An die Freunde

Wieder einmal ausgeflogen,
Wieder einmal heimgekehrt;
Fand ich doch die alten Freunde
Und die Herzen unversehrt.

Wird uns wieder wohl vereinen
Frischer Ost und frischer West?
Auch die losesten der Vögel
Tragen allgemach zu Nest.

Immer schwerer wird das Päckchen,
Kaum noch trägt es sich allein;
Und in immer engre Fesseln
Schlinget uns die Heimat ein.

Und an seines Hauses Schwelle
Wird ein jeder festgebannt;
Aber Liebesfäden spinnen
Heimlich sich von Land zu Land.

Theodor Storm


A barátokhoz

a)

Egyszer megint kirepültem,
Majd hazatértem ismét;
Volt barátokat úgy leltem,
Szívük ugyanaz, mint rég.

Ismét egyesít ez minket,
Bár világ gyorsabb ma már?
Fészkéhez is visszatérhet
Most legszabadabb madár.

Egyre nehezebb a terhed,
És nehéz egyedül már;
Szívbilincs szorul szűkebbre,
Szép hazánkkal körbezár.

Lépve hazai küszöbre,
Szíved ünnep járja át,
Ám szerelmek titkon kötnek
Minden tájhoz egyaránt.

b)

Egyszer megint kirepültem,
Majd hazatértem ismét;
Volt barátokat úgy leltem,
Szívük ugyanaz, mint rég.

Ismét egyesít ez minket,
Bár világ gyorsabb ma már?
Fészkéhez is visszatérhet
Most legszabadabb madár.

Egyre nehezebb a terhed,
És nehéz egyedül már;
Szívbilincs szorul szűkebbre,
Szép hazánkkal körbezár.

Lépve hazai küszöbre,
Szíved ünnep járja át,
Ám szerelmek titkon kötnek
Minden tájhoz egyaránt.

Szalki Bernáth Attila