HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45246

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2014-07-01

A majom farka, a misszionárius feneke VIII/2.

Kaébe hajnalban már Antonio atyánál volt. Ez egy másik nap történt. A pap akkor kelt ki a függőágyából, álmos szemeit dörgölte az öklével. Nem vette észre, hogy a lány bejött, Kaébe olyan nesztelenül közlekedett, mint a vadászó párduc. Antonio áthúzta fején izzadtságtól csatakos ingét, és a mosdótálhoz lépett, hogy megmosdjon. Ekkor szólalt meg Kaébe.
-Látom atya, gondjai vannak - mondta, pimasz hangon, kuncogva.
Arra célzott, látja, hogy a pap férfi. A férfiakon reggel gyakran látszik. A pap ekkor jött rá, hogy ott van.
-Menj a csodába Kaébe - dünnyögte bosszúsan. -Nem tudsz kopogni? Ráijesztesz az emberre. -Hátat fordított a lánynak, úgy ment oda, oldalsasszé-lépésekkel a szekrényhez. Gyorsan kinyitotta a szekrényajtót és beállt mögé.
-Mit akarsz itt hajnalok hajnalán?
-Háát...takarítok, rendet rakok...meg minden. Elég nagy itt a kupi megint. Nem akarja az atya, hogy segítsek?
Antonio a szekrényajtó takarásában öltözött, tiszta inget és nadrágot húzott. Már kész volt, de még továbbra is ott téblábolt, nem akaródzott neki előjönni.
-Miben segítenél, te lány?
-Tuggya! Abban, hogy könnyebben induljon a napja. Szívesen megteszem, más fiúknak is segítettem már. Egyszer Pablonak is. Jobb volt nekik utána!
A pap kidugta a fejét a szekrényajtó mögül. Rákvörös volt a képe. Ráripakodott a lányra.
-Szégyelld magad Kaébe! Csúnya rossz kislány vagy! Hogy jut ilyesmi az eszedbe?
-Egyikük se mondta, hogy nincs jó kezem!
-Hallgass!
-Miért hallgassak? Mert maga mondja? A fiúk nagyon élvezték. Pablo például...
-Nem szabad Kaébe. Ne is gondolj erre.
-De atya, kérem! Úgy szeretném!
-Nem, nem lehet. Menj most el, imádkozni akarok.
-Én is akarok. Csak előtte még engedje meg -óvatosan lépett egyet a szekrény felé-...komolyan! Aztán majd imádkozunk együtt, ahogy szoktunk, és megbánjuk!
-Gyere...imádkozzunk! - mondta rekedten a pap.
És azt mondta újra kicsit később: nem szabad!

A július közepe hangyainváziót hozott, a missziót elözönlötték a pici fekete soklábúak. Senki nem tudta, honnan kerültek elő, s miért pont akkor, amikor a nagy esőzések kezdtek már csendesedni. Bemásztak a lakóépületekbe, a közösségi házba, a raktárakba. Fürtökben csüngtek a tetőszerkezet tartógerendáin, onnan vetették le magukat nagy-fifikásan a függőágyakban alvók nyakába. Semmi nem használt ellenük, sem a chinchorrók felfüggesztő köteleire és más helyekre kihelyezett, ragacsos hangyacsapdák, sem a szúnyoghálók, amikbe a telep lakói éjszakára beburkolóztak. A hangya a világ legokosabb, legravaszabb bogara. Megtalálták a réseket a szúnyoghálón, ügyesen kikerültél a hangyacsapdákat. Csípésük apró, viszkető hólyagokat keltett a bőrön, az egész telep, gyerek, felnőtt, mindenki egyfolytában vakarózott. Vicces lett volna végignézni valakinek, aki láthatatlanul betekinthetett volna Delohi életébe.
Persze azért, hangya ide, hangya oda, a mindennapi élet zajlott tovább. Csak az emberek voltak egyre mogorvábbak, egyre ingerültebbek, kedvetlenebbek. A szörnyű időjárás, az állandó eső, a hangyák rohama mellett nagy valószínűséggel Antonio atya nyomott kedélyállapota, elzárkózó magatartása is éreztette a hatását. Hja, ha a főnök rosszkedvű, az a beosztottakra is átragad. Ha jól belegondolunk, az ószövetségi ember minden baja, félelme, zaklatottsága abból a tényből származott, hogy főnökük követelődző, hirtelenharagú Isten volt, messze nem antropomorf isten, vagy nagyon is az, ha azt vesszük. Jahve, akinek Mózes nevezte az isteni kinyilatkoztatás után: "vagyok, aki vagyok", bosszúálló indulattal torolta meg még a legapróbb ballépéseket is, -melyre egyébként fényes példa Lót feleségének esete. Szegény asszony tiszta volt, mint a hó, bűntelen tudott maradni egy bűnnel fertőzött városban. Mindössze annyit követett csak el, hogy az angyal tiltása ellenére hátranézett, hogy még egy utolsó búcsúpillantást vessen a városra, ahol addig élt. S mi lett a vége? Hogyan bűnhődött? Aki ismeri a Bibliát, az tudja. Isten sóbálvánnyá változtatta!

Fogyóban voltak a készletek. A hajóforgalom szünetelt, még kisebb csónakkal is bajos lett volna bárhova eljutni. Az igarape, a dzsungel országútja az esős időszakban járhatatlanná válik, a vizek mindenfelől, mindenfelé folynak, áradnak, elárasztják az őserdőt. A Sjemice folyó például, ami mellé Delohi missziós állomása települt, egyetlen egy kiterjedt tenger volt, nem lehetett tudni merről merre folyik. A vizek felületét úszó korhadék borította, élő és holt növényszövet, széles, úszó nádszigetek, fákról leszakadt liánok, partszegély alól kimosott, hosszúszálú füvek összefüggő, nyúlós, egymásba fonódó tömege. Alkonyatkor, ha kibukott a lenyugvó Nap korongja a sötétszürke fellegek alól, villódzó lila, vörös fények játéka bűvölte el a merész behatolót a fával, bozóttal ritkábban benőtt helyeken. Fantasztikus alakzatokat öltő fény és árnyék foltok és csíkok váltogatták egymást, itt szemkápráztató ragyogás, amott sűrű, áthatolhatatlan sötétség. A vizek egészségtelenek, ivásra alkalmatlanok voltak a bennük ázó, szétbomló szerves-anyagoktól, a rothadó avartól, és az elpusztult állatok tetemeitől. A mindent elborító vízből lapos, alacsony dombhátak emelkedtek ki, ilyen dombra épült Delohi is.

Antonio július végén maga mellé rendelte Pedrót és Neyomit, hogy ellenőrizze a raktárkészleteket. Neyomi, aki mint tudjuk, a titkárnői posztot is betöltötte az atya mellett, vitte magával a jegyzetfüzetét, és egy tintaceruzát. Neyomi afféle joly-joker volt a misszión: szakácsnő-segéd, Zejete mellett, konyhalány, takarítónő, gazdasszony, irnok, diszpécser, telefonista, mindenes. Komoly képpel bandukolt Antonio oldalán, még egy acélkertes pápaszemet is az orrára biggyesztett, no, nem mintha azzal jobban látott volna, csak a tekintély kedvéért.
Az első raktár, az "A" raktár, ha szembeállunk az épületekkel, jobb kéz felől az élelmiszerraktár volt, itt kezdték. Mai raklaphoz hasonló deszka-aljzaton zsákokban búzaliszt, kukorica-dara és manióka-liszt, manoco, vagy ahogy a waikák mondják nashi, cukor, só nagy zsákokban a bejárattal szemközt. Búzaliszt már alig volt, kukoricából valamivel több, ezek nem fognak kitartani, amíg az utánpótlás Padamóból, vagy San Felipéből meg nem érkezik. Manióka liszt volt 7 zsák, kevésnek tűnt, mert ez mindennapi eledel, s száz főt kellett élelmezni. Az egyiket, ami meg lett már bontva, ellepték a hangyák, étkezésre alkalmatlan, ki kell majd öntetni.
-Jegyezze Neyomi - mondta az atya. -Három zsák búzaliszt, két zsák kukoricaliszt, hét, illetve hat zsák manoco. Megvan? Írja tovább!
Cukrot keveset találtak. Az utolsó zsák, amiben volt még, félig volt.
-Írja fel. Fél zsák. És, a mai naptól nuku cukor reggel a kakaóhoz! Vagy csak minimális, és csak a gyerekeknek. Egy lapos kávéskanál csészénként!
-A gyerekek nem fogják meginni, ha nem édes.
-Nem bánom én! Ha nem isszák, hát nem isszák. Mennyi mato porunk van?
Kisebb papírzsákokban oldalt a polcon volt a "kakaó" főzésére használt mato őrlemény. Igazából tea volt ez, de itt "kakaónak" itták. Megszámolták a papírzsákokat. A nyitókészletnek több mint a kétharmada elfogyott. Na, ez se lesz elég, ezzel is takarékoskodni kell.
-A felnőttek nem kaphatnak mostantól kakaót, és a gyerekek adagját is csökkentse a felére!
-A gyerekek...
-Megértette?!
-Igen, atya.
-Nézzük meg az ivóvizet - javasolta Pedro. -Az a gyanúm...
-Egy pillanat! Hogy állunk konzervvel?
A konzervdobozok a polcokra voltak felrakva, szépen gúlákba rakva, már amennyi maradt belőlük. De még mindig a konzervvel álltak a legjobban, húskészítményre alig-alig volt szükség, ami Faé, Awqiricuce, és a többi férfi ügyességét, vadásztudományát dicséri.
Neyomi, időnként megnyalva a tintaceruza hegyét, lineákat rajzolt, rubrikákat készített, abba írta bele, miből mennyi van, sorszámozta a tételeket.
-Menjünk a hordókhoz!
-Menjünk - egyezett bele a pap.
100 literes dongás fahordókban volt az ívó-víz, jobb oldalt az ajtó mögött, innen vitték pléh-kannákban a konyhára és az étkezdébe. A hordókat az esős évszak kezdetén töltötték fel, amikor még iható volt a folyó vize. Kivették a szélső hordó dugaszát. Ebből hiányzott valamennyi. Antonio beleszagolt.
-Büdös - mondta az orrát fintorítva. -Fúj. Ezt isszuk?
Neyomi és Pedro is megszagolta. Az indián a fejét csóválta.
-Lássuk a többit!
Kiderült: a többi is büdös, csak talán nem annyira, mert nem lett még megkezdve.
-Fel kell forralni a vizet! - rendelkezett a pap. -Ha forralatlanul isszuk, mindannyian megbetegedhetünk. Magát teszem felelőssé, Neyomi, megértette?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
932
Időpont: 2017-02-28 07:54:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Hát, egy kicsit most homályosban maradtam. Az a gyanúm, hogy Kaébe végül is sikeresen "megrontotta" Antoniot. (?) Mindenesetre Antonioban most a férfi dominál, aki felülkerekedett a sziklaszilárd atyán. Remélem, kimászik belőle.

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-07-26 10:18:38

válasz eferesz (2014-07-10 11:06:09) üzenetére
Szia Eferesz! Köszönöm, szép nyarat Neked is4 Üdvözlettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-07-26 10:17:24

válasz Susanne (2014-07-11 09:17:28) üzenetére
Szia Zsu! Köszönöm, ez most még munka, de majd nyaralás is lesz (remélem) Üdvözlettel: én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5445
Időpont: 2014-07-11 09:17:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !
Akkor várnunk kel a folytatásra, kellemes nyaralást, jó pihenést kívánok :)
Szeretettel: Zsu
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2301
Időpont: 2014-07-10 11:06:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszett!
Neked is jó pihenést, és lelkiekben is töltődést!
Üdvözletem!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2014-07-03 07:52:33

Kedves Írótársaim, Olvasók! A Majom farka most nyári szünetre megy, legközelebb majd július végén, s azt követően augusztus végén fogok tudni újabb epizódot feltölteni. Jó nyaralást kívánok mindenkinek! -én

Legutóbb történt

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Petrucci alkotást töltött fel Jankó és az ördög címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea alkotást töltött fel Rózsák címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Heinz Erhard: A kukac címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)