HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 21 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51261 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Finta Kata Feltöltés dátuma: 2015-01-05
Titkársággal BudapestenRészlet Életem regényéből
Abban az időben már szép számmal dolgoztunk a titkárságon, amelynek vezetője voltam. Ide tartozott az apparátus jogásza, és az adminisztratív dolgozókon kívül a gondnok a takarítókkal, és a személyzeti részleg is két fővel. Munkatársaim közül akadtak olyanok, akik még nem jártak a fővárosban, ezért elhatároztam, hogy kirándulás keretében megismertetem őket Budapest néhány nevezetességével, ami belefér egy napba. A felettes minisztérium részéről dr. Albrecht úr foglalkozott városunkkal, ő látta el a tanácsok felügyeletét. Nevezett idősebb úriember korábban már járt nálunk, s akkor főnököm bemutatott minket egymásnak. Ismeretségemet kihasználva - a kirándulás előtt felhívtam telefonon, s előzetesen egyeztettük a napot, órát, mert legfontosabb napirendünk az Országház látogatása, s ehhez kértem a segítségét. Örömmel vette tudomásul, és készséggel fölajánlotta, hogy ő vezet majd bennünket. Városi intézménytől kölcsönkért mikróbusszal tízen indultunk útnak egy szép tavaszi napon, út közben élveztük az akácméz-illatú, csodás nógrádi tájat, és elmondtam nekik, milyen siralmas állapotban láttam fővárosunkat, amikor 1944. október 6-án, az Erdélyből érkező, menekültekkel teletömött vonatszerelvény megállt a Kelenföldi pályaudvaron. Budapest romokban hevert, alig akadt olyan ház, amely ne sérült volna. Életem egyik legszomorúbb napjaként tartom számon, s a naplómban így emlékeztem meg róla: Szomorú gyászünnepünk hajnalán, 1944. október hatodikán érkeztünk Budapestre. Ezt a napot életem folyamán addig és később mindig, leginkább csak magamban megünnepeltem. De a mostani, négyszeres gyászünnep számomra: Hősi halottaink mellett most a félig lerombolt Csonka hazánkat, elsötétített, romos Fővárosunkat és Erdély ismételt elvesztését gyászoljuk..." Velünk tartott elnökhelyettesünk, aki jól ismerte a fővárost, és ő is fölajánlotta segítségét. Budapestre érve, egyenesen az Országházba siettünk, melynek egyik részén akkor is munkálatok folytak. Az épületben kedves fogadtatásban részesültünk, Albrecht úr, a bemutatkozás után az egyik kicsi tárgyalóteremben feketekávét hozatott szépen szervírozva, azzal kínálta a társaságot. Vezetése alatt néztük meg a kupolacsarnokot, és azokat a termeket és folyosókat, ahol éppen nem tartottak rendezvényt. Munkatársaim meghatódtak a szívélyes fogadtatáson, a gyönyörű látványokon, amelyekben részünk lehetett. Délig tartott a parlamenti program. Utána a közeli Szófia-étteremben ebédeltünk. Ebéd után a Vár területén a Halászbástyához sétáltunk, ahonnan megcsodáltuk a szép kilátást, majd a Mátyás templomba vitt az utunk. Kívülről is körbejártuk, megnéztük a még javításra szoruló csodálatosan szép építményt, majd amikor a templomajtóban állva befelé tessékeltem munkatársaimat, történt egy (legalábbis előttem) mulatságosnak tűnő eset. A kirándulás ugyanis az 1970-es években történt, és a személyzeti ügyeket intéző kolléga szabadkozott, hogy ő nem jön be a templomba, inkább kint sétálva megvár bennünket. Úgy kellett őt győzködni, mert azt hitte, ha belép egy templomba megnézni a világhírű építményt, párttagságán menten csorba esik. Próbáltam megnyugtatni, hogy senki sem kötelezi őt arra, hogy a templomban imádkozzon. Úgy is megcsodálhatja a világhírű templomot, mint a múzeumokat szokás; nyugodtan gyönyörködhet a pazar freskókban, szobrokban. Nem könnyen állt rá, de végül mégis bejött közénk. Véletlenül jó időpontot fogtunk ki. Valamilyen rendezvényre próbálhattak, mivel csendes orgonamuzsika, és kellemes hangú operaénekesnő hangja szárnyalt a teremben, amíg mi körbejártuk a csarnokot. Onnan a Ruszwurm-cukrászdába kalauzolt az elnökhelyettesünk (valószínűleg szép emlékei fűződtek a helyhez, ugyanis a felesége Budapestről, eme környékről származott). A híres krémest kóstolgatva pihentük ki a nap fáradalmait. Még sétáltunk a környéken, s mivel már esteledett, hazaindultunk. Azonban ezzel még nincs vége a műsornak. Út közben megálltunk Vácon a Kőkapunál, és az éhes társaság megvacsorázott. Étlapról mindenki azt rendelte, amihez kedve támadt. Mindenki jól érezte magát, majd egy-egy pohár borral koccintva, jókedvűen, kellemes emlékkel gazdagodva tértünk haza. Történt az 1970-es években. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Utolsó napokra című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A hízelgő Huba és a gőgös Gazsi páva című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Fogatlan Ferkó című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ébredés címmel a várólistára szilkati bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz gleam alkotást töltött fel Töredék címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Madár alkotást töltött fel Haldokló diktátor végszava címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Gyökerek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Isten véletek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Naponta ijesztget című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A hízelgő Huba és a gőgös Gazsi páva című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |