Ne olvasd el a versem,
publikálni sem mertem,
eszement és beteges,
még ríme sem veretes!

Ne olvasd el a versem,
könnyeimmel elrejtem,
mind elúsznak a sorok,
csak egy vessző ácsorog...

Ne olvasd el, mit írtam,
írás közben én sírtam,
a tintára könnyem folyt,
lett belőle egy nagy folt.

Megfejteni sem bírtam,
ne olvasd hát, mit írtam!
Még csak nem is emlékszem,
s én ezzel megelégszem.

Ne olvasd el, tintafolt,
mi e lapra odafolyt,
rá is lépett a macska,
széjjelhordta a mancsa.

El ne olvasd, mi áll itt,
bár írhattam akármit,
könnyeimtől elázott,
máskor jobban vigyázok!