2014-05-26 09:27:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Érdekes epizód az életedből. Szépen megírtad, gratulálok!

Üdv: Klári

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 2/2 című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 2/2 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Díjat kapni egy üres színházteremben című alkotáshoz

Dorothy alkotást töltött fel Számoló címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Füzetlapok című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Füzetlapok című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Ima című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Ima című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Buksi kutya és a szúnyog című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) megbomlik a békés együttlét című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Ima című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Nem kell túlélni az urat című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Buksi kutya és a szúnyog című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)