Ildikónak

Világot járó úton vár a haza,
és egy asszony kitartó szerelme
lett szívemnek teljesült otthona --
haza hívott szíve, lelke ereje.

Ezen a földön már itt vagyok itthon
megint, és együtt éljük az új időt.
Itt vagyok itthon vele -- nem titkolom,
mert szeretem és mindentől védem őt.

Itthon e szent földön, palócok földjén,
mögöttem ötvenhat év a porondon.
Húzó honvágy ellen nincsen törvény --
szegényedik az aki már nincsen itthon.

Maradék időnk, sorsunk rohan velünk,
de jövőt kínál az élet szerelme,
nem változik így e kettős ünnepünk,
nem, mert itthon vagyunk együtt vele.