Ha köd lepi be a tájat

és körbeér ujjaim között a legújabb felhő
egy tócsába lépünk bele, nem múlik az idő
csak körbe-körbe járjuk, mint gyerekek
az ugróiskolában egyensúlyozzuk a testet
a lélek körül.

Ha már belepte a köd a tájat

én otthon maradok és figyelek
hogyan nem múlik el az idő
hogyan csorog ránk a nyálkás november
és gyertyalángok között ringatom
az idő spirális alakját

Ha megmarad a táj és a köd

tükröt állítok tér és idő közé
szétválasztom, mint tojást szokás
tekinteteket számolok és rajzolok
- az éjjelek szürkén mozdulatlanok -
magukat oldják az egyenletek
keresztrejtvényt fejt mindenki magában
csak egyre nem tudják a választ már
ki a köd, és ki a táj

https://www.facebook.com/azenholdfenyszonatam

https://www.youtube.com/watch?v=eUtCC5VPwBs&index=9&list=PLnmvUWZfw3kuWeowucko7p1bH3M7cNH51