HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46807

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: hundidoFeltöltés dátuma: 2015-03-15

Sodrásban

A rádió kissé sercegve szólt. " Ma Andreák s az Ilonák ünneplik névnapjukat - búgta egy női hang. Hallgassák meg híreinket!": megölték, lezuhant, kigyulladt, feloldották a kilakoltatási moratóriumot...- kikapcsolta. Minek ezt tovább hallgatni!
Szomorúan nyugtázta, hogy ez az áprilisi nap sem jobb, mint a tegnapi, vagy az azelőtti. A világ is olyan szerencsétlen, mint ő. Annyiban más ez a nap, hogy ma van a születésnapja. Illetve mégsem más, mert ma is egyedül van. Mióta nem ünnepelte már ezt a napot!
A gyerekek néhány éve külföldre mentek dolgozni a jobb élet reményében. A férje elhagyta, mert megunta az örökös pénztelenséget. Hiába dolgoztak, nem jutottak ötről a hatra. Innentől kezdve még nehezebben élt. Vállalt plusz munkákat is, de a kifizetetlen számlák csak gyűltek. A gyerekeinek nem panaszkodott. Igyekezett derűs hangon beszélni velük, amikor rácsörögtek. Haza nem tudnak jönni most sem, mert sok a munka, majd talán decemberben. Hol van az még? Csüggedten lehajtotta a fejét. Próbált vidám dolgokra gondolni, míg a befizetésre váró csekkeket rakosgatta. " Csak a szépre emlékezem..." - dúdolta halkan.
Milyen boldogan éltek itt! Mikor beköltöztek a saját lakásukba, úgy érezték révbe értek. Életük megkoronázása a gyermekek születése volt. Gondtalanság, szeretet jellemezte ezeket az éveket. De jó is volt! A sok közös móka, a vidám szülinapok, karácsonyok! Imádta a gyerekektől kapott kis rajzokat, képecskéket. A fiókhoz ment, elővette a szívecskéket, levélkéket. Mosolyogva olvasgatta, lapozgatta, nézegette.
Eszébe jutott, milyen sokszor kirándultak a közeli folyóhoz. Tényleg! Elsétál oda. Süt a nap, jó idő van. Kell ennél több?
A számlákat az asztalon hagyta. Úgyis mindegy már. Tavasszal kezdődik a kilakoltatás. Mi lesz vele és a kis motyójával? Az senkit sem érdekel. Azt még nem tudta, hogy a gyerekeknek hogy mondja majd el. Majd lesz valahogy! Megint egy dallam motoszkált a fejében:

"Bárhogy lesz, úgy lesz,
A jövőt nem sejthetem,
a sors ezer rejtelem,
Ahogy lesz, úgy lesz,
bárhogy lesz, úgy lesz."

Magára kapkodta ruháit, és ezt a dalt dúdolva elindult. Mikor kilépett az ajtón hallotta, hogy csörög a telefon, de már nem ment vissza. "Az üzenetrögzítő majd felveszi, azért van"- gondolta.
Pedig, ha meghallgatja, talán másképp alakul minden. " Anya mégis tudunk menni! Egy órán belül nálad vagyunk. Addig is: Boldog születésnapot!"- kiabálták a gyerekei.
A partra érve letelepedett. Lány korában mennyit járt ide a barátaival! Akkor még lehetett fürdeni, ma már nem. A víz szennyezett, tábla is jelzi, hogy fürdeni tilos. Az is csodás időszak volt. Hányszor üldögélt itt szerelmesen! Sokszor este jöttek ide, mert csak a csillagok és a hold látta, amikor egymáshoz simultak, egybefonódtak. Megismerte Pétert, aki később feleségül vette. Kedves, szerény fiú volt. Itt vallott neki szerelmet. Hm...
Na, azért mégis voltak szép események az életében. Ettől kicsit jobban érezte magát. Aztán lassan, észrevétlenül elromlott minden.
Hallgatta a madarak csicsergését, a verebek hangos civódását. Ők is így perlekedtek egymással. Elmosolyodott. Milyen gyönyörű a természet ilyenkor tavasszal! A nap felé fordította az arcát. Hajába belekapott a feltámadó szél. A folyó fodrozódni kezdett. Liccs- loccs - nyaldosta a partot. Április, április! Te szeszélyes! Egyszer leveteted a kabátomat, máskor pedig visszahúzatod.
A gyerekekkel is, mikor régen tavasszal itt jártak ezt csináltatta. " Vedd le, vedd fel!" Hogy szerették a lábukat belelógatni a vízbe! Vagy tapicskolni a sekély részen! Mindig féltette őket, hogy megfáznak. Sokszor megengedte, hogy térdig, de csak addig bemenjenek. Nyáron egymást fröcskölve játszottak. Kis hajókat hajtogattak és nézték merre sodorja a víz. Egyszer palackpostát készítettek. Azt is elsodorták a hullámok, benne a kívánságaikkal, amik aztán valahogy még sem teljesültek. Pedig hittek benne, hittek a csodákban. Ez talán az ő hibája is volt, mert úgy nevelte őket, hogy bízzanak, reméljenek és a vágyak egyszer teljesülhetnek. Hát igen! "hetnek" - de nem törvényszerű, hogy teljesüljenek is. Pedig az a mondás járja: a jók, jót kapnak vissza. Ő talán nem volt elég jó, ezért alakult ilyen szerencsétlenül az élete. Egy csődtömeg! Nem tudta itt tartani a gyermekit sem. A férjét sem. A csekkeket, azt igen. Azokat gyűjtögette. Pedig annyira igyekezett mindent befizetni! De valahogy megcsúszott, aztán már nem tudott kilábalni. Egész életében szorgosan dolgozott. Lassan jöhetne a megérdemelt pihenés, de neki ez úgy látszik, nem jár.
Gondolta, most is leveszi a cipőjét, mint régen. A víz hideg volt, de jól esett. Majd beléhasított egy gondolat. "A csekkek az asztalon". Hogyan mondja el a gyerekeinek, hogy elveszik azt a lakást, ahol felnőttek. És ő, a szerencsétlen, sehogy sem tudta ezt megakadályozni! Igen, a férje is miatta ment el.
A folyó hullámai egyre feljebb értek, már a térdét simogatták. "Brrr! De hideg! Nem hiába még csak április van. ez az idő még nem való fürdőzésre."
Az agyában tompán dobolt a hogy hamarosan ki kell költöznie. Tovább lépett. Vacogni kezdett. "Csekkek...számlák..." - csak ez motoszkált a fejében.
Vissza kellene fordulni, mert rettenetesen hideg a víz. De a lábai nem engedelmeskedtek. Egyre beljebb és beljebb vitték. Mintha valaki kiabálna a partról. Nem nézett vissza. A hullámok elnyelték, nem próbált meg küzdeni.
Ekkor érkeztek meg a gyerekei. Becsöngettek. Az ajtóban álltak egy csokor virággal. Nem értették, miért nem nyit ajtót az édesanyjuk.

A cím még nem végleges...még keresem...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1119
Időpont: 2015-04-02 08:56:48

Kedves Zsu!
Örülök, ha tetszett. A cím Selanne érdeme. üdv hundido
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5526
Időpont: 2015-04-02 08:43:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves hundido !
Nagyon jó ez a cím, hiszen mindannyian néha sodrásban élünk.
A történet megrázó, de sajnos nagyon igaz...
Szépen keretbe foglaltad, nekem nagyon tetszett !

Szeretettel: Zsu
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1119
Időpont: 2015-03-20 05:53:26

válasz Selanne (2015-03-17 14:04:57) üzenetére
Kedves Selanne! Köszönöm a segítséget!!! üdv hundido
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2015-03-17 14:04:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nagyon örülök, hogy a cím amit említettem megfelelőnek tartottad, és a választásod lett. :-)

Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-27
Összes értékelés:
1158
Időpont: 2015-03-17 09:27:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon jó lett a cím! :))
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1119
Időpont: 2015-03-17 09:23:09

válasz Selanne (2015-03-17 07:48:34) üzenetére
Kedves Selanne!
Köszönöm, hogy elolvastad! A címet illetően- remek amit javasoltál! Köszönöm! üdvözlettel: hundido
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2015-03-17 07:48:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Egy végső elkeseredésben, az ítélőképesség is alább hagy. Sajnos ezt a való élet is igazolja. Megrendítő az írásod.

Ami a címet illeti, lehetne Sodrásban. Azért gondoltam erre, mert érzek ebben a szóban kettősséget, a sors miatt, és a víz miatt is. Talán megfelelőbb. :-)

Selanne
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1119
Időpont: 2015-03-15 14:22:03

válasz Finta Kata (2015-03-15 12:15:13) üzenetére
Kedves Kata!
Nagy öröm, hogy újra nálam jártál. Az első cím a Szomorú szombat / születés nap volt. De amik a fejembe megfordultak azokat már híres írok felhasználták- hátha lesz még vmi jó címem- vagy vki javasol ...
üdvözlettel : hundido
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11927
Időpont: 2015-03-15 12:15:13

Kedves Katalin!

Nagyon szomorú az írásod. Sajnos, a valóságot idézed, szépen fogalmazva, érthetően. Ilyen írásokat szeretek, ahol az írója ne várja el, hogy én döntsek arról, hogy mit is akartak nekem elmondni...
A címen valóban lehetne változtatni, talán egyszerűen: Születésnap is lehetne.
Tetszik a stílusod.

Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-27
Összes értékelés:
1158
Időpont: 2015-03-15 12:12:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz hundido (2015-03-15 11:56:13) üzenetére
Írd csak őket! Bizsergetik a lelket. Figyelmet követelnek, főleg az ilyen írások, ahol a elkerülhető szomorú sorsokról szólsz. Talán a tartalom annyira lekötött, hogy ezekre a "csiszolgatásokra" nem is figyeltem, de ez az írás már így is megállja a helyét. :))
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1119
Időpont: 2015-03-15 11:56:13

válasz prince (2015-03-15 11:47:59) üzenetére
Kedves Zoli! Ez ma szakadt ki belőlem, tudom van még rajta tenni, csiszolni való, de le kellett írnom, mert folyamatosan a z agyamban kopácsolt. Egyébként tudok vidámabbat is írni, ott a Tavasz kisasszony, amit neked is köszönhetek.
Nem tudom a felnőtteknek szánt írásaim mind ilyen szomorkásak...
Nagyon köszönöm, hogy velem tartottál ma is. szeretettel: hundido
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-27
Összes értékelés:
1158
Időpont: 2015-03-15 11:47:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Látom életcélul irányoztad elő, hogy engem mély apátiába taszíts. Ünnep van és tavasz! Mond, hogy tudsz ilyenkor ilyen szívszaggatót írni. :((

A viccet félretéve. Nagyszerű írás! (mint ahogy azt már megszoktam tőled) Valóság 100x-.os nagyításban. Realista írás, ami nem nélkülözi az irodalmi erényeket sem. Sajnos az ilyen eset nem egyedi. Nem pont így, nem pont most, de akár így is és akár ebben a pillanatban is történhetne. A tartalom egyértelmű nem is szeretnék ezzel foglalkozni ( a szűkös karakter számok miatt), de az írásod minőségével annál inkább. Már írtam az előbbi írásaidnál, hogy nagy érzékkel nyúlsz mások érzelmeihez. Olyan, mintha a húros hangszered lenne, és akkor pendíted meg amikor csak akarod. Hát az enyémen nagyon rendesen elzenélgetsz. :)) Remekül írsz! Remélem mások is észreveszik egyszer, akik megtehetik, hogy közkincsé tegyék.

Szeretettel

Zoli

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Heinrich Seidel: Augusztus hóban címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) A Lin eset című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) A Lin eset című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Menekülés, V címmel a várólistára

Cipike bejegyzést írt a(z) A jövő illata című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A jövő illata című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Elveszett mesék című alkotáshoz

Cipike alkotást töltött fel A jövő illata címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Ernyei Bea alkotást töltött fel Meseszőnyeg címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Balatoni szkeccsek (Részl.) című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Békás-szoros címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Elveszett mesék című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)