HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45246

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / románc
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2015-01-21

Jemmie

Az előzőekben Sújt engem az élet címmel megírtam Samuel Patterson esetét a szép fehér lánnyal Jemmie-vel. Most lássuk fordítva, Jemmei szemszögéből a történetet.

Jemmie is Aspervilleben született, ott járt iskolába. Ez egy dél-alabamai kisváros, Huntsville -től 95 mérföldre. Az iskola a Templom utcában volt, egy saroknyira a feketék iskolájától. Csak lányok jártak oda. A fehér fiúk a szomszéd utcában tanultak, vörös téglából épült, csúnya, kocka alakú épületben. A városkának híres volt a kosárlabda csapata. A csapat Alabama állam országos bajnokságában játszott, és, ha jól tudom, most is ott játszik. Osztálytársaival Jemmie is eljárt a meccsekre. Az egyik meccs után odament hozzá a csapat egyik néger játékosa. A fiút Samuel Pattersonnak hívták, látásból ismerték egymást. Beszédbe elegyedtek. Samuel mókás fiú volt, sokszor megnevettette Jemmie-t, és más fickókkal ellentétben szeretett könyvekről, versekről beszélgetni. Az első beszélgetést követően naponta találkoztak. A fiú hazakísérte a parkon át. Valamiféle barátság szövődött közöttük, gyerekek voltak, felelőtlenek, 15 évesek.

Telt, múlt az idő, és, ahogy telt, a lánynak kezdett kicsit elege lenni ebből a szoros ismeretségből. Ó, hogyne! Samuel teljesen kisajátította, a többi fiú a közelébe se férkőzhetett. De volt egy másik probléma is. Jemmie fülébe visszajutott, mit suttognak a háta mögött.
-Egy büdös niggerrel jár - mondogatták az emberek.
-Bizony bizony. A régi szép időkben meglincselték volna a feketét. És a lányt is kicsinálták volna.
Kezdett zsenánt lenni.
Főleg azért, mert Samuel mintha átlépett volna azon a határon, amiről Jemmie azt gondolta fekete fiú számára átléphetetlen. Mintha az érzelmei megváltoztak volna, ahogy telt az idő. A lány nem tudta, de sejtette, hogy a fiú beleesett. A lányok megérzik az ilyesmit.
Hol volt az a pont, ahol meg kellett állnia, később már nem emlékezett rá, de egyszer, egy nap, amikor Samuel szokása szerint megvárta az iskolától egy sarokra a templomkert szélénél, azt mondta neki:
-Figyelj, ma másfele megyek, kopj le.
Samuel ügyetlenül téblábolt, szemmel láthatóan nem értette.
-De hát mi történt Jemmie?
-Nem érted, amit mondok? Nem volt világos? Kopj le!

Az eset után többé nem találkoztak Samuel megsértődött. Jemmie nem egészen ezt akarta, de hát mindegy volt. Még két alkalommal találkoztak. Egyszer a parkban odament hozzá, és beszélgetett vele. Persze, mert pukkasztani akarta Joe Louis Berniet, aki hajtott rá.
A másikra is emlékezett. Az előtti napon történt, hogy Samuel elutazott volna. Véletlenül futottak össze az utcán. A fiú egy öreg Buickból szállt ki, Jemmie oda akart menni hozzá. Piszkálta a kíváncsiság, mi van vele. Autó közeledett az úttesten.
-Várj - mondta Samuel. -Autó jön. Megvárta, hogy elhajtson, aztán ő ment át Jemmie-hez.
-Clevelandbe utazok - mondta. -Jól vagy?
-Sietnem kell - mondta Jemmie. -Időre megyek. El kell vinnem ezt a csomagot.
Rámutatott a hóna alatt lévő nagy papírcsomagra.
-Jól van - mondta Samuel. -Pedig jó lett volna kicsit dumálni.
-Majd máskor. Most megyek.
-Jól van.
Megpuszilták egymást. Ez hülyeség volt, mert minek volt.
Jemmie remélte, hogy Samuel nem von le belőle semmi hülye következtetést.
-Remélem, nem képzeli be magának, hogy bármit is kereshet? Már rég lekoptattam. Csak régi ismerősök vagyunk.

Samuel másnap elutazott, és nem jött többé vissza. Jemmie-nek néha eszébe jutott, amikor átvitte a ruhát megvarratni Samuel mamájához, aki az ő anyjának a varrónője volt.
-Hogy van Sameuel? - kérdezte néha.
-Jól - mondta a mama. -Képzeld. Elvégezte az egyetemet, térképész lett, és a Térképészeti Hivatalban dolgozik.
-Ez nagyszerű - mondta Jemmie. -Én meg földrajzot tanítok itt az iskolában. Tessék kedves lenni majd átadni neki, hogy üdvözlőm.
-Átadom - mondta a mama. -Nagyon aranyos vagy.
Oké. A lány nevetett magában. Pokolba Samuellel. Egyszer már elküldtem a jó büdös francba, remélem, soha nem eszi vissza ide a fene!
De azért még megkérdezte:
-Van barátnője?
-Ó, hogyne. Szép, szőke lány. Daisy a neve, egyszer már volt itt nálunk.
-Ez igazán nagyszerű - mondta Jemmie. -Örülök neki.
Fogta a csomagját, elköszönt és elment. Kellemes nyári délelőtt volt, galambok repkedtek a templomkert árnyas fái között, fújt a szél, friss illata volt az ápolt, rövidre vágott fűnek. Minden olyan rendezett volt, olyan szép és normális, mint amilyen ez az istenverte, istenáldotta világ.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2015-01-24 09:28:58

Szia István! Leharaptam volna? Lehet, hiszen nyitva maradtak dolgok. De hát az életben is állandóan nyitva marad minden:) És a szemszögek is változhatnak! Köszönöm, h olvastad! Üdvözlettel: én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1602
Időpont: 2015-01-24 03:18:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Érdemes néha férfi ésszel és női szemmel nézni, mert érdekes dolgok sülhetnek ki ebből. Én úgy érzem egy kicsit leharaptál a végéből, de ez nem női érzés, ne vedd túl komolyan. Üdv. István
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2015-01-22 08:26:20

válasz oroszlán (2015-01-21 20:56:40) üzenetére
Kedves Ica! valóban, s én elsősorban az előítéletekről szerettem volna írni, amelyek gúzsba kötik az embert. Örülök, h tetszett!!! Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6438
Időpont: 2015-01-21 20:56:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
Előítéletek még ma is vannak. Jól ábrázoltad a kettősséget.
Olvasmányos, mint mindig!
Szeretettel gratulálok: Ica
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2015-01-21 20:16:21

válasz Susanne (2015-01-21 19:14:48) üzenetére
Szia Zsu!

Köszönöm, igyekeztem. magam is kíváncsi voltam, mi sül ki belőle!

Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5445
Időpont: 2015-01-21 19:14:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !

Érdekes a "fordítottját" olvasni, nagyon ötletes és természetesen kiválóan megírtad.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2015-01-21 16:22:58

Szia Kankalin!
Az irodalomban, az, h hiányérzet marad az olvasóban, nagyobb dolog sztem, mint az ellenkezője. Erre is, arra is van bőven példa. Pl. "Befejezett" regény a Quo vadis (a szerelmesek megmenekülnek, egymásé lesznek, nagy a boldogság). "Befejezetlen" a Varázshegy ( Hans Castorp lejön a hegyről, és bevonul katonának. Belekerül a vh. poklába, eltűnik. Az író nem írja meg, mi lett vele, Ttúlélte, v ottmaradt?)
Ezért gondolkodom rajta:))) Ettől persze még nem biztos, h nyitott mű lenne, mint pl. a Miatyánk (Umberto Eco szerint) - de ez más kérdés!
Üdv: én
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5853
Időpont: 2015-01-21 13:05:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2015-01-21 12:51:22) üzenetére
Azért a helyedben elgondolkodnék azon, hogy kívülállók miként élik meg ugyanezt. Abban igazad van, hogy nyitva hagytad, átgondolásra. Egyetértek. :)
Szerintem ebben a történetben van még tartalék, a helyedben aludnék rá egyet. :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2015-01-21 12:51:22

Szia Kankalin! a történeteket az író írja, s van amikor ő mondja el, de van amikor a "narrátor" szájába adja, A narrátornak több szabadsága van, mint az írónak, a narrátor beszélhet időnként egy kicsit pontatlanul, hogy "élőbb" legyen. (U. Eco) Itt ezzel a mondattal ez történt. Szándékosan írtam így, ez egy szándékos hiba:)
A folytatás. Nem tudom, nem tudom. Lehetne pl. folytatni, de igazából úgy érzem, h így van lezárva, hogy nincs lezárva. Mint maga az élet, ami szintén nincs soha lezárva, amíg él az ember. Nem akarok beleerőszakolni valami olyasmit, amitől pozitív lenne. Hadd maradjanak meg a kétségek, bennem is és az olvasóban is. A szereplőknek, történéseknek van köze igazi személyekhez és történésekhez, de csak annyiban, mint a festőművész modelljének az elkészült festményhez. Vagyis lényegében semmi. Illetve csak ennyi! Köszönöm, majd azért meglátom:) Szeretettel: én
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5853
Időpont: 2015-01-21 12:37:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön! :)
Úgy látszik, hogy már nem csak a verseket olvasom itt szívesen, hanem a prózákat is. :)
Nagyon tetszik, ahogy két szemszögből is elmondtad a történetet. Szerintem tökéletes ábrázolás, mert látható benne mai világunk előítélete. Úgy érzékeltem, hogy Jemmie fejében motoszkál a változtatás lehetősége. Tulajdonképpen a kulcs az ő kezében van. Remélem, folytatod, megírod az érzelmek nagy találkozását is, mert ha nem, akkor bizony hiányérzetem támad. :)
Ugye lesz olyan része is ennek a történetnek, amikor a lány magához tér, nem foglalkozik mások véleményével, hanem fel meri vállalni azt, ami teljesen világos. :)
Gondoltam, kicsit kötözködök. Azért kicsit, mert rendben találtam a dolgokat, viszont volt egy mondat, amin elakadtam:
"Ez hülyeség volt, mert minek volt."
Ennél több hibád sose legyen! :)
Kérlek, folytasd, mert valamiért azt érzem, hogy ennek így nem lehet vége. :)
Szeretettel: Kankalin

Legutóbb történt

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Petrucci alkotást töltött fel Jankó és az ördög címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea alkotást töltött fel Rózsák címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Heinz Erhard: A kukac címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)