Talán körülfogták öten-hatan...
Bíborszín csorgott le fájdalmasan,
fagytól égett a messzi horizont,
amikor megölték Kemény Simont.

Tolla papíron többé nem serceg,
nem születnek belőle szerelmek,
lédús gyümölcsök, tájak és színek;
meg kellett halnia - ki érti meg?

Vad volt a korszak, iszapos, odvas,
mely gyilkol, tombol, s nem verset olvas.
Mit tudták, hogy számára a papír
arany és opál, smaragd meg zafír,

melyen életre kelnek a szavak,
és kimondva zenének hangzanak...
Milyen kor az, mely éltet így kiont,
mért ölték meg gazok Kemény Simont?

Tolla papíron már sosem serceg;
majdnem sikerült, csak néhány percet
még...; olyan árván futnak a sínek...
Meg kellett halnia - ki érti meg?