HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 150

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49210

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Susanne
2019-12-06 10:36:56

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: eszesgFeltöltés dátuma: 2014-07-20

A másik Sziddhárta

A herceg a palota erkélyéről nézte a lentebb elterülő várost. Embertömegek vonultak az utcákon táncolva és énekelve. A házak ablakaiból rózsaszirmokat szórtak a felvonulókra, akik festékeket locsoltak egymásra. A lehulló rózsaszirmok a festékek miatt rátapadtak az emberekre, és úgy néztek ki, mintha hatalmas táncoló virágok lennének. Milyen vicces, gondolta a herceg és elkezdett nevetni. Olyan hangosan nevetett, hogy túlharsogta a zajongó tömeget. Az emberek felkapták a fejüket a nevetésre. Egy pillanatra elcsöndesült minden, de amikor látták, hogy a herceg boldog attól, amit lát, az emberek is elkezdtek nevetni, és sokkal felszabadultabban táncoltak és énekeltek, mint eddig, sokkal több rózsaszirmot szórtak az utcára, sokkal több festéket locsoltak egymásra. A hatalmas virágok, még nagyobbak lettek az egymásra tapadó szirmoktól. Ezerszirmú táncoló virágok, gondolta a herceg, amitől még hangosabban nevetett, az emberek pedig lázban égtek a boldogságtól. Még több tánc, még több nevetés, még több szirom, még több festék. A herceg jókedvét növelte a mulatság, a mulatságot növelte a herceg jókedve. Az öröm kereke, gondolta a herceg. És ez a kerék egyre gyorsabban forgott, és forgott vele a herceg, és forogtak vele az emberek. Aztán mindenkit beszippantott az örömörvény és szinte egyszerre, kifulladva rogytak a földre. A herceg a palota erkélyén, a tömeg az utcákon. Mély, eufórikus álom követte a vígasságot.
Amikor a herceg az álomból felébredt és lenézett a városra, nem látta a színes festékeket, nem látta a rózsaszirmokat, nem látott táncoló és éneklő embereket, csak azt látta, hogy az emberek a napi gondjaikkal vannak elfoglalva, ami miatt szomorúak és bánatosak. Ó, milyen szörnyű, gondolta, és elkezdett sírni. Olyan hangosan sírt, hogy az emberek felnéztek a palota erkélyére. Látták, hogy a herceg milyen bánatos és szomorú, erre ők még bánatosabbak és szomorúbbak lettek. Néhányan sírásba törtek ki. Erre a herceg szíve majd megszakadt. Már könnyek nélkül sírt. A fájdalom elviselhetetlen volt számára. Az emberek jajveszékeltek, mert rádöbbentek saját gyötrelmes sorsukra. A szenvedés kereke, gondolta a herceg, és úgy érezte, hogy szétszakad a súly alatt. A fájdalom a földre nyomta. Elájult. Az eszméletlenség mély sötétsége teljesen elnyelte, majd hosszú álom nélküli alvás következett.
Ébredéskor a herceg kábának érezte magát. Nem tudta, hogy mennyi ideig aludt. Sötét volt, a városban csend honolt, az égen ragyogtak a csillagok. Elmegyek, gondolta, elmegyek messzire, és megkeresem az élet értelmét. Elhozom az embereknek, hogy tudják miért kell örülni, és tudják, hogy miért kell bánkódni.
A herceg levetette díszes ruháit, koldus gúnyát öltött magára, és elhagyta a palotát.
Több évig rótta országának poros útjait, erdőit és mezőit, amikor megpillantott egy óriási fát az egyik út mellett. A fának olyan vastag törzse volt, hogy egy óráig tartott, mire körbegyalogolta. Itt megpihenek, nézett egy földből kiálló gyökérre, és leült meditálni. Ahogy lehunyta szemeit, egy furcsa tárgy jelent meg a szeme előtt. Látta, hogy ezt a tárgyat egy nő ráilleszti a lábfejére. Ez egy különleges lábbeli, gondolta a meditáció közben. A nő elkezdett fel-alá járkálni. Óóóóó, szakadt fel a hang a hercegből, hmmmmmm. Egy éppen arra járó aszkéta meghallotta ezeket a hangokat, és úgy döntött, hogy megnézi, kitől származnak. Meglátta, hogy egy koldus ruhába öltözött, nagyszakállú vézna ember a hang gazdája, ráadásul a fa ágai közül a napfény pontosan a herceget világította meg, azt hitte, hogy egy szent emberrel van dolga. A hercegből többször is feltört az óóóóóó meg a hmmmmm. Az aszkéta gyakorolni kezdte a hangokat, óóóóóóhhmmmm, óóóóóóhhmmmm, óóóóóóhhmmmm, és arra jutott, hogy ez egy szent ima. Megköszönte a mély meditációban lévő hercegnek, hogy megtanította erre a szent imára és boldogan vonult vissza a hegyekbe, hogy gyakorolja az imádságot. A herceg pedig továbbra is a cipőt és a cipőben lévő csinos nőt méregette, aki meditációja középpontjává vált. Egy teljes hónapig tartott mire mindent megfigyelt a lábbelin és a lábbelit viseli nőn. Az egy hónap után kinyitotta szemeit, és megszólalt.
- Cipész leszek!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2014-07-30 08:48:07

Kedves Judit!

Abból, hogy nem a megfelelő rovatba töltöttem fel az írást, látszik, hogy már régen járultam hozzá alkotással a Napvilágos történetekhez. Hosszú idő után most töltöttem fel két írást, és szinte automatikusan az egyéb kategóriába soroltam mindkettőt. Prózai okai vannak: figyelmetlenség, sietség. :-) (Baba mellett kevés idő jut a töprengésre.)
És azt is látom, hogy a leíró rész utolsó előtti mondatában van egy elírás: a "viseli" helyett a "viselő" a helyes szó, bár ez könnyen kikövetkeztethető a mondatból.

Köszönöm a kommentet!

Üdv.:
Sanyi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5168
Időpont: 2014-07-23 23:48:56

Kedves Sanyi!

Amikor elolvastam az alkotásodat, azt hittem, hogy szatírát írtál, de nem abba soroltad, így most kicsit bizonytalan vagyok az alkotásod megítélésében.
Mivel a történetben nagyok sok a Buddha /Gautama Sziddhártha/ életéből vett mozzanat, a fügefa alatti meditáció végén -amikor Buddha megtalálta a lét szenvedő mivoltának feloldását -, az alkotásodban szereplő másik Sziddhártha is új foglalkozást talált a hercegség helyett: "cipész leszek".
Mivel én egészen mást vártam, így mulatságosnak találtam a megvilágosodásának az eredményét. :)
Judit

Legutóbb történt

koko bejegyzést írt a(z) Mintha című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Felhők című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A Halál című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Se isten, se ember című alkotáshoz

Miléna bejegyzést írt a(z) Se isten, se ember című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Hóváró című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hóváró című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Pillangószárnyak című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Pillangószárnyak című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Pillangószárnyak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)