HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49222

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Hedge HogFeltöltés dátuma: 2014-08-10

Az arc és a tükör

Mindig nagy derültséget okozott a társaságban, amikor előadtam halálom történetét. Most sem volt másképp. Nyolcan ültünk a szobában, négy lány, három srác és jómagam. Vegyes társaság. Volt köztünk mérnök, buszvezető, üzletember, pincérnő és fodrász, a többire nem emlékszem. Kuki, a házigazda nem győzte hordani a söröket, a júliusi hőségnek köszönhetően. Senki se tudta, hol ragadt rá ez a hülye név, de még a saját anyja is így hívta. Akadtak olyanok is, akik nem ismerték a valódi nevét.
És persze ott volt Angela. Őt először láttam. Nem tudtam róla mást, csak azt, hogy csinos, kitűnő izléssel öltözködik, a kihívótól egy kategóriával lejjebb. Nem mondhattam nagyon szépnek, de tüzes pillantásában volt valami elbűvölő. Ő is kiszúrt engem, már az első pillanattól kezdve, és az este folyamán többször felejtette rajtam a tekintetét. Ez nem zavart külösképp, az utóbbi időben megszoktam a kompániánk újdonsült tagjaitól.
Szóval, Kuki unszolására sokadszor belekezdtem a jól ismert sztoriba.

- Pont egy ilyen meleg nyári este volt. Kukinál gyűltünk össze, mert a születésnapját ünnepelte. Nem tehetett arról, hogy éppen 13-án született, ráadásul pénteken. Most is ilyen dátumot mutatott a kalendárium.
A kis lakás zsúfolásig tele volt vendékekkel, ugyanúgy vegyesen, ahogy most. Szerintem olyanok is bejöttek, akiket Kuki nem hívott meg, de ez őt nem érdekelte. Felőle bejöhetett a részeges csavargótól az elnökig bárki. Ételben, italban nem volt korlátozás, fogyaszthattunk amennyit bírtunk és nem szégyeltünk. Emelkedett volt a hangulat, üvöltött a zene, és ordítva kellett beszélnünk, hogy értsük egymás szavát.
Hogy mit ittam, nem emlékszem. Bizonyára mindent, burbont, pezsgőt, sört, vodkát. Éjfél körül már torkig voltam, szó szoros értelemben. Fájt a fejem a zenétől és az elfogyasztott alkoholmennyiségtől. El sem búcsúzva a társaságtól - úgysem reagált volna senki - letámolyogtam a lépcsőn. Lenn az utcán hűvösebb volt, ami egy kicsit felüdített. Először arra gondoltam, megnézem a rókát a bokor mögött, de arra az elhatározásra jutottam, hogy kár lenne a sok márkás piáért. Nagyokat szippantottam a városi levegőből, kezdtem jobban lenni. Előkerestem a zsebemből a kocsikulcsot. A jellegzetes pikk-pikk után beszálltam. A kagylóülésben ismét forogni kezdett velem a világ. Mozdulatlanul ültem néhány percig, majd beindítottam a Porsche motorját. Maximumra tekertem a légkondi szabályzóját, a jéghideg levegőözön az arcomba csapott. Sebességbe tettem a kocsit, majd lassan kikanyarodtam a főútra. Harmincas tempóban araszoltam hazafelé, remélve, hogy nem lát meg egy rendőr, akinek a csigamenet tűnt volna fel ennél a gépcsodánál. "Húsz kilométer hazáig, csak lassan" - gondoltam.
Amire kiértem a városból jobban lettem. Teljesen üres volt előttem az országút. Beleléptem a gázba. Fél szemmel figyeltem, amint a sebességmérő mutatója felkúszik a kétszázas szám felé. Pár perc és otthon vagyok. Benyomtam egy rock cd-t, és élveztem a száguldást az üres országúton.
A fene tudja, honnan került elém az a munkagép. Egyszerre csak ott volt a semmiből. Óriási és nehéz. Elfoglalta az egész úttestet. Beletapostam a fékbe, de későn. Mint egy lassított filmen láttam, hogyan gyűrődik papírként a kocsim orra. Lassan fúrta be magát a munkagép alá. A fekete-sárga csíkos fémtömeg közeledett az arcom felé. A biztonsági öv belevágódott a testembe, hallottam, hogy roppan a bordám. Nem éreztem fájdalmat. A szélvédő beszakadt. Orromban még éreztem a gép olajszagát. Egészen közelről. Reccsent az állkapcsom. Nem is olyan hangosan. A koponyám péppé kenődött a fém-, üveg- és műanyagkavalkádban. A nyakcsigolyám elpattant, mint egy gyufaszál. A felcsapó lángokat már csak valahonnan, igen messziről láttam.
Sötét volt. Tudtam, hogy meghaltam. Vártam az alagutat és a fényt a végén, de semmi. Az angyalok harsonája is elmaradt. Azt sem tudtam hol vagyok, nem éreztem a testemet. Csak a sötétség és semmi más.

Körbefuttattam a tekintetem a társaságon. Mindenki vihogott az orra alatt, kivéve Angelát. Sápadtan ült a helyén, mint aki elfelejtett levegőt venni. A többiek lopva figyelték.
- És azután mi történt? - kérdezte halkan, remegő hangon.
A többiekből kirobbant a röhögés. Kuki a térdét csapkodta, vörös fejjel. A söre is kiömlött.
- Semmi - válaszoltam. - Otthon ébredtem az ágyamban. Másnap átjöttem Kukihoz, és elpusztítottuk a maradék piát.
Angela összehúzott szemmel nézett ránk.
- Szemetek - mondta. De nem haragosan.
Kimentem a fürdőszobába leöblíteni az arcomat. Ahogy csorgattam a vizet, halk lépteket hallottam magam mögött. Angela. Felegyenesedtem, és hátranéztem. Ott állt mögöttem, és sikított. Kimeredt szemekkel és tenyerébe mélyesztett körmeivel. A falitükör felé fordultam, és mindent megértettem. Hát persze, egy kísértetnek nincs tükörképe.

2011, november

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-10-22
Összes értékelés:
27
Időpont: 2015-10-05 18:21:41

válasz Kankalin (2014-08-11 17:40:32) üzenetére
Szia!
Köszönöm a véleményed! A hibáimat, természetesen kijavitottam, örülök, hogy felhivtad rá a figyelmem. Ami Kukit illeti, én fiúnak szántam, valahogy eszembe se jutott, hogy ez nem jön le a sztoriból. Persze, ez az én hibám, de talán nem is olyan baj, mert nem lényeges, mindenki képzelje olyannak, ahogy neki tetszik. :)
Sok sikert!
Alkotó
Regisztrált:
2013-10-22
Összes értékelés:
27
Időpont: 2015-10-05 18:15:33

válasz Kate Chrysso (2014-12-06 19:27:12) üzenetére
Szia!

Köszönöm szépen a pozitiv kritikát! Elnézést a megkésett válaszért, de az utóbbi időben nem voltam valami aktiv, amint látod, még belépőként sem. Sok sikert!
Alkotó
Regisztrált:
2013-10-22
Összes értékelés:
27
Időpont: 2015-10-05 18:12:15

válasz DrSamson (2015-09-11 21:10:38) üzenetére
Szia!

Kösz az elismerést! És, hogy kinges?! Ezért fogadd külön köszönetem!
Alkotó
Regisztrált:
2015-09-06
Összes értékelés:
18
Időpont: 2015-09-11 21:10:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hedge Hog!

Ez egy remek horror történet! A balesetről kicsit a Holtsávos "koccanás" jut eszembe. Tetszett, mondhatni elég Kinges!

Elolvasom a többit is!

Üdv: G.S.
Alkotó
Kate Chrysso
Regisztrált:
2011-07-27
Összes értékelés:
115
Időpont: 2014-12-06 19:27:12

Már éppen kötözködni akartam, hogy senki nem tudja megálmodni a saját halálát, ugyanis az agy álomban is csak arra képes, amit ébren is átélt, tapasztalt. De a végén megnyugodtam. Nincs tükörkép, tehát nincs kötözködés sem. Jó volt, kár, hogy ilyen rövid. Olvasgattalak volna még.
üdv. K.
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6880
Időpont: 2014-08-11 17:40:32

Szia Hedge Hog! :)
A kategória alapján a történet elvileg fantáziával dúsított, bennem mégis igaznak hatott. Próbáltam összeszámolni a résztvevőket. Ha jól sejtem, a négy lányon kívül, téged is beleszámolva, a nemek aránya egyenlő. :) Ha Kukit is figyelembe veszem, akkor nem tudom, mert eszembe jut egy gyerekkori beszólásom, amit bizonyos műkorcsolya verseny nézése közben tettem: "Azt hittem, hogy Anett Pötzsch fiú". A felnőttek dőltek a nevetéstől, fuldokolva érdeklődtek, hogy ugyan miből gondoltam. :D
A viccet félretéve... megállt bennem az ütő, mert van egy hasonló történet, ami valós, és azonnal eszembe ötlött írásod kapcsán. Ez az:
http://iroklub.napvilag.net/iras/1067
Éppen ezért tűnt hihetőnek minden gondolatod. A vámpírokat kedvelem, csakis Edward érdeme ez. :) Két szó javításra szorul: ízlés, szégyelltünk.
Csak egy életünk van. Egy halálunk is.
Ha fantasy, akkor nincs baj. :)
Szeretettel: Kankalin

Legutóbb történt

Szondi Márk alkotást töltött fel A Szakértő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Megfogantam és a Cseppecske című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

Horvaja alkotást töltött fel Suhanó árnyak címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Hátra arc című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

leslie b shepherd alkotást töltött fel Viszony címmel

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szomorú Teadélután címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) ki mondja el című alkotáshoz

Csonka Mária bejegyzést írt a(z) ki mondja el című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)