|
|
Cikkek / jegyzet
Ott is lakótelepen élnek?
Csendes, őszi délután unokáimmal temetőt látogattunk. Szemerkélő esőben színes falevelek ropogtak a talpunk alatt, egymás kezét fogva sétáltunk, közben nézegettük a sírokat. Ahogy haladtunk a keskeny utakon, egyik helyen szoborral díszített sírhely, aranyozott feliratokkal, máshol lámpákkal, fényképekkel, drága márványból emelt síremlékek, majd a gazdagságot nem rejtő kripták sorakoztak...
Továbbsétálva, virágokkal beültetett sírhantok mellett lépdeltünk, némelyiken szobor, virágtartó díszelgett, aztán szerény, apró dombok, majd urna-sírok következtek, végül a temetőfalba szinte beépítve, magas építményekben apró rekeszek szerénykedtek...
Az elhunytak különféle nyughelyeit nézve, akkor négyéves unokám kérdezi tőlem: - Miért van annyiféle sírhant, nagymama?
Kezdem neki magyarázni, hogy a gazdag emberek elhunyt hozzátartozóiknak nagy és díszes síremléket állítanak, ami sok pénzbe kerül, mások viszont, akiknek kevesebb a pénzük, csak egyszerű sírdombot ápolnak, beültetik virágokkal, mert ők is szeretik azokat, akiket eltemettek.
A szegény emberek már csak kis urnasírokat vagy urnahelyet tudnak vásárolni, s rokonaik ott alusszák örök álmukat. Azonban a szerényebb síremlékeknél, apró mécsesekkel is ugyanolyan szeretettel emlékeznek meg róluk, amikor kijönnek nyughelyüket meglátogatni.
Mire négy éves unokám hirtelen azt kérdezi tőlem: - Mondd nagymama: a szegények ott is lakótelepen élnek?
Történt a Farkasréti temetőben a 2000. évben. 
Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
|
Időpont: 2015-03-20 12:08:34 válasz Pecás (2015-03-17 17:06:00) üzenetére
Kedves soraidat olvasva, igazat adok Neked. Szeretet nélkül sivár lenne az életünk.
Köszönöm, hogy meglátogattál
szeretettel: Kata
|
|
Alkotó
Regisztrált:
2009-07-31
Összes értékelés:
190
|
Időpont: 2015-03-17 17:06:00 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata! Írásodat olvasva egyik barátomnak a mondása jut eszembe az ilyen ,,kivagyi" gazdagságról: a koporsónak nincsen zsebe. A holtakat kell tisztelni, rájuk szeretettel, illő tisztelettel emlékezni, de az élőket viszont szeretni Ezek a gondolatok jutottak eszembe a ragyogó írásodat olvasva. Pecás
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
|
Időpont: 2014-12-04 13:12:57 válasz oroszlán (2014-11-26 11:30:02) üzenetére
Kedves Ica!
Köszönöm, hogy nálam jártál, s olvastad.
Szeretettel: Kata
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6346
|
Időpont: 2014-11-26 11:30:02 Kedves Kata!
Milyen igaz ahogyan elmesélted az unokádnak. Ő már mai gyermek de ártatlan, mégis eredeti gondolattal válaszolt.
Szeretettel olvastam: Ica
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
|
Időpont: 2014-11-25 11:46:42 válasz Kőműves Ida (2014-11-25 09:57:19) üzenetére
Igen, drága Ida, úgy, ahogyan mondod, a gyerekek már ilyenek, sokszor nagyon jól rátapintanak egy-egy dologra. Én is jól megjegyeztem, amit mondott. Még ott is különbségek vannak gazdagok és szegények között.
Ezért aztán eredetileg egy vers is született ebből.
Köszönöm érdeklődésedet, hogy itt jártál és elolvastad.
Szeretettel: Kata
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
|
Időpont: 2014-11-25 11:08:58 válasz Istefan (2014-11-25 04:51:12) üzenetére
Kedves István!
Köszönöm, hogy itt jártál, meglátogattál.
Szeretettel: Kata
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
|
Időpont: 2014-11-25 11:08:01 válasz Susanne (2014-11-21 17:36:20) üzenetére
Kedves Zsu!
Hogy is mondod, hogy Neked felnőtt gyermeked van? Na, ne viccelj, mert szinte hihetetlen.
Köszönöm, hogy olvastad a rövidke történetet. Bizony, a gyerekek kíváncsiak, és sokat kérdeznek, s legtöbbször fején találják a szöget. Mert - igaz - a síremlékek között is éppen olyan különbségek lehetnek, mint az életben: gazdagok, és szegények nyughelye.
Köszönöm,l hogy itt jártál
szeretettel: Kata
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
|
Időpont: 2014-11-25 11:03:36 Kedves Marietta!
Köszönöm, hogy itt jártál és elolvastad rövid történetemet.
Bizony, a temetőlátogatás nem mulatság, mindenki szomorú, s főleg gyerekeknek félelmetes lehet.
Szeretettel: Kata
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
|
Időpont: 2014-11-25 11:00:44 válasz Kankalin (2014-11-20 20:18:53) üzenetére
Kedves Kankalinka!
Örülök, hogy elolvastad. Meghatott, amit leírtál. Az én szüleim, s két testvérem is Budapesten van eltemetve a Farkasréti temetőben, s amikor a családdal együtt odalátogatunk, mi is végigsétálunk a temető útjain, s a hírnevesek (de nem csak ott) sírja előtt megállunk, s emlékezünk rájuk. Nagyon sok színész, énekes, s nem sorolom... síremléke található ott is.
S milyen érdekes, hogy egy kicsi gyereknek az agyában milyen gondolatok születnek.
Köszönöm, hogy itt jártál, és elmondtad értékes gondolataidat.
Szeretettel: Kata
|
|
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
|
Időpont: 2014-11-25 09:57:19
Drága Kata!
Kedves, megható ez a kis történet, a gyerekeknek olykor nagyon eredeti gondolataik vannak.
Örülök, hogy megírtad, s annak is, hogy rátaláltam s olvashattam. Köszönöm.
Szeretettel!
Ida
|
|
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
|
Időpont: 2014-11-25 04:51:12 Bizony a gyerekek sokszor meglepik a felnőtteket olyan kérdésekkel, melyekre nehéz válaszolni, vagy teljesen lehetetlen. Ilyen esetben jön jól egy kis elterelő taktika. Szeretettel: István
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
|
Időpont: 2014-11-21 17:36:20 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A gyermeki kíváncsiság határtalan, bár felnőtt gyermekem van, most is kérdez még olyan
dolgokat, amire nehéz választ adni.
Bár temetői látogatásról írtál, nekem akkor is nagyon tetszik a téma kedves Kata.
Szeretettel olvastalak: Zsu
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8290
|
Időpont: 2014-11-21 10:10:48
Germekként engem is érdekelt, mi is van akkor, amikor az elmúlás megtörténik? Nyomasztott a temető akkor. Képzelődtem, és nem akartam, hogy bárkit elveszítsek. Hidegnek, ridegnek éreztem ott mindent, és félelmetesnekis.
A gyermeket foglalkoztatja minden olyan, amiről semmit, vagy keveset tud. A bizonytalanság előtérbe helyeződik, és kérdez. Ez így van rendjén.
Szeretettel:Marietta
|
|
Szerkesztő
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5841
|
Időpont: 2014-11-20 20:18:53 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
...
Egyik évben az iskolai kirándulást is úgy szerveztük, hogy a diákok is láthassák, érezzék a hely szellemét.
Hogy lakótelep-e? Szerintem igen. Ott élnek, szellemük örök. :)
Köszönöm, hogy feleleveníthettem általad az ott megélteket.
Szeretettel: Kankalin
|
|
Szerkesztő
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5841
|
Időpont: 2014-11-20 20:16:03 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kata! :)
A gyerekszáj már csak ilyen őszinte és kíváncsiskodó.
Jegyzeted nem csak ezért tetszett, hanem amiatt is, mert felidézett bennem dolgokat, melyekről még nem beszéltem. Középiskolai irodalom tanárom annyira felkeltette érdeklődésem a híres emberek síremlékeivel kapcsolatban, hogy 17 éves koromtól gyakorlatilag beköltöztem a Fiumei úti temetőbe. :)))
Szenvedélyemmé vált, hogy kirándulásokat tettem Budapestre csakis azért, hogy fejet hajtsak egy-egy általunk mélyen tisztelt személyiség hamvai, emlékműve előtt. Jó sokáig álltam mindegyiknél. Átgondoltam életrajzukat, párhuzamot vontam az építmény és az alatta nyugvó tálentum között. Itt van a fejemben az egész térkép. :) A teljesség igénye nélkül: Vasvári Pál, Mikszáth Kálmán, a Petőfi család, Ady Endre, Léda, Munkácsy Mihály, Egressy Béni a "Szózat" kottájával, Erkel Ferenc, Görgey Artúr, Blaha Lujza, Jókai Mór, József Attila... sorolhatnám. Órákat, napokat töltöttem el életükkel a hamvaik fölött...
|
|
Hegedüs Andrea alkotást töltött fel Fecnikre dörzsöltem címmel a várólistára Bálint István alkotást töltött fel Tegnap találkoztunk címmel a várólistára mandolinos alkotást töltött fel Wilhelm Busch: A nyár, ha itt van... címmel a várólistára Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Sárgán látok, ez már átok címmel a várólistára
 Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!
2014. 10. 20. - Irodalom
thegpscoordinates.net
Zenit Futárszolgálat
|
Elfelejtett jelszó
