HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44616

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2014-11-28

Néhány szó a GDP-ről

Szeretném előrebocsátani, mielőtt még valaki félreértené: ez nem politikai jellegű cikk. Ha mindenképpen meg kellene határozni "műfaját", illetve a tárgyát, akkor azt mondanám: gazdaságpolitika. A gazdaságpolitikának semmi köze aktuálpolitikai dolgokhoz, általános érvényű következtetések levonását tűzi céljául. Jelen írással is ez a helyzet.

Először is, mi a GDP?
Sokan tudják, vagy tudni vélik. Azok számára, akik nem tudják, de a napi híradásokban gyakran találkoznak vele, hadd idézzem fel, mit ír erről a WIKIPÉDIA:
"A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület - többnyire egy ország - adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető".

Marx, közismert képletében: Te = c+v+m a "termék" szó helyett "termelési értékről" beszél. A képletben a c a befektetett "holtmunka" (gépek, eszközök, energia, stb.) a v az "élőmunka" (munkabérek, bér jellegű juttatások és közterheik) az m pedig az "értéktöbblet" vagy más szóval a többlettermék értéke. Ez utóbbira mondják nem teljesen alap nélkül, de nem is teljesen pontosan azt, hogy "nyereség", vagy "haszon". Azért nem teljesen pontos, mert az érték és a realizált ár sok esetben eltér egymástól, s ez annak ellenére is így van, hogy az értéket, ami csupán csak közgazdasági fikció, végső soron a realizált árbevétel jeleníti meg fizikailag.

Nézzünk egy egyszerű példát. A cipőgyár cipőket állít elő. A cipő a termelési érték, vagyis a termék. Megtermeléséhez gyár kell, ahol világítanak, fűtenek, továbbá gépek, áram, alapanyag, bőr, szög, ragasztó. Ez együtt mind: a holtmunka. A gépeken munkások dolgoznak, nekik fizetést kell adni. Az irodai dolgozók is bért kapnak, a főnök, a titkárnő, a szakszervezetis, a takarítónő. Fizetéseik, és az utánuk kifizetett adók, járulékok adják az élőmunkát. Aztán végre elkészül a cipő, amit eladnak. Ha előállításának költsége (c+v) mondjuk 10 000 Ft, az eladási ár pedig 11000 Ft, (c+v+m) a termék nyereséges, 1000 Ft haszon van rajta (m). Természetesen előfordulhat, hogy közbeszól a "piac" és a cipőt nem lehet 11 ezer forintért eladni, vagy ellenkezőleg, nagyon kapós és jóval többért kel el. Ezekben az esetekben az ár és az érték eltér egymástól (veszteség vagy extra-profit keletkezik) - de ebbe most nem bonyolódok bele.

Amikor egy ország vonatkozásában beszélünk "bruttó hazai termékről", akkor az adott ország földrajzi területén létrejött teljes termelési értéket vesszük figyelembe. Igen ám, de egy nyitott gazdaságú országban nem csak hazai, hanem külföldi befektetők is jelen vannak, gyárakat, üzemeket létesítenek, termelnek, és termelési értéket, más szóval terméket hoznak létre. Nagy kérdés, beleszámítsuk-e az ő termelésüket, a hazai össztermelésbe? A magyarországi és nemzetközi (?) gyakorlat az, hogy beleszámítjuk. Nincs is ezzel semmi baj. De, véleményem szerint, amikor G D P -ről vagy annak növekedéséről beszélünk, a szerkezetéről is szót kellene ejteni: mekkora arányt képvisel az összes megtermelt értékből a magyar tulajdonú, magyar beruházásból származó, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok teljesítménye. Így teljesebb lenne a kép. Jobban fel tudnánk mérni, fejlődik-e a magyar termelő és szolgáltató-ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem?

Abba már nem megyek bele, hogy mit kellene és lehetne tenni ennek érdekében, mert az már egy másik tészta, ami sütőben sütve lehet, hogy télleg "aktuálpolitika" lenne.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Hullámzás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Pár szó a reinkarnációról című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ártatlan altató című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Ártatlan altató című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pipacsok című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Ártatlan altató címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pár szó valakihez című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Elérhető vágyam címmel a várólistára

Arkady alkotást töltött fel Múlt és jövő között címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)