HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47071

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / sci-fi
Szerző: RangiferFeltöltés dátuma: 2014-06-02

A kísérlet VI. rész

Utóhang

Hirtelen ébredek, átmenet nélkül. Odakinn már világos van, a függöny résein a napfény vékony pászmákat fest az ágyra, a falakra. A saját hálószobámban. Immáron itthon vagyok, a saját testemben. A tudatunk visszacserélődött. Ledobom a takarót, végignézek magamon.

A telefonom rezegni kezd. Korai az óra, de sejtem ki az.

- Szia. - szólok bele
- Szia.

Kis csönd. Értelmetlen lenne megkérdezni, ő is visszatért-e, egy tudat nélküli test aligha hívna. Kipattanok az ágyból, a tükrös szekrényhez lépek.

- Szép lett a tetoválás. Köszönöm.
- Különös ez az új frizura, de nem rossz. - forgatom a fejem és vizslatom magam a félhomályban
- Adj neki időt, hidd el, jól áll.

Ismét rövid csönd, de nem feszélyezett. Hagyunk egymásnak időt felfedezni, mi történt, de közben ott él az éterben a kapcsolat. Azt már látom, hogy a szekrényem átrendezte. Ki is vasalt ezt-azt. Ez szöget is üt a fejembe.

- Hol találtad meg a vasalómat? Két éve keresem.
- Semmiség. A fészerben volt, a festékes dobozok mögött. Gondoltam, megnézem a legvalószínűtlenebb helyeken. Negyedik próbálkozásra rátaláltam.

Trükkösek ezek a csajok.

- Meglepően szép rendet hagytál a lakásban - dicsér meg. - A tornaeszközöket is a helyükre pakoltad, bár ezzel elvesztettem egy fogadást.

Nem fogom elárulni neki, hogy el sem mozdultak a helyükről. Ez a fogadás-dolog nekem miért nem jutott eszembe? Vajon mit művelt még? Erről viszont beugrik valami.

- És ökhm...milyen volt az estéd? - vezetem fel óvatosan.
- Köszi, nagyon kellemes. És a tiéd?
- Fogjuk rá, szintúgy. Semmi különös.

Ebből sem lesz cserebogár. Most jut eszembe, a fekete hajú nődémon révén előbb-utóbb úgyis kiderül, mit műveltem. De legalább a fickóm nem sajog és nem vörös. Bár nem is tudom, milyen lenne, ha nem jó helyen járt volna. Vajon neki mostanra visszaállt a normál állapotba minden lenti szerve?

- Be kell vallanom valamit... - rugaszkodik neki

Most jön a feketeleves. Férfiasan felkészülök. Ez abból áll, hogy nekidőlök a falnak és pótcselekvés gyanánt a termosztátot kezdem piszkálni.

- Igen?
- Az éjjel...

Belekapaszkodom az ajtófélfába.

- ...nem sokkal éjfél előtt átnéztem hozzád. Illetve magamhoz. Mindegy, érted.
- Ühüm
- Nem voltál ott.
- ... - nagyon beszédes csendet tudok csinálni
- Ne értsd félre, nem számon kérni akartalak, csak... nem is tudom, mindegy, felejtsd el! Meg sem kellett volna említenem.

Lehetett volna rosszabb is. Már nem kell a falat támasztanom. Miért ijedek meg mindig ennyire, mikor ez a lány mond valami bizalmasat?

- Kódorogtam kicsit. Nem tudtam aludni.

Ez végül is igaz. Ha nem muszáj, ne hazudjunk, legfeljebb nem bontjuk ki a valóság minden szálát. Attól még igaz, amit mondunk.

- Én sem... - a hanga közben furán szomorú kicsit.

Furák ezek a rövid kis csöndek. Mintha tele lennének néma szavakkal. Még senkivel nem beszélgettem így.

- Van valami ésszerű oka, hogy paradicsomlét öntöttél egy betétre? - jön a kérdés, társalgási stílusban, miközben a háttérben matatás hallatszik.

De most komolyan. Miért pakolgatja ki a szemetest?

- Nem akarom tudni, igaz? - okos kislány - de ez szelektív. Nem jó helyre dobtad.

Ennyi bűnnel még együtt tudok élni. A faliórára pillantok és átsietek a fürdőszobába. Jócskán meglepődök, milyen felfordulás van. Minden más helyre került, csoportosítva, polcok, tükör letörölve, fogkefe pohárba állítva. Viszont csuda jó érzés magasról beleslagolni a csészébe. Próbálom nem hangosan kiengedni a gázokat, elvégre mégis csak egy hölggyel beszélek. Igaz, a csobogást is hallja, de ő mégis csak más. Miközben ezen morfondírozok, hiányérzetem támad.

- Mondd, Viki, nem láttad a WC-papír guriga gyűjteményem valahol? - de már rosszat sejtek
- Az gyűjtemény volt? Elnézést. Kidobtam.
- Nem tűnt fel, hogy milyen gondosan és statikailag kifogástalanul voltak feltornyozva a fajansz és a fal között?

Mindig voltak olyan dolgok, melyekhez csak nekünk, férfiaknak van érzékünk.

- Nem. Azt tűnt fel, hogy össze vannak pisilve.

A múltkor pár napig ki volt égve az égő. Sötétben nehéz célozni, de még Vikitől sem lehet elvárni, hogy ilyen rövid idő alatt rájöjjön a férfilét minden nehézségére. Ugorjuk. Rendbe kell szednem magam, iszonyú éhes is vagyok, át kell néznem a garázst, az autót. Nem akarok elkésni az intézetből.

- Na figyelj cicám, most leteszlek, mert a prof vár minket.
- Cicám? - göcög - De emiatt ne aggódj. Mára szabadnapot kaptunk. Nem emlékszel?
- Nekem nem szólt.

Nem ez lenne az első eset, hogy utoljára tudok meg valamit. A lelkem kiteszem, szorgalmas vagyok és kötelességtudó, de ezt természetesnek veszik. Az elismerést mindig a nyalógépek kapják.

- De szólt.
- Nem szólt.
- Mindketten ott voltunk, mikor mondta. Csak szokás szerint nem figyeltél, épp azt próbálgattad, hogy a prof asztalán lévő koponya mekkora darabot tud bekapni a mellemből.
- Erre nem emlékszem. Biztos a neurológiai sokk miatt van.
- A hülyeséged miatt van, édes. De most figyelj kicsit, dolgunk van.
- Először elárulnád, hová tetted a fogkrémet?

Édesnek szólított. Bár már hallottam, hogy a prof fikuszát is szólította édesnek.

- Ott van a mosdó mellett. Nem látod?

Kotorászok egy darabig. Még jó, hogy csak 24 óráig tartott a kísérlet.

- Ja de. Csak nem találtam elsőre, mert egész máshogy néz ki, mint eddig.
- Azért, mert az egy másik tubus. Mellesleg jobb, mint az előző, amit használtál. Amúgy is kifogyott.

Frászt fogyott ki. Ha erősen ráharapok foggal, a másik végét pedig a fésűvel lapítva tekertem, akkor még legalább három adag kijött volna belőle. Az eddigi csúcsom még nyolc adag volt egy olyanból, ami már teljesen üresnek látszott.

- Képes vagy már figyeli?

Erőszakosak ezek a nők.

- Ühmmm - közben habzik a szám, egész hülye íze van ennek a fogkrémnek - mi van ebben a pasztában? Csíp. Vagy valami ilyesmi.
- Valami ilyesmi? Csak tátom a szám, mi mindenen vagytok képesek hisztizni. Örülj neki, hogy nem két nappal későbbre időzítették a kísérletet!
- Miért, mi lett volna?
- Peteérés. Akkor mit hallgathattam volna a nyafogásod!

Sosem fogjuk tudni megmagyarázni a nőknek, hogy a férfias morgás nem hiszti és nem nyafogás.

- Figyelsz? - már megint itt tartunk
- Persze, minden sejtemmel.

Ez a kádkilépő nem halványsárga volt? Most fehér. Különös.

- Jó. Szóval úgy gondolom, beszélgetnünk kellene egy kicsit.

Ajaj. Azt hiszem, most vette észre, hogy véletlenül összeöntöttem a kaktuszport a zöldfűlével.

- Nézd meg tudom magyarázni, úgy volt, hogy kibontottam az üveget és...
- Hagyd a fenébe a kaktuszport! Igen, láttam. Semmi baj, egy barátnőmtől kaptam, ilyen biomániás, folyton ehetetlen dolgokkal traktál.
- Ööö...épp neked sincs sok ehető holmid a kamrádban... - azért szorult belém bátorság, meg kell hagyni
- Mert a földszinti gardróbban keresgéltél. Ott csak némi szárazárut tartok, ami nem fér el az éléskamrában.
- Nincs is másik kamrád!
- De van. A lépcső alatt. Még finomságokat ábrázoló képeket is festettem a falra az ajtónál.

Én meg azt hittem, ott fogyott el az anyag és még nem volt idő kijavítani az össze-vissza glettelést, az unokahúga meg összetapicskolta. Ezt most nem fogom elárulni neki. Ezt sem.

- Az nem egy seprűszekrény? Azt teszik a lépcső alá normális helyeken! Vödör, takarítószerek...
- Akkor már értem, miért nem néztél bele.

Nem tudom nem kihallani az iróniát a hangjából. Inkább hallgatok. Szerintem jó taktika.

- Figyelsz? - ez a mániája, mindig csak figyelni. - Arról kellene beszélgetnünk, ami történt velünk.
- Erre van a kianalizálás - szeretek szakszerűen fogalmazni - nem?
- Igen, bár szerintem egymással is tisztázni kellene dolgokat. Elvégre nagyon intim kapcsolatba kerültünk...

Az biztos. A mellei kicsit hiányoznak.

- ...de most arra gondoltam, ami történt velünk, amit a másik bőrében csináltunk. - vág bele megint a révedezésembe

Úristen. Mit csinált a bőrömben ez a nő?

- Ha látszólag kiesik több óra, akkor az ismerőseink azt nagyon furcsállni fogják. Fontos információk is lehetnek, amiről tudnunk kell. Igaz?
- Ööö...igaz. - hagyom rá - akkor kezdd te!
- Na ne bomolj. Ismerve téged, agyrákot kapok, mire ezt telefonon megbeszéljük. Kapd össze magad, gyere szépen át. Csinálok neked olyan reggelit, amilyet szeretsz és közben beszélgetünk.

Ez elég jól hangzik. Mármint az evés része. Megígérem, hogy rögvest indulok, amint megtalálom a ruháimat a szerinte sokkal ésszerűbben átrendezett szekrényemben. Végre letehetem a telefont, már elfáradt a kezem. Még hogy miattam lesz agyrákja!

Odafelé menet még megállok egy helyen. Jó ötletnek tűnik vinni egy nagy csokor virágot. A magamfajta úriemberek ezt teszik. Az ilyesmi mindig bejön a nőknél.

(6 hónappal, sok-sok-sok beszélgetéssel és egyebekkel később, mialatt az is kiderül, a megfelelő személy előtt egy férfi is képes sírni)

Hihetetlen, egy csüngőhasú törpemalac mennyi zajt tud csapni! De nem mehet a tepsibe, nem bizony. A feltuningolt kisautójával egyből át is hajtana rajtam újdonsült kis feleségem. Elvégre Táltos ajándék volt, pont tőlem.

Vége (Vagy eleje. Ahogy nézzük. Csak óvatosan a tudatcserékkel.)

2014

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 4

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-28
Összes értékelés:
90
Időpont: 2015-09-27 08:28:37

válasz Takács Gyula (2015-08-30 22:08:08) üzenetére
Történt. De a párhuzamos részeket, amiket kiprovokáltam, nem én írtam és nincs engedélyem a közzétételére. :)
Egyebekben egy rövid kis fricskának szántan, majd én jól kifigurázom a nőket. De ahogy haladtam előre a történetben, s kelt az önálló életre, úgy jött elő belőlem az igazságérzet, ami kikényszerítette az érem másik oldalát is. Igazán skizofrén élmény tud lenni :)
De legalább jól szórakoztam a saját hülyeségeimen :)
Alkotó
Regisztrált:
2012-12-29
Összes értékelés:
79
Időpont: 2015-08-30 22:08:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * *
Hát, nem hiszem, hogy a tudatcsere valaha megvalósulhatna, de ha mégis, akkor egy sokkal kontrolláltabb kísérletet tudnék elképzelni. A felvetések persze izgalmasak, és a kifejtés meg a poénok tetszettek (kivéve a tetkót, szerintem az nem volna olyan vicces).
Még az jutott eszembe, hogy ha már a helyzet szimmetrikus, az elbeszélés is történhetne mindkét oldalról.

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Bár lehettem volna! címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Menekülés, VIII. címmel a várólistára

Dorothy alkotást töltött fel Vallomás címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Nincs évszak, csak fétis... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Furcsaságok, fura álmok címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Fent és lent című alkotáshoz

aron bejegyzést írt a(z) Fent és lent című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A régi hegedű című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Fent és lent címmel a várólistára

Kőműves Ida alkotást töltött fel Ég veled! 15/7 címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/6 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/6 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/5 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)