HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44928

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2014-05-29

A majom farka, a misszionárius feneke VII/6.

Mise után csendesen beszélgettek a hívek kinn a templom előtt. Éppen nem esett, a Nap kikandikált néha a gomolygó, sötét-szürke fellegek közül. Egyszerre csak jött Antonio, és megállt a csoport előtt.
-Szép idő van - mondta mosolyogva. -Végre nem esik.
Az ott lévők csodálkoztak kicsit, hogy odament hozzájuk. Már nagyon régen történt meg, sok hete, hogy mise után odament az emberekhez. Előző vasárnap is például rögtön bevonult az irodába, begubózott, ki se jött, amíg a népek el nem oszlottak.
-Tényleg nem - mondta egy férfi.
-De mán gyülekeznek újra a felhők - mondta egy nő.
-Remélem finom lesz ma az ebéd - mondta egy másik nő, egy időseb. -Nagyon jó illatok jönnek a konyha felől.
Ethel is ott volt az apjával.
-Szépen énekeltek a gyerekek - mondta dr.Voght.
-És jól táncoltak - tette hozzá a lánya.
-A dobok adták meg a ritmust.
-És mit szóltok a sípokhoz?
Lassan kezdek elmenegetni a hívek.
-További szép napot. Áldás, békesség. Dicsértessék a Jézus Krisztus.
Midőn a többség elment, Ethel is búcsúzni kezdett.
-Chori noe, chori noe.
-Chori noe - válaszoltak vissza.
Antonio szólalt meg.
Voght kisasszony, kérem, maradjon még egy percre. Szeretnék néhány szót beszélni magával.
Ethel felvonta a szemöldökét, de készségesnek mutatkozott.
-Velem, atya?
-Igen. Hitéleti kérdésekről.
-Akkor szólok Julianna nővérnek is. Mindjárt megke...
-Nem kell, ne szóljon. Magával akarok csak.
A lány icipicit, alig észrevehetően megvonta a vállát.
-Rendelkezzék velem az atya.
-Jól van. -Antonio komor képpel bólintott. -Ne itt. Menjünk be a sekrestyébe.
Mise-napokon az iroda töltötte be a sekrestye funkcióját, ide mentek be, Elől ment az atya, mögötte a lány. A pap rámutatott a székre.
-Foglaljon helyet, kérem.
Ethel leült. A pap is leült az íróasztal túlsó oldalán. Nagyon hivatalos színezete volt így az egésznek.
-Tetszett a szentbeszéd Ethel kisasszony?
-Igen - mondta a lány. Magában azonban azt mondta: Dehogy! Micsoda hülyeség az? Ostorral a kézben szeretni!
Antonio kivárt néhány pillanatot. Vajon megtervezte ezt a beszélgetést? Megírta előre a forgatókönyvet fejben? Lehet.
-Ethel, nem mondtam igazat az imént. Nem a hitéletről akarok veled beszélni. Kérdezni szeretnék valamit. Már nagyon régen meg akarom kérdezni, csak sosincs rá alkalom. -Habozott - Mondd, mi történt köztünk?
A lány, csodálkozást színlelt.
-Mi történt volna atya? Semmi nem történt.
-Azért kérdem - mondta a pap - mert amióta visszatértetek a falvakból, idestova három hónapja, egyetlen egyszer nem jöttél be hozzám beszélgetni. Mindig kibújsz valamivel. Azelőtt minden nap jöttél, minden este beszélgettünk, s én úgy éreztem, hogy is mondjam, úgy éreztem, bizonyos értelemben közel kerültünk egymáshoz, közelebb, mint egy szokványos pap-hívő viszonyban lehet. Miért nem jössz, azóta? Mi változott?
-Semmi atya - hazudta Ethel. -Semmi olyasmi, ami fontos lenne. Egyszerűen meghalni sincs időm. Látja, mi megy itt minden nap. Reggeltől estig a gyerekekkel vagyok. Én keltem, s én dugom ágyba őket. Amikor végre elalszanak, tanulok, olvasok, gyakran hajnalig. Sem időm, sem erőm nincs külön beszélgetésekre.
Szívesen feltett volna ő is egy kérdést Antonionak: mondja csak atya, maga lesett meg engem a Sjemice partján, az indulás előtti nap éjszakáján? Nem akarta megkérdezni. Minek kérdezze? Úgyse mondja meg az igazat.
Antonio hosszan hallgatott. Lehet, hogy nem úgy zajlott a beszélgetés, ahogy eltervezte. Ethel fészkelődött a helyén, menni készült.
-Amire az ember nagyon akarja, arra tud időt szakítani!
A lány erre nem mondott semmit. Keze megrebbent az ölében, szeme nyugtalanul járt körbe. A pap nem nézett rá, a földet nézte oldalt. Csend volt megint. Nagyon feszült volt így a légkör. Végre aztán megszólalt újra.
- Jó, értem. Azt mondod, nincs időd. Rendben. Még talán el is lehetne fogadni. Csak az a bibi ezzel, hogy ez csak kibúvó! Érzem, hogy a szál, ami összekötött minket, elszakadt. Ha ezer évig élnénk, akkor se lenne időd.
Erre mondani kellett valamit, ez nem kijelentés volt, hanem kérdés.
-Nem szakadt el, atya! Én most is úgy tekintek magára, mint azelőtt. A tisztelet az atya iránt nem változott bennem, s én is érzem, hogy az atya szeretetteljes figyelemmel kíséri az én itteni munkámat.
-A mi kapcsolatunk több volt ennél.
-Nem gondolom. Az atya pap, én meg egy hívő vagyok a nyájból, mindig is csak így gondoltam erre.
Antonio felemelte a fejét. Úgy festett körülbelül, mint akit éppen most vertek jól fejbe.
-Úgy. Hát jól van. Csakhogy a kisasszony nem hívő már. Nem jön gyónni, nem áldozik. Milyen hitről beszél nekem? Elszakadt tőlünk, külön utakon jár.

Kemény lett a tekintete, a vonások az arcán szigorú barázdákká mélyültek. -Azelőtt éreztem, hogy megvan az a szál köztünk. Ön elszakította. Ön elment. És én most azt mondom önnek....azt mondom önnek, hogy...eleresztem önt. Mostantól kezdve nem ismerem önt, a szükséges hivatali dolgokon kívül nem beszélek önnel. Ha meglátom az udvaron, elkerülöm, másfele megyek. A gyerekeket továbbra is taníthatja, fizetést fog kapni érte, mint egy alkalmazott, mert most nincs itt emberem erre. De az esős időszak végével, ha a hajózás újra lehetséges lesz, s kapok valakit fentről, megválunk egymástól.
-Ahogy akarja, az atya.
-Most menjen, kérem, nincs több mondanivalóm.
Ethel felállt, az ajtóhoz lépett. Átment a termen, ki az udvarra. Az eső újra esni kezdett. Hátrament a raktárakhoz. Leült a tüske-kerítés mellett egy farönkre, felhúzta a térdeit, összekuporodott ültében. Sírt, a könnyek végigfolytak az arcán. Az eső verte a fejét, a vállát, a hátát, s azonmód elmosta a legördülő könnycseppeket.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
848
Időpont: 2017-02-22 09:38:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Egy pap és egy serdülő leány. S mindenek előtt emberek. Egy pap, aki hamis társalgási ürügyet hazudik a hívei előtt, s aki ezt utána beismeri Ethel-nek. Egy lány, akinek volna kérdése, de nem teszi föl, mert (téves) meggyőződése, hogy Antonio úgyis hazudna erről is.
Azután egy mély és komoly, önvizsgálatra intő gondolat: -Amire az ember nagyon akarja, arra tud időt szakítani!
S mennyi fájdalom, amelyeknek ugyanaz a forrása: egy szép érzelem nyiladozó virága. Amit most eltapostak.
Antonio mindenesetre (szerintem) jól döntött az ügyben; ennek csak így (valahogy így) lehet véget vetni.

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-06-09 20:24:02

válasz Klára (2014-06-06 13:00:38) üzenetére
Ja, szerintem sem könnyű kikeveredni az ilyesmiből. A szerelem nagy kísértő! De mi a szerelem, s miért bűn? Persze, itt egy papról van szó...ami neki bűn, az nekünk áldás. Vagy átok. Bonyolult viszonylatok ezek a férfi-nő kapcsolatok:) Köszönöm, és üdv: én
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2114
Időpont: 2014-06-06 13:00:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jó rész, már az első nap elolvastam, ahogy feltetted.

Ismerek valakit nagyon közelről, aki katolikus pap lévén ugyanilyen csapdába került, mint Antonio, és ennek az ódiumát a mai napig nyögi...

Üdv: Klári
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2014-06-03 21:14:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Létezik ´éteri´érzelem?

Erröl rengeteget írtak a 19 ik században!

Sok féle bizonyítékkal és ellenbizo´nyítékkal!

Üd:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2014-06-03 21:11:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon is értem...
...éreztem mit akarsz kimutatni
azokat a belsö küzdelmeket...
amiket még maguk elött is titkolnak

Üd:sailor
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-06-03 09:57:40

válasz sailor (2014-06-02 19:40:29) üzenetére
igen, ilyen is létezik! Sajnos egyre kevesebb. Ebben a történetben azonban egész más problémák vannak: kialakulhat-e érzelmi kapcsolat a két főszereplő között, annak ellenére, h ők "egymásé" nem lehetnek, legalább is hivatalosan, (értem alatta: esküvő révén) egymásé nem lehetnek? Ez egy speciális helyzet. Mint láttuk vonzódnak egymáshoz, még ha titkolják is. Maguk előtt is titkolják. De nem csak szerelmi kapcsolat létezhet, illetve létezhet-e a szerelmi kapcsolatnak egy magasabb foka, szintje, egy testi vágyaktól mentes "éteri" érzelem? Köszönöm, és Üdv: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2014-06-02 19:40:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2014-06-02 07:40:01) üzenetére
..tudod
erröl rengeteg adat létezik...
gondolom alatta a sok ezer kimutatást...

Akik ´együtt maradtak´,sokszor homlokegyenest
különböznek a statisztika által hozott szabályoktól!

...és annyira egyszerü a ´szabályuk´...

becsülni egymást,kiegészíteni egymást,

Ezt csak azok tudják-birják,akikm megtalálták
megukat a ´másikban´

Üd:sailor

Ui...és sok sok önzetlenség a háttérben!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-06-02 07:40:01

válasz sailor (2014-06-01 19:29:57) üzenetére
Szia Sailor! Magát keresi a férfiben? A hasonmását? Ez érdekes konstelláció! De lehet, h tényleg így van! Persze nem találja, ez a probléma:) Hogy is találhatná???:) Tisztelet a kivételnek:))) Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2014-06-01 19:32:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
ismétlem,ha nem találja meg,
azt ami ´kiegészíti´...´megy´!

Magát!
Hasonmását!

sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2014-06-01 19:29:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

A nöi lélek...jaj sok ezer alakulatában...
mégis egyet ´óhajt´...megtalálni a ´partot´
...a biztonságot´,a ´védelmet´...

Ha nem talál értéket...
ha nem találja meg,azt ami ´kiegeszíti´

Ui...erröl lehetne könyveket írni!

Elismeréssel:sailor
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-06-01 09:12:47

válasz sailor (2014-05-31 20:07:24) üzenetére
Szia Sailor! Köszönet az elismerésért! Nem ismerjük még magunkat se, és így másokat sem ismerhetünk. Ezért problémásak az emberi kapcsolatok. A szégyenlősség, bátortalanság oda vezet(het), h nem tudunk egymáshoz őszinték lenni, nem merjük a lelkünket a másik előtt feltárni. Mi férfiak e téren egyébként is hátrányban vagyunk, ki tudja megérteni a női lelket??? Persze, hogy egy klasszikustól idézzek: a nőt nem megérteni kell, hanem szeretni. Ha egy nő "átver" egy férfit és hamisan játszik, akkor ez után sem a szeretetnek, sem a megbecsülésnek nem marad helye. A férfi továbblép, és leszűri a következtetést: "ha nőhöz indulsz, ne feledd az ostort" (Juhász Gyula) /Vele pl. jól kitolt egy csajszi/ Üdvözlettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-06-01 08:59:59

válasz Susanne (2014-05-31 18:17:37) üzenetére
Szia Zsu! Ez a rész az, amiben a pap felismeri hirtelen, hogy álmai szertefoszlottak. Rádöbben: nincs tovább, és rettenetesen csalódott. Persze az élet megy tovább és tartogat/hat még meglepetéseket:) Ha már minden remény elveszett, mindennek vége, akkor jöhet egyfajta megoldás...más, mit ami várható...Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2014-05-31 20:07:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Elismerésem!

A LELKI UTAK nagyon sokszor
meredekek...az egymásközti ösvények
nem egyszer zsákutcába torkolnak...

megérteni egy szamélyt,a legnagyobb
feladat az életben...
mert csak ezáltal tudjuk becsülni...szeretni

Üd:sailor
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2014-05-31 18:17:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !
Mondhatnám szép ez a rész is és mondom is, szomorú, de nagyon szépen megírtad.
Tetszett !
Szeretettel : Zsu
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-05-31 07:56:50

válasz eferesz (2014-05-30 23:35:16) üzenetére
Talán azért, mert ez egy igaz történet. Csak a környezet, a cselekmény, és a karakterek lettek hozzá kitalálva:))) Üdvözlettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2014-05-31 07:54:57

válasz Istefan (2014-05-30 22:21:59) üzenetére
Igen, az ember életében váltogatják egymást a szomorú, és a boldog időszakok. Ethel fiatal életének egy válságos időszakához érkezett most. Majd meglátjuk, hogy tudja elviselni. De fiatal, s ebben a korban minden csapást könnyebben elvisel az ember! Köszönöm! Üdv: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2277
Időpont: 2014-05-30 23:35:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mondom én, hogy árad belőle az élet!
Üdvözletem!
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2014-05-30 22:21:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez szomorú rész, remélem a következőnek változtatsz hangulatán. üdv. István

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tűnődöm című alkotáshoz

aphrodite alkotást töltött fel Visszatérés címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Az új kenyér című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Az új kenyér című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Szappanszív címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az új kenyér címmel a várólistára

KMária bejegyzést írt a(z) ünnep ( húsvéti gondolatok) című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Veszprémi hangulatok című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) ( egy érdemtelen ) reggel című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Bőrömön nyárutók... című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Csendvilág című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Ládagyári történet 1. rész című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Ládagyári történet 2. rész című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Nekem a vers... című alkotáshoz

KMária bejegyzést írt a(z) Nekem a vers... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)