HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 9

Online vendég: 37

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49231
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Reklám

Versek / elmélkedés
Szerző: aLébFeltöltés dátuma: 2007-01-06

Délután falun

Hallgass bele a csendbe,
falun vagyunk...

Félig elfelejtett ebéd
még lebbenő illatát
a délutáni nap
szúrja újra-újra át
nyugalmat ígérve
csendes békéjében.

Együtt vagyunk.
A kávé illata
mint hangulat szövődik
barna gerendák
halkan pattanó öregségébe.
Jó így érezni
az elmúló napot.
Emlékképeit,
s azt, amit adott
osszuk szét
egymás tenyerébe.

Egy pillanatra elfeledve
az ársodrú életet
fogd meg a kezem,
én megfogom kezed
és eggyé forrunk
mind a négyen
gondolatban.

Oly jó most pihenni!
Vágyálmaimban
ültem gyakran így,
de az éjjel elszállt,
s a hajnal irigy
keménységbe dermesztette
álmaim.

Bár virágként
préselhetném
pergő lapjaim közé
boldog pillanataim,
mit kép vissza
nem adhat soha,
melegségbe rejtve
mindig lapozhatom,
s újra élhetem.

Pihenjen hát még
a kártya, a játék,
úgyis csak perc a nyugalom,
utána nyugtatnak,
s nyugtatjuk magunk.
Kicsinyt maradj hát,
és
hallgass bele a csendbe.
Most falun vagyunk.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2010-12-14 14:10:00

Szia Kankalin!
Köszönöm szépen, hogy írtál a vers alá. Örülök, ha érzéseket ébresztett benned a vers :-).
aLéb
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6881
Időpont: 2010-12-11 16:13:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia aLéb! :)
Muszáj ide írnom. :) Versed elröpített a kapolcsi nagyanyám házába. Ott éreztem mindig ezt, amit megjelenítettél, de soha nem tudtam megfogalmazni, csak bizsergetett belül. Azok a meghitt ebédek, aztán vacsorára az utánozhatatlan, áttetsző kocsonya íze, közben szemérmetlen, titkos torkoskodás a bicske lekvárból árulkodó maszatossággal. :) Visszahoznám. :)
Az egyszerűség jelenléte, az együvé tartozás érzése kifejező a versben, felidézte bennem azokat az időket, amikor bennem is ezek tomboltak, de hátulgombolósként még nem tudtam, hogy valaha bizony értékek lesznek: a visszasírt nyugalom.
Nagyon szép és beszédes ez a vers, meg is könnyeztem, mert ugyebár azt az időt nem lehet visszahozni, mint ahogy "esztimamát" sem.
Nem maradt más választásom, mint tényleg belegondolni abba a csendbe, a Királykő üzenetét meghallani, mert bizony falun voltam itt nálad, méghozzá újra Kapolcson! :)
Köszönöm az élményt!
Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2008-07-07 09:49:55

válasz Nagy Noémi (2008-07-04 14:03:33) üzenetére
Köszönöm Noémi, örülök, ha így hatott rád a vers.
aLéb
Alkotó
Nagy Noémi
Regisztrált:
2008-06-11
Összes értékelés:
1166
Időpont: 2008-07-04 14:03:33

Kedves aléb!
Annyira jól átadtad a falusi hangulatot, szinte én is ott éreztem magam köztetek- betolakodóként.

Gratulálok!

Üdvözöl: Noémi
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2007-11-18 19:58:05

válasz Áfonya (2007-11-18 16:41:47) üzenetére
Köszi Áfonya, nagyon nagy öröm nekem, hogy átjött, amit szerettem volna megosztani.
aLéb
Alkotó
Regisztrált:
2006-12-13
Összes értékelés:
246
Időpont: 2007-11-18 16:41:47

Úgy folyik sorrol sorra, lomhán és valahogy az időből kilépve ez a vers, hogy télleg elkapott egy "ebéd utáni,telehasas, üldögélés a teraszon" hangulat. Ritkán vagyok falun, egész elfelejtettem már itt a városban, milyen is az...Most újra átélhettem, úgyhogy köszönöm!
Üdv: Áfonya
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-24
Összes értékelés:
88
Időpont: 2007-01-27 19:11:34

Itt is Tóth Árpádot érzem.. Nem negatív kritikának szánom, ne értsd félre, ő a kedvenc költőm, imádom a stílusát, azt a lomha, szomorú, nagy tudását.. Ezt érzem a te verseidben is. Csodálatos!
Alkotó
doratea
Regisztrált:
2006-11-25
Összes értékelés:
423
Időpont: 2007-01-20 10:39:08

......én is imádom a falusi délutánokat ,esteledést, amikor üres az utca...és csend...csend..csend van,:):):):).....a kétsoros keret jó bekezdés,-és befejezése a versnek...üdv..doratea

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) álmatlanul című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szomorú Teadélután című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) álmatlanul című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) álmatlanul című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Télidill címmel

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)