HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47188

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Versek / elmélkedés
Szerző: TóniFeltöltés dátuma: 2015-01-09

Dávid és Góliát

 
Két izmos kar, kifeszített mellkas,
magasan hordott büszke fej:
Az igazi bátorságnak vélt,
a közönségre hatni akaró mindig
megcsodált jelképe.
Szerény tekintet, bő ingben eltakart kar,
két figyelő szem, egy a tömegben eltűnő személy:
Egy kis gyáva embernek,
az évszázadokon keresztül,
a  nem megbecsült lénye.
 
Remeg a keze, a pillantása ide-oda röpdös,
gondolatai száguldva űzik egymást:
Félek, de megteszem,
mert én most is mint mindig, csak
a hitemmel éltem.
Hallja a suttogást: Ez gyáva,
hogy reszket, ez egy igazi szégyen:
Ez az igazi bátorság,
hisz megmutatom mindenkinek,
hogy az életem féltem.
 
Az izmoktól feszülő Góliát,
mozdulatlanul fekszik a porban:
Vakul ment a harcba,
minden ereje a testi megcsodált
nagyságában rejlett.
Dávid ajkán egy szerény mosoly,
majdnem szégyenlősen lesütött szemek:
Remélem e kis szerencsém,
az ő hírnevén, semmi
csorbulást nem ejtett.
 

Hausen, 2009 Február 9

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Tóni
Regisztrált:
2010-11-06
Összes értékelés:
2173
Időpont: 2015-01-10 19:45:21

válasz oroszlán (2015-01-10 15:12:47) üzenetére
Kedves Ica!
Köszönöm a véleményedet, és
üdv Tóni
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7221
Időpont: 2015-01-10 15:12:47

Kedves Tóni!
A kisembereket legtöbbször fel lehet ismerni Dávid alakjában.
Szeretettel gratulálok az ábrázolásodhoz: Ica
Szenior tag
Tóni
Regisztrált:
2010-11-06
Összes értékelés:
2173
Időpont: 2015-01-09 19:12:34

Kedves Bödön!
Isten látja lelkemet, semmi esetre sem akartam most se ,és soha sem, nagy embernek tünni, sőt valójában egy"csekélyebb értékű szindromba" szidrommal szenvedek kiskorom óta, ahol mindig mindenki, le az utosó sorba szorított, habár anyám még élt,de mint állandó bentlakó egy tudőszanatóriumban, amit akkor mindenki egy halálos kórnak nézet, az én személyem pedig ennek a kórnak a hordóza volt, akit mindenki mellőzni akart. Ezzel a háttérrel nöttem fel otthon, és utánna 26 éves koromtól pedig, mint egy megtűrt nemszerett külföldi, átéltem itt a hetvenes évek külföldiek gyűlölettes életét. Nem panaszkodásból írom ezt, hanem csak a megértés kedvéért. ma már egy nyugodt megelégedett ember lettem, aki hálás minden napért, amit egészségesen átél.
Köszönöm, és üdv Tóni
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8032
Időpont: 2015-01-09 18:16:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Tóni (2015-01-09 12:02:04) üzenetére
Nem mertem volna vélelmezni, h te magad vagy a "kisember" de, ha így van, még nagyobb vagy a szememben:)
Szenior tag
Tóni
Regisztrált:
2010-11-06
Összes értékelés:
2173
Időpont: 2015-01-09 12:02:04

válasz Bödön (2015-01-09 09:41:50) üzenetére
Kedves Bödön!
Bevallom őszintén, egy kicsit önző a hajtó ereje ennek a versnek, nem törtélmi háttere van, hanem az én személyes harcom a mindennapi életben az "úgynevezett nagyok, vagy nagyravágyók" ellen, amikor bebizonyosodik, hogy itt a födön is van néha igazság, és nem mindig az erősebb a győztes.
De köszönöm a véleményedet, és hogy írtál is,
és üdv Tóni
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8032
Időpont: 2015-01-09 09:41:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia! Élvezettel olvastam a régi történetet versedben. Sajátos szemszögből mutattad meg Dávidot. A jelentéktelen kis-ember. Tobak Tibor (Pumák földön égen) hőse jut eszembe. Vézna, könyökvédős emberke egy irodában. senki nem tudja, ki ő. Hogy ő a II. Vh. egyik repülő-hőse, aki az utolsó csepp véréig harcolt, nem a saját életét féltette, de bajtársait mentette a rommá lőtt gépben, a túlerővel harcolva. -Ilyen gondolat-társítást váltott ki nálam! üdv: én

Legutóbb történt

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A veréb és a varjú című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Félelem című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Félelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel Jose Martinez vitorlázós történetei 4. címmel

Hayal bejegyzést írt a(z) A szerelem hét napja című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)