HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51266

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2021-03-02 19:59:26

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: ZarzwieczkyFeltöltés dátuma: 2014-10-21

Hazaárulók

A világos farmeröltönyös ifjú kiszállását segíteni kellett, mivel annak kezei hátra voltak bilincselve. A veres hajú, keszeg sovány illetékes, a karperecet részben kioldotta. Foglyának balkarját szabadon hagyva, annak jobb kezét a maga baljához bilincselte. Bezárta a megkülömböztetetett rendszámú gépkocsit, aztán együtt, így mászták meg a huszonnégy lépcsőfokot, ami a belbiztonságiak székházának bejáratához vezetett. Az előtérben már több tucatnyian várakoztak. A veres bekopogott az egyik ajtón, majd, minden teketória nélkül, a foglyával belépett. Többen, valószínűleg kételyek között, várakoztak. E két alak érkezéséig, szinte mindenki magába roskadt. Ez ingerszegény környezetben, ami a várakozókat körülvette, nem volt mit nézni. A szürkésfehér falon - központi helyen - a Főtitkár szinte eunuchhá retusált portréja függött. Érdekes, de senki sem kezdeményezett beszélgetést senkivel, mint szokásos olyan helyeken ahol a várakozási idő beláthatatlan. Mondhatni, kafkai légkör uralkodott. Egy pillanatra, a tekintetek - valószínűleg vegyes érzelmekkel -, a farmeröltönyös fiatalemberre irányultak. A veres, ahogy beléptek az irodába és becsukta maguk után az ajtót, szabaddá tette mindkettőjük csuklóját. A fiú, állt tétován, gyanakodva körülnézett és kiszabadított csuklóit dörzsölgette. A helyiségben két üres íróasztal. A harmadiknál egy őszes, szikár és állandóan furcsán mosolygó, civilruhás alak. Érkezésükre felállt. A fiú megállapította, hogy nálánál alig valamivel alacsonyabb, öt-hat évvel idősebb és a fura mosoly talán kegyetlenséget álcáz. Eddigi őrzője egészen közel a társa közelébe lépett és suttogva néhány szót váltottak. Mintha ez a mosolygós azt súgta volna: "... meg kell dolgozni". Aztán a veres visszatért hozzá, karjánál fogva odavezette az egyik íróasztalhoz, Széket tolt alá.
- Ülj le! - parancsolta.
Megtette. Pappírt és golyóstollat kapott. A veres, mint káromkodást okádta felé a parancsait.
- Egy kevés időd van, hogy összeszedd a gondolataid! Nem lehetsz buta fiú, ha eddig egyetemre is jártál.
Húsz év körüli, helyes arcú srác, ritkás pelyhedző szakállal és az izgalomtól izzadó homlokkal,
- Írj le mindent, amit Erika Wagner, nagyszebeni lakosról és Ervin Hörhammer nyugatnémet állampolgárról tudsz.
- Kérem, én csak az Erikát ismerem...- rebegte - Arról az Ervinről...
Egy óriási pofont követően a mondatot már csak félig kábultan, gondolatban fejezte be.
...- "nem is hallottam."
" - Most hol van Erika?"- kérdezte volna, amikorra második pofontól a székről is lezuhant.
Zúgó fejjel, kábultan feküdt. Az őszes hajú fölé hajolt. Látta a mozgó ajkait, de hangot nem hallott. Látta, mint az felülről beszél hozzá- Frissen borotváltsága ellenére az arca kékes-feketén csillogott a még nem őszülő szakáll tenyészettől. Továbbra is szórakozottan mosolygott és rágyújtott egy amerikai cigarettára. Ilyen csak a valutás üzletekben kapható.
Az ajkai felhasadtak. Vérzett, de ő nem érezte. A lecsöpögő vércseppek, foltokat hagytak a világos farmerdzsekijén.
- Ervin Hörhammer?- hajolt fölé, most már szadista élvezettel szemlélődő, veres. Zavaros savószínű tekintete szétfolyt és nem sűrűsödött fókuszba..
- Ervin Hörhammer, vagy Stefan Ludwig?... Erről pofázz nekünk. A lotyód nem érdekel, mert előbb- utóbb úgyis levadásszuk.
A fiúval forgott a világ. Szeretett volna felállni, de amikor megpróbálta a veres a combjába rúgott.
- Láthatod, mi mindent tudunk- sziszegte- - A te szádból akarjuk hallani!
A fiú bambán bámult maga elé. Ezek a nevek,- Erikát kivéve- semmiit sem mondtak neki. Igaz Erika az elmúlt napokban, egy kicsit furcsán viselkedett. Máskor, ha eljött hozzá, kedvesen marasztalta. Elgondolkozott..."- Vajon mibe keveredhetett ez a lány?"
Közben a veres, egy másik ajtón, - nem azon, amelyiken bejöttek - elhagyta az irodát. Állj fel- parancsolta a másik. Elővett egy karperecet majd a fiút a fűtőtest felé vezette. Végül annak párhuzamos kivezető csöveihez bilincselte.
Odahúzott egy széket
- Ülj le!- parancsolta.
- Hörhammer Ervin, vagy Ludwig Stefan? Erről kell gondolkodnod, amíg visszajövök.
A fiú ült a csövekhez bilincselve és még mindig zúgó fejjel látta, mint az őszes is elhagyja az irodát.
Az ütésekből eredő fájdalmak már nem érdekelték. Tényleg, Erikát már több mint egy hete nem látta. Viszont több mint egy éve rendszeresen találkozgattak. A lány, egy Nagyszeben közeli turistaszálló valutás üzletéért felelt. Itt mindent árultak, ami az országban nem volt kapható. Valutáért mindent...
Ült, vérző orral és felhasadt szemhéjjal. Szédülten látta amint ez az ember is magára hagyja. Amikor csak alkalma volt elingázott ide, hogy Erikával találkozhasson. Utoljára azért kereste, mert szerette volna megbeszélni a nyári kiruccanást.
Utolsó találkozásuk alkalmával, a lány szokatlanul ingerülten és ridegen viselkedett Mostanáig erre a viselkedésre keresett magyarázatot. Viszont nem érti, ki lehet ez az Ervin és Stefan.
Közben nyílt az egyik ajtó. A veres sunyítva lépett be.
- Ki engedte, hogy leülj? - üvöltötte. Egy hírtelen mozdulattal, gyomorszájon ütötte.
A fiú, fájdalmasan levegő után kapkodott.
- Ervin Hörhammer, vagy Stefan Ludwig! - üvöltötte az, magából kikelve
Imbolyogva felállt.
- Nem ismerem ezt a két embert,- suttogta rekedten.
A veres, ahol az imént bejött, most újra távozott. A társa elmélázva cigizett.
- Na, mi a véleményed;- kérdezte a verest.
- Szerintem ez a fasz, bozgor gyerek ebben az ügyben csak pali- madár. Csak a punci után szaladt...
- Szerintem is, - hagyta rá a másik. Kéjesen, sátáni mosollyal kifújta a füstöt.- Azért teszek én is egy próbát, mielőtt még a szent atyát kihallgatjuk.

Amikor belépett. Látta a fiút állva imbolyogni. Láthatóan szédült volt és az arcán megkocsonyásodott az alvadt sötét bordó vér. Hallani, semmit sem hallott. Ösztönszerűen felnézett és látta a másikat.
Az vigyorgott, a képébe bámult. Sőt a füstöt is a véres arcába fújta.
- Ki engedte meg, hogy felállj?
Választ nem várt, de már beküldött egy csapást a gyomorszáj irányába.
A fiú, egy idő után magához tért. Az első dolog, amit érzékelt, hogy nem volt bilincsben. A linóleumos padlón feküdt és egy hentes kinézetű, dagadt óriás férfi látta el, miközben valami sanzonszerű melódiát dúdolt.
Első gondolata az volt, hogy ismeretlenül is nagyon utálja Ervin Hörhammert és Stefan Ludwigot.

Decebal Bucur annál az íróasztalnál ült, amelynél egy jó órája, az előbbi fiatalember kálváriája kezdődött. Egy darabig magára volt hagyva a klóros vízzel felmosott vérszagú csendben. Arra gondolt, hogy vajon hová lett a megbilincselt, farmeröltönyös srác, akit ez előtt egy másfélórával vezettek be ide. Jelenleg, a veres és társa kérdésinek kereszttüzében sínylődött. Most ez utóbbi kérdezett.
- Wagner Erikáról és Hörhammer Ervinről beszéljen.
Bucur Decebal, a szemeit meresztette. Életében nem hallott ezekről a személyekről. Magába roskadva ült, mokányos külsejéhez nem illő sötét öltönyben, fehér keményített ingben. Izgalmában egyet lazított sötét nyakkendőjén. Ezen a héten, a kerületi pártbizottság székhelyén, már átesett egy kemény ankéton. Azt elég könnyedén túlélte. Arra már várt. Arra fel volt készülve. Hunyorogva próbálta vallatói szenvtelen arcát fürkészni."- Hogy kik ezek? " Azt tudta. Csak arra nem jött rá, hogy mit akarhatnak tőle.
- Június huszonötödikén a Hörhammer, nyugatnémet rendszámú Opeljébe ült be a nagyszebeni benzinkútnál..- mondta a veres. - Csak segíteni szeretnék..
Decebal Bucur kérdően nézett. Valami derengett.
- Vagy talán, Stefan Ludwigként jobban ismeri? - kérdezte a társa, újabb cigire gyújtva.
- Most már emlékszem- fújt szinte megkönnyebbülten. - Ma sem tudom, hogy hívták... Én csak stoppolni akartam és ő felvett.
- Úúgy! - hümmögték a vallatók szinte egyszerre. - És egy csinos, fiatal nő nem volt vele? - .kérdezte a veres.
- Csak egyedül volt,- mondta Decebal eltűnődve. - Emlékszem, rácsodálkoztam milyen jól beszél románul.
- Igen, ez nagyon érdekes - mondta vigyorogva az őszes. - Akkor valamiről csak beszélgettek, ha megállapította, hogy milyen jól beszéli a nyelvünket?
- Csak általánosságokról... időjárásról ... az útról ilyesmi.
- És politikáról?... - kérdezte a veres.
- Ilyesmiről még hazai állampolgárral sem beszélek
- Ludwig valamikor hazai állampolgár volt- mondta gunyorosan a veres.
Decebal összeszedte magát. Neki ezen túl már meg kell szoknia, a rendszeres zaklatást. Nem rég hadat üzent ennek a rendszernek.
- Azt nem mondta. Az időjárásról beszélt.. a szép tájakról. Ennyi! Én megkaptam a megfelelő politikai nevelést.
- Na ne mondja! - fakadt ki az őszes. - Akkor azért tűnt el egy hónapja a gyárból ahol KISZ titkár volt?
Decebal Bucur döbbenten hallgatott"- Ezek mindent tudnak!"- gondolta.
- Nos?,- kérdezte a veres. - Ki vele, miről beszélgettek még?
Érezte, hogy jól szabott öltönye alatt izzad, mint egy meghajtott versenyló. Amikor iderendelték, számított kellemetlenségre. Már a kerületi pártbizottságon kiosztották. Eddig a Gépgyárban dolgozott autó villanyszerelőként. Estin tanult és egy szép napon a KISZ-be is beszervezték. Az idén érettségizett.
Elhatározta, a legjobb, ha makacsul hallgat.
- Vagy beszélsz, vagy kiverjük belőled! - fakadt ki türelmetlenül a veres.
Kezdett berezelni. Eddig legalább nem tegezték. Eddig legalább a nevén szólították.
- Mit mondjak? - nyögte ki végül.
- Az igazat. Csakis az igazat - mondta az őszes.
- Nem ismerem azt a Ludwigot, vagy akárhogy is hívják- hadarta kétségbeesetten. - A benzinkútnál stoppoltam és ő felvett... Ennyi...
A veres türelmét vesztette. Dühében sűrűn szuszogva, hírtelen a nyakkendőjétől rángatta az áldozatát.
- Elmondanád, például, hogy mit kerestél Szebenben.
Elsápadva próbált volna felállni. Egész testében görcsölt.
- Nem mondta senki, hogy felállhatsz! - förmedt rá a veres.
- Nos, mit kerestél Szebenben?
- Tudják maguk...- nyögte - maguk mindent tudnak.
- Az ám! - hahotázott az őszes. - Mi mindent tudunk, de a te szádból akarjuk hallani!
-Hmm...felvételiztem- nyögte.
- Úgy! Felvételiztél? És hová a fenébe, ha szabadna megkérdeznünk?
Decebal Bucur úgy érezte, hogy összetört egóját csak az öltönye tartja össze.
- Teológiára...- nyögte ki végül.
- Hát ez az! -csattant fel a veres. - Ez a hazaárulás magasiskolája!
A társa felé fordult, mintha az mindez idáig nem lett volna itt.
- Az ifjú polgártárs elárulja a hazát és azt a Pártot, aki kitartóan támogatja, hogy tanulhasson, hogy képezze magát! Majd mintha minden rendben volna, szövetkezik egy volt disszidenssel, aki nyugatnémet identitással, Hörhammer Ervinként tér vissza.
- Kérem, ehhez nekem semmi közöm,- mondta kétségbeesetten - én csak stoppoltam.
- Csak stoppolt?- kérdezte az őszes, jóval nyugodtabb tónusban, mint a társa.
- És megkérdezhetem, hogy miért nyugati autót stoppoltál?
Decebal nem merte az igazságot megválaszolni. Ha ezeknek oda veti az igazat,- "Elvtársak! A hazai autósok alig lézengenek az utakon, a rájuk vonatkozó üzemanyag korlátozásoknak köszönhetően...!"Ha ezt válaszolná akkor ez a két kifinomított vadállat a szart is kiverné belőle. Tudta, hogy valamit mondania kell , mert hamar megtorolják a makacs hallgatást.
- Az állt meg először - mondta végül.
- Hát igen- fújta ki dohányfüsttel az őszes. - Ludwig Stefan, alias Hörhammer Ervin egy jó ember... Visszatér az országba hamis identitással és egy plusz hamis útlevéllel, mert magával viszi Wagner Erikát, egy turistaszálló valutás üzletének vezetőnőjét a hétvégi valutabevétellel...
Egy kis szünetet tartott, felmérve szavai hatását.
- Ezek után, te nem vagy bűnös?- kérdezte.
Decebal Bucur most már tisztán átlátta az esélytelen helyzetét. Összeszedte magát. Rájött, hogy ezek bűnbakot keresnek és rátaláltak.
- Nem ismerem őket és nem vagyok bűnös!- jelentette ki határozottan.
- De megjött a hangod!- csattant fel a veres.
- Akkor azt mond el- szótagolta nyugodt hangnemben, egy rövid szünet után az őszes - ígéretes pártfunkcionáriusi karrier előtt álltál és te felvételizel zagyvaságokat tanulni az ortodox teológiára?
Decebal Bucur egy kicsit elgondolkodott és mélyet lélegzett. Végül nyugodt hangon megszólalt.
- Mindnyájan egyetérthetünk abban, hogy a "zagyvaság" ahogy maguk nevezik már legalább kétezer éves. Viszont nálunk is és a világban is, a legtöbb ember már csak ebben bízik. A pár évtizede létező kommunizmus nevében, maguk és még egy páran pofozkodnak. ..Még...
Ekkor, az állcsúcsára mért hatalmas horogtól ájultan ledőlt a székéről.


.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7473
Időpont: 2014-12-08 09:02:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Megrázó és elgondolkodtató írás. Megértelek, hogy kikívánkozott belőled.


Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
953
Időpont: 2014-11-19 23:39:48

Kedves István!
Köszi a hozzászólást.Hál'Istennek nem én voltam egyik szenvedő fél sem. Az első áldozat az egyik jó barátom volt,( ma már boldog kanadai állampolgár és kutató fizikus) a másodikkal csak munkakapcsolatom volt. Viszont engem többször kihallgatott a Securitate, mivel nyugati rokonaim vannak és tartottam velük a kapcsolatot, illetve anyám magyarországi illetőségű volt és ameddig hagyták kettős állampolgársággal rendelkezett.Mindig megpróbáltak valami fogást keresni rajtam.Sajnos ezt soha nem tudom elfelejteni,pedig jó volna.
Baráti öleléssel:
Jenő
Alkotó
vörössapkás
Regisztrált:
2014-08-02
Összes értékelés:
304
Időpont: 2014-11-17 11:16:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon érdekfeszítően írtad le a történetet. Az volt a gyanúm olvasása közben, hogy netán valamelyik résztvevője voltál az esetnek?
Jó magam is részt vettem kihallgatáson, mert a barátom disszidált. De a te eseteddel ellentétben engem csak szóban fenyegettek meg. Senki hozzám nem nyúlt, pedig le kellett vetkőznöm meztelenre (ami elég ijesztő volt). Talán az volt a szerencsém, hogy a SZER, (Szabad Európa Rádió) elmondta hogyan szöktek ki. Enélkül én is járhattam volna "rosszabbul".

Tetszett ahogy leírtad a történetet. Gratulálok: István
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
953
Időpont: 2014-11-17 10:25:30

Szia Judit!
Köszi hogy itt jártál és kösz a hozzászólást, még akkor is ,ha nem mindenben értünk egyet.Ugyanis az én szereplőim semmit sem loptak, legfeljebb nem értettek egyet a rendszerrel. A hatalom erőszakosságát mindenhol ellehet ítélni.Én láttam jámbor, ártatlan kelet-európait a "művelt nyugaton", amint a parkban ült és leigazolták.Mivel igazoltatás közben nem volt hajlandó felállni a két járörből az egyik( valószinüleg felsőbbrendüsége tudatában), jól sípcsonton rúgta a pácienst.
Pusszantás:Jenő
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5243
Időpont: 2014-10-30 23:20:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Zarzwieczky!

Ez a rendőrségi "kivizsgálása" egy bűnügynek nálunk sem ismeretlen. Nemrégiben Magyarországon is volt rá példa, hogy egy lopással gyanúsított férfit kihallgatás közben agyonvertek a rendőrök.
Ez így volt, és így lesz, ezen nem változtat sem az ország neve, sem az egyenruha fazonja.
Az állam egy erőszakszervezet, definíciója szerint, és ilyenkor él a fizikai erőszakkal, mint hatalomgyakorlási eszközzel.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
953
Időpont: 2014-10-27 00:03:20

Kedves Bödön!
Köszi, hogy itt jártál és hogy hozzászóltál.Valószínű, hogy ez nem egy briliáns írás,de hosszú évtizedek óta bennem van és ki kellett írnom. Nyolcvanöt százalékban valós történet.Terápia volt leírnom.
Baráti üdvözlettel:Z
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9528
Időpont: 2014-10-26 11:25:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia! Nagyon jól bemutattad a pribékek brutalitását, s a rendszer igazi arcát! Hiteles!!! Tetszett! Csak talán a vége egy kicsit befejezetlen, nekem még idekívánkozna néhány mondat, talán valami semmiség, valami közömbös, hétköznapi, ide nem tartozó dolog, ami kontrakarrirozná, még jobban kiemelné a mondanivalót. Üdv: én

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Merengő lombhullatás című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A táncoló című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Bikavers címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) A táncoló című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Afanaszij Fet: Eljöttem köszöntésedre... címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Nincs semmi baj velem című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

C E Shepherd alkotást töltött fel Té mint Tündér (tudományos cikk) címmel a várólistára

Madár bejegyzést írt a(z) Utolsó napokra című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Imádság (helyett) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Ábránd című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Čezare Paveze: Doći će smrt i imaće tvoje oči című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)