Statisztika

Most háború folyik
eső és hó között,
ez már nem eső...
de azért még hó sem.

Két-három eső csepp
's csak egy-két hópehely,
az első hó még most
mint egy bűvös kehely.

A hó húz kifelé
érezni akarom,
az első hópehely
hogy olvad arcomon.

Most már hárman vagyunk
esőcsepp, hópehely,
's a szemeimből, a
hulló örömkönnyem.

Az emberek néznek
mért sír ez az ember,
más nem érdekel, csak
ez a fehér tenger.

Arcomon egyesül,
az öröm könnyekkel,
úgy mint a szívem, az
örök szeretettel.

Boldogan lépkedek
most a puha hóban,
és minden bánatom
lepereg ma rólam.

Utol nem ér senki
itt egyedül vagyok,
örömömben nekem
mindkét szemem ragyog.

Örülj ha leesik
télen az első hó,
's ha van neked otthon
egy meleg takaró.

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom