HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1893

Írás összesen: 49414

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: vörössapkásFeltöltés dátuma: 2015-01-15

Hangosbemondó

Sokan azért beszélnek, mert azt hiszik a hanggal könnyebb bánni,
mint a csenddel.
(Margaret Halsey)


Gyermekkoromban, ha kimentem anyámhoz a pápai vasútállomásra, mindig nagyon élveztem, amikor a vonatok érkezése és indulása előtt a "Kapus" kisétált a peronra és nagy hangon kiabálta az utasoknak, hogy honnan érkezik vonat és hogy melyik vágányra.
Az induló vonatokról - azonkívül, hogy egy állványon elhelyezett tájékoztató is hírül adta -
szintén kiabálással tájékoztatta az utasokat.

Amikor dolgozni kezdtem a vasúton, de még utána is jó sokáig, a kapusok dolga volt a vonatok érkezéséről, indulásáról egy nagy állványra helyezett táblákkal tájékoztatni az utazóközönséget.
Mivel Győrben két aluljárón lehetett a peronokat megközelíteni, mindegyik aluljáróhoz tartozott egy kapus, aki még az aluljáróba is hordta le a táblákat, és helyezte el azoknál a lépcsőfeljáróknál, ahol a vonat érkezése, indulása történt.

Neki azonban már nem kellett kiabálni, mert a forgalmi irodában volt Hangosbemondó.
A forgalmi iroda ajtaja az első peronról nyílt. Itt teljesítenek szolgálatot ma is a külső forgalmi szolgálattevők.
Akkor a rendelkező volt itt és mellé volt beosztva a külsős, valamint a hangosbemondó hölgy.
A hangosbemondónak nagyon kellett figyelni a rendelkezőre, mert tőle tudta meg, hogy melyik vonat, melyik vágányra fog érkezni, és hogy mikor.
Nem volt olyan berendezés, ami jelezte volna neki, hogy a vonat éppen merre jár.
A rendelkező is csak egy-egy kattanásból állapította meg, hogy az érkező vonat merre jár.
Az induló vonatokról már akkor is készült úgynevezett "Forgatókönyv", amiben közlekedésük sorrendjében szerepelt az összes vonat. Még az is, hogy melyik vágányról indul. Figyelnie azért is kellett, mert úgy volt a vonatfelállítás, mint a moziban a műsor.
Itt a "műsorváltoztatás jogát" a rendelkező tartotta fenn. Ő döntötte el, hogy - rendkívüli esetben persze - melyik vágányról indul az adott vonat.

A Forgatókönyvbe, vagy ahogy még nevezték, a Szövegkönyvbe be volt ugyan írva, hogy egy-egy vonatnál mit kell bemondani, de nagyon sokszor ezt meg kellett változtatni.
Az állandó szöveg, hogy mikor indul, milyen vonat (gyors-, személy-, akkor még sebes- is volt) ritkán változott. A változásokat a hangosbemondónak saját szavaival kellett hozzátenni.
Ugyancsak a hangosbemondóra volt bízva a tolatásnál alkalmazott szöveg megszerkesztése is.
A rendkívüli szövegeket a rendelkezőnek le kellett írni, és a hangosbemondó ezt olvasta "be".
A rutinosabb hangosbemondóknak nem kellett segítség.
Saját szavaikkal tájékoztatták az utasokat olyan mozgásokról, amik nem voltak a "Nagykönyvben".
A hangosbemondó hölgyeknek nem volt külön felvételi vizsga.
Az alkalmasságot a főnök vagy az őt oda beosztó Vezénylő döntötte el.
Kivéve azt az esetet, amikor a forgalmisták megénekeltették a kislányt, aki hangosbemondó szeretett volna lenni (erről már meséltem).

Abból, hogy nem volt alkalmassági vizsga, néha azért előfordult egy-két érdekes dolog.
Volt olyan hangosbemondónőnk, aki ilyen alkalmasság vizsgán biztosan nem felelt volna meg.
Úgy kiabálta be a vonatokat, mint a kotkodácsoló tyúk a tojás kitermelése után.
Nem mondta ki a szavakat teljesen: "vnat hlad áááááát!, nyújtotta a mondatok végét.
Ilyenkor szégyellte a vasutas mivoltát a külsős a peronon, mivel az utasok nem értették, hogy most mi jön?, mi megy?

Előfordult, hogy a hangosbemondó hölgy megbetegedett.
Ilyenkor keresni kellett egy helyettest.
Egyik ilyen alkalommal a vezénylő, jobb híján odaküldte a hangosbemondóba Juci nénit a takarítónőt, hogy elég nagy hangja van, kiabálja be a vonatokat.
A nagy hanggal nem is volt baj.
A szöveggel inkább.
Volt olyan gyorsvonat (most is van), amelyiknek egyik része Sopronból érkezett egyik vágányra, a másik része Szombathelyről érkezett a másik vágányra. A két vonatot összetolták és úgy ment tovább Budapestre.

Kiderült, hogy itt a Juci néninek egy kacifántos mondatot kellett legyőzni:

"A második vágányon álló vonat nem indul, csak előrehúz és átáll a harmadik vágányra."

Az iskoláját! Nem nehéz ez!
Juci néni nap, mint nap hallotta már ezt a szöveget.
De még bemondani sohasem kellett neki.
Elkezdte, persze papír nélkül:
" A második nem húz, csak...." Még egyszer: " A második átálló...", nem jó!
Kezdett meleg lenni a hangosbemondó fülkében, de nem adta fel.: " A vonat a vágányon...."
No még egyszer: "Az álló vonat...!", nem bírta tovább cérnával.
Nyitotta ki a hangosbemondó fülke ajtaját és az ő nagy hangjával mondta a rendelkezőnek:
"Jajj elbasztam!"
Arra lettünk figyelmesek, hogy az utasok valaminek nagyon örülnek. Mi lehet az?
Rövidesen kiderült. Juci néni nem kapcsolta ki a mikrofont, emiatt az utasok hallották
a sikertelen kísérleteket is, és azt követően, Juci néni "panaszát" is.

Ilyen már előfordult tapasztalt bemondókkal is.
Bemondta a drága a vonatot és nem kapcsolta ki a mikrofont.
Nem lett volna probléma, ha a barátnője nem lett volna ott. De ott volt. Be is húzta a fülkébe nehogy más is meghallja, és elmesélte neki, hogy mit akart vele tegnap este az a fránya Józsi a moziban, az utolsó sorban. A hangosbemondó ezalatt be volt kapcsolva.
Az utasoknak tetszik az ilyen.

Csak hangosbemondó hölgyekről beszéltem, de éjszaka egy idő után nem volt hangosbemondó. Az este 10 órás csoport után letelt a munkaideje és a vonatokat ezután a rendelkezőnek kellett bemondani.

Amikor a rendelkező iroda felkerült a "Torony"-ba, ami a mostani nádorvárosi aluljáró mellett van (de már nem innen irányítanak), a hangosbemondó is felkerült mellé.
Mivel az állomáson már kialakították a Dominó 55-ös vágány-foglaltságos biztosító berendezést, a vonatokat már látni lehetett a berendezésen (táblán), amikor kijöttek Komáromból, illetve a másik irányból Kimléról.
A hangosbemondó is könnyebben tájékozódhatott. Tudta mikor érkezik egyik másik vonat.

Ráadásul megkönnyítették a hangos bemondást azzal, hogy a szöveget kazettán tárolták.
Tele volt a hangosbemondó - most már nem is fülke, hanem iroda helyiség - kazettákkal.
A kazetták számokkal, betűkkel voltak jelölve, ezek alapján kellett az aktuális kazettát a hangosbemondónak kiválasztani.

Ha tévedett, ami előfordult néhányszor, bemondott olyan vonatot, ami fél nappal előbb közlekedett. Ha jó füle volt, meghallotta - pláne, ha jó idő volt és nyitva volt az ablak -
hogy a személypályaudvaron milyen szöveget hallanak az utasok.
Ha nem vette észre, akkor a külsős vagy a "gépkísérő" szólt, hogy félretájékoztatjuk az utasokat.
Könnyebb lett tehát a hangosbemondó dolga, de annyira nem, hogy bárki el tudja látni a teendőit. Ha netán nem tudta, hogy a kazettákon a betűk és számok mit jelentenek, könnyen rossz szöveg került az utasok fülébe.
Egy alkalommal megbetegedett a hangosbemondó. Az egyik külsős kislányt rendelték fel helyette. Fel is jött. Látszott rajta, hogy nem szívesen. Később kiderült, hogy még soha nem kezelte a hangosbemondót. Azt sem tudta, hogy a mikrofont hogyan kell bekapcsolni.
Mi - forgalmisták - nem is figyeltünk rá egy darabig. Csak arra lettünk figyelmesek, hogy már régóta benn van a "fülkében". És nagy a csönd.
Benyitottunk hozzá. Azt láttuk, hogy nagyon keservesen sír.
Kérdeztük, hogy mi a probléma. Hüppögve mondta el, hogy nem tudja kezelni a hangosbemondót.
Ó, te szegény, de beszélni csak tudsz? Kérdezted volna meg tőlünk, szívesen elmagyaráztuk volna. Amit meg is tettünk. Utána már mondta a vonatokat.

Ma már a hangosbemondó hangját nagyon ritkán halljuk. Csak olyankor, ha valami rendkívüli dolgot kell bemondani
Minden szöveget számítógépes rendszeren keresztül mondanak be.
Egy vonathoz, kb. ötféle közlemény tartozik.
Ezenkívül vannak általános részek: "Kérjük a vágány mellett vigyázzanak!" stb.

A "MÁV hangját" sok jelentkezőből választották ki.
Az egyik Szalóki Pál (némelyik hangosbemondó emiatt Pali-nak nevezi a bemondó rendszert), aki a Kossuth rádió bemondója, a másik Rábai Balázs, az MTV bemondója.
Az aktuális közleményt a hangosbemondó választja ki.
Ma már ritkán fordul elő tévedés, de kezdetben volt olyan eset, hogy a hajnali veszprémi vonat indulásakor az utasok azt a szöveget hallották, hogy "Személyvonat indul Nagykáta, Tápiógyörgye, Tápiószele útirányon át Újszászra ...." Ugyanis, tévedésből azt a kazettát kaptuk meg a mienk helyett, ami az újszászi vonalra vonatkozott..

A jelenlegi "szignál"-t 1974 óta hallhatjuk.
Ez Magyarország leggyakrabban játszott zenéje.
1972-ben írtak ki pályázatot a szignálra. Harminc jelentkező közül - köztük ismert zeneszerző is volt - Székely Tamás "műve" lett a győztes.
Székely Tamás a vasútnál dolgozott, a mai Informatika területén, ma már nyugdíjas, mérnök főtanácsos.
A szignál fő kritériuma volt, hogy a MÁV hangosbemondóin jól kell szólnia.
Megjegyzem, hogy Székely Tamásnak ez az egyetlen zeneműve, de 1974 óta minden pályaudvaron hallhatjuk.
A vasutasok szöveget is tesznek a zene alá: vízvezetékszerelő!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) Nagyi mesél 3/1. Tekla királykisasszony című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) A boldog gyerek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A boldog gyerek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A hetedik élet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Milyen szép is volt... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/8) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja című alkotáshoz

marioatreides bejegyzést írt a(z) Nem tehetek róla 3/3 című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Hugo Ball: A literátor címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nagyi mesél 3/1. Tekla királykisasszony című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Sötét mögé bújok című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/8) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)