HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1831

Írás összesen: 45796

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Milton GrayFeltöltés dátuma: 2014-12-17

A rádióamatőr

1976.december 25 (Karácsony másnapja)

Tomi leemelte fejéről a fülhallgatót és fáradtságtól égő szemeit megdörzsölve jókorát ásított. Öreg Laci az asztalfölé hajolva babrált a rádióvevő kereső gombjával, majd az alig hat négyzetméteres rádiósszoba túlsó sarkában a vaságyon alvó Gyula felé intett.
- Ha fáradt vagy ébreszd fel! Nem sokára úgyis váltania kell téged.
- Nem. Még nem! Hosszú lesz az éjszaka neki. Kibírom még ezt a negyed órát. Nézted, hogy állunk?
- Fél hatkor még a negyedikek voltunk. Egy kanadai állomással holtversenyben.
- Mikor hangoltad utoljára a végfokot?
- Hát? Jó régen. Van már két órája is.
- Akkor nyomd a billentyűt!
Felállt és az asztal melletti, leginkább termetes vasszekrényhez hasonlító szerkezethez lépett. Egy fekete bakelit gombot addig forgatott, amíg a mellette lévő négyzet alakú mérőműszer mutatója a legnagyobb értéken megállt, aztán visszahuppant a székébe. Az asztalon heverő fejhallgatóból hirtelen élesen sipoló morzejelek hallatszottak s, hogy Gyulát fel ne ébressze, felkapta és fejére illesztette.
- Ez csak egy dán. Tengeren túli, vagy ázsiai összeköttetés kellene még néhány. - pillantott Öreg Lacira.
- Talán éjjel szerencsénk lesz. Ha nem itt a három és félen, akkor talán a hét megán.
Kopogás hangja keveredett az éter megszokott zajai közé, s csak akkor vette észre, amikor megismétlődött.
- Te kopogtál - nézett kérdőn Öregre.
- Tessék?
- Mondom te kopogtál?
- Miért kopogtam volna? - fordult felé értetlen ábrázattal emelve le a fejhallgatóját
A következő pillanatban azonban már mindketten hallották.
- Kintről jön. - ráncolta Tomi a homlokát
- Kintről? Ki mászkál ilyenkor odakint?
A kopogás megint megismétlődött. Tomi felállt, az ajtóhoz lépett, elfordította a kulcsot s a kilincset lassan lenyomva résnyire nyitotta. A következő pillanatban az ajtó kivágódott és éktelen üvöltéssel maszkos kommandósok rontottak a rádiósszobába.
- Ez a Nemzetbiztonsági Hivatal különleges egysége! Álljon a falhoz, lábát terpeszbe kezeit feje felett a falra! - üvöltött Tomira az egyik és erőteljes mozdulattal nyomta a falnak. - Lábát terpeszbe!
Egy másik Öreg Lacit teperte a székből a földre, majd kezeit hátra csavarva rátérdelt és hátához szorítva fegyvere csövét üvöltött az is!
- Nem mozdul! Így marad!
Az alvó Gyulát két kommandós rántotta a vaságy mellé a földre, és jóformán még fel sem ébredt, már megbilincselt kézzel feküdt a szoba hideg cementlapján.
A harmadik kommandós az ajtóban állva biztosította a helyszínt. Kisvártatva egy tányérsapkás tiszt lépett a szobába. Körbe pillantott, s miután meggyőződött arról, hogy emberei minden tekintetben urai a helyzetnek Öreg Lacihoz fordult.
- Bakos Antal alezredes vagyok a Nemzetbiztonsági Hivatal Különleges Egységének a parancsnoka. Önt, hogy hívják?
- Öreg László! - válaszolt a hátán térdelő kommandós súlyától nyögve.
- Állítsák fel őket! - intett a kommandósoknak, majd mikor már mindhárman álltak az öreghez fordulva folytatta.
- Ez itt milyen helyiség?
- Az üzem rádióamatőr klubjának rádióadó szobája.
- Mit csinálnak itt éppen most? - kérdezte a tiszt színtelen hangon
- A Karácsonyi rádióamatőr versenyen veszünk részt tegnap éjféltől holnap éjfélig!
- Rádióamatőr verseny! Értem! És melyik itt a rádióadó? - nézett az asztalon heverő készülékekre.
- Az alumínium házas - bólintott Öreg Laci a fejével az egyik felé.
- Most is működik? - fordult felé a tiszt
- Be van kapcsolva, de csak akkor működik, ha a morze billentyűt lenyomja.
A tiszt óvatosan nyomta meg a kicsiny szerkezetből kinyúló kar fekete bakelit gombját. A következő pillanatban az asztal mellett álló vaslemezszerkezet műszere nekilódult, a tetején kiálló porcelán szigetelőhöz rögzített lámpa pedig fényesen világítani kezdett. A tiszt meglepetten kapta el a kezét, de néhány pillanat múlva tett egy újabb próbát.
- Ez a berendezés mi célt szolgál? - mutatott a vasszekrényszerű szerkezetre Tomi felé fordulva
- Az a rádióadó végerősítő fokozata. Az alumínium házas a meghajtó, az állítja elő a rádiófrekvenciás jelet, ez pedig felerősíti.
- Hogy hívják magát? - lépett váratlanul hozzá a tiszt és egészen közelről az arcába bámult
- Frank Tamás.
- Szóval ez, felerősíti! - fordult ismét a végerősítő felé - Mennyire erősíti fel, Tamás?
- Az attól függ, hogy mekkora a meghajtó jel és végfok kimenő teljesítménye, valamint milyen az antenna illesztése.
- És milyen az antenna illesztése: - lépett a még mindig kábult Gyulához a tiszt
- Nem tudom! Én éppen aludtam.
- És magát hogy hívják? - mérte végig a tiszt
- Steiner Gyula - válaszolt remegő hangon.
- Gyula! Egy valamire való amatőr akkor is tudja, ha álmából kommandósok ébresztik fel! - felelte az őrnagy, majd ismét Öreg Lacihoz fordult. - Mióta van engedélyük rádióadó működtetésére:
- Már több mint három éve. A három és fél, valamint hét megaHerczes amatőr sávban.
A tiszt megint megnyomta a morzebillentyűt és egy pillanatra elgondolkodva nézte a vasszerkezet tetején felgyulladó lámpát, majd az ajtóhoz ballagott.
- Húzzanak ki mindent a konnektorokból, kapcsolják le az automatát, zárják be és plombázzák le az ajtót! Ezeket meg hozzák! - fordult az egyik kommandós felé, majd kilépett az ajtón és alakja eltűnt a sötétben.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Milton Gray
Regisztrált:
2012-11-25
Összes értékelés:
16
Időpont: 2014-12-18 10:42:37

válasz Bödön (2014-12-18 08:59:57) üzenetére
Hálásan köszönöm a dícsérő szavakat, remélem a folytaás is tetszeni fog!

Üdv. Milton Gray
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7663
Időpont: 2014-12-18 08:59:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon jó, hogy az elején szerepel az évszám, az ad magyarázatot mindenre! Nagyon jó, érdekfeszítően van megírva! Tetszett! Üdv: én

Legutóbb történt

F János bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/10 című alkotáshoz

Varjú Zoltán alkotást töltött fel Sínek mentén címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Wilhelm Busch: Minap egy koldus jött felém... címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nélküled című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nélküled című alkotáshoz

dpanka alkotást töltött fel Bingó címmel

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Valamikor címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tiéd a tél című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tiéd a tél című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Késő című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Tiéd a tél című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tiéd a tél című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Handabanda című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Nélküled című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)