Das kranke Kind

Die Gegend lag so helle,
Die Sonne schien so warm,
Es sonnt sich auf der Schwelle
Ein Kindlein krank und arm.

Geputzt zum Sonntag heute
Ziehn sie das Tal entlang,
Das Kind grüßt alle Leute,
Doch niemand sagt ihm Dank.

Viel Kinder jauchzen ferne,
So schön ist's auf der Welt!
Ging' auch spazieren gerne,
Doch müde stürzt's im Feld.

»Ach Vater, liebe Mutter,
Helft mir in meiner Not! -«
Du armes Kind! die ruhen
Ja unterm Grase tot.

Und so im Gras alleine
Das kranke Kindlein blieb,
Frug keiner, was es weine,
Hat jeder seins nur lieb.

Die Abendglocken klangen
Schon durch die stille Welt,
Die Engel Gottes sangen
Und gingen übers Feld.

Und als die Nacht gekommen
Und alles das Kind verließ,
Sie haben's mitgenommen,
Nun spielt's im Paradies.
______________________


A beteg gyermek

A nap süti a tájat,
A lócán jó meleg,
Ott üldögél egy sápadt,
Szegény, beteg gyerek.

A népek jönnek-mennek,
Így szoktak ünnepen,
Köszönti mind a gyermek,
De őt, jaj, senki sem.

Az élet szép! Ott messze
Gyerekcsapat vidul,
Közéjük menne persze,
De gyenge, földre hull.

"Apám, anyám, te drága,
Segítsetek nekem!"
Ó, gyermek, szegény árva!
Nem élnek már hiszen...

Nem bír felállni, menni,
A fű között marad,
Nem hívja, szánja senki,
Szeméből könny fakad.

Zúgnak az estharangok,
A tájra csend borul,
Sok égi angyal-dalnok
A föld felett vonul.

Az éj sötétje megnőtt,
S mindenki távozott,
Angyalkák elvitték őt,
A mennyben játszik ott.