HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44612

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Reklám

Versek / szonett
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2015-03-28

Anyai gondoskodás

Szeretem az állatokat, figyelem
az életüket, csodálatos lények.
Cirmos cicánk három cicagyerekkel
puhán kitöltött kosárban éldegélt

boldogan a konyhában. Cica mama
három apró cicáját nyalogatta-
szoptatta, ahogy nőttek, nagyon sokat
játszottak, s ott gurultak le egymásba

gabalyodva kosárból le a földre.
Árva kiscsibe anyjának nem kellett,
ezért ott élt egymagában kis bélelt

kosárkában. De unatkozott, talán
még fázott is, ezért folyton csipogott,
Cirmos cicát mindig nagyon zavarta.

2.
Cirmos cicát mindig nagyon zavarta:
a csipogó csibére figyelt folyton,
amikor a kiscicákat szoptatta.
Mért csipog mindig? - talán megsajnálta.

Egyszer megelégelte és olyat tett:
lassan fölkelt, a cicáit otthagyva
kiscsibe kosarához lopakodva
odament, nem is mindennapi eset;

odasurrant, csendben figyelte, aztán
gyors mozdulattal mellé ugrott, csibét
szájába vette. Ó jaj, azt hittük, a

kiscsibe élete véget ért. - De más
történt: Cirmoska a kosárhoz vitte,
majd a kiscicái közé lerakta.

3.
Kiscicái mellé rakta közéjük,
aztán elcsendesedett, nyugodt lett, de
az anyacica is. Majd melengette
úgy, mint szokta saját cicakölykeit.

Talán azon elcsodálkozott, mért nem
szopik a kis buta, mint a cicái...
a kismacskák közt később is mindig
ott volt; ha csipogott, Cirmos odament

hívta, nyalogatta, úgy terelgette
mint cicáit. Tudom, elhinni nehéz
akármilyen furcsa, de mindez megtörtént.

Egy anyamacska tette: képes volt a
családjába fogadva ápolni egy
elhagyott, idegen, árva jószágot!

Prózaként megjelent: a Válogatás Magazin 2004. júliusi számában! Szonetté átalakítva: 2014. augusztus 10.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2017-01-17 12:34:40

válasz hundido (2015-05-01 06:23:16) üzenetére
Kedves vagy Katalin, hogy olvastad és úgy fogadtad, ahogyan tetted. Ez egyik szonettkoszorúm végére került, amikor már éppen elég fáradt voltam, s tudom, hogy a néhány macskás és másféle állatokról készült korábbi verseimet- prózákat átalakítottam szonettre.
S azóta még nem jutott rá időm, hogy csiszolgassam, mert tudom, hogy szonettként még javítani kell rajta.
Szeretettel köszönöm, hogy nálam jártál: Kata
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
903
Időpont: 2015-05-01 06:23:16

Kedves Kata!
Nagyon tetszett a történet, amit elém festettél. Az állatok sokszor példák lehetnek nekünk, embereknek. A mai napig könnybe lábadt szemmel olvasom Micó történetét. Én minden írást tartalmilag nézek, ha megérint, akkor jó. szeretettel: hundido
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2015-03-31 17:45:33

válasz Kankalin (2015-03-30 18:35:54) üzenetére
Kedves Kankalinka!
Megköszönöm őszinteséged. Tudom, nem tökéletes a szonettem. De nálam nevezetesebb hírességektől is tudnék bemutatni olyan szonettet, mert sok van belőle, megengedték maguknak, hogy itt-ott tíz-szótagos legyen egy-egy sor, ha úgy jött ki a szöveg jobban. Nálam van kiemelve egy jó példa arra is, ami majdnem végig tíz-szótagos szonettkoszorú.
Egy alkalommal itt a Napvilágnál olvastam egy gyönyörű szonettet nagyon jó verselőtől, amely aabb rímképlettel készült, amire rákérdeztem, azt válaszolta, hogy többféle szonett létezhet, s ő pályázatra írta, és (nem most, korábban) 100 Ft-os első díjat nyert vele. Pedig biztosan alapos kritikával nyerte el a díjat.
Nos, én sem szeretném azokat követni, akik hibákat követtek el. Egyébként időnként mindig előveszem a verseimet nem csak a szonetteket, és igyekszem kijavítani a hibákat.
Ezzel is megtörténik. És még egyszer megköszönöm, hogy felhívtad a figyelmet a hibákra. Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2015-03-31 15:32:39

válasz Kőműves Ida (2015-03-31 11:24:00) üzenetére
Jól megfogalmaztad kedves Ida! Igen, példát vehetnénk az állatoktól! Mert már nagyon sok példát láttam rá: Kutya kismalacot szoptat, vagy akár kutya is, meg macska nyuszikat dédelget-melenget, s nem sorolom. Csak a vadállatok közül azok ölnek meg más állatot, mert nincs más választásuk, hogy egyenek valamit. Szomorú valóság számunka, emberekre, hogy az állatoktól is tanulhatunk.
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5013
Időpont: 2015-03-31 11:24:00


Kedves Kata!

Szívmelengető történetet meséltél el. Ebben a mai eldurvult világban, amikor ember embernek farkasa, jól esik ilyen történeteket olvasni. Olykor példát vehetnénk az állatokról.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2015-03-30 20:42:25

válasz prince (2015-03-30 19:47:53) üzenetére
Kedves Zoli!
Igen az állatvilágban is előfordulnak ilyen furcsaságokat. Abban az időben, mikor ez történt, a gyermekkoromban, még ritkán került sor rá, hogy az ember ilyesmiről tudomást szerezzen. De ez velünk történt, és örökké bennem él. Most már az interneten és máshol is olvashatunk érdekes, ehhez hasonló történéseket. Lehet, hogy túlzás, de azt szoktam mondani, hogy az állatoknak is van lelke...
Örülök, hogy neked tetszett a történet. Azt pedig tudom, hogy mint szonett nem állja meg a helyét, s azt is, hogy Kankalinnak igaza van.
Köszönöm, hogy itt jártál és olvastad
szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-27
Összes értékelés:
1161
Időpont: 2015-03-30 19:47:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Olvastam a Kankalin hsz.-t. Én nagyon tiszteletben tartom a véleményét, mert képzett és nem légből kapott dolgokat ír. Én erre nem vagyok alkalmas. Saját verseimnél sem számolgatom a szótagokat, szonettet meg végkép nem vállalok be. Ezért általában tartalmilag értékelem az írásokat.

Szeretem az állatos és meseszerű írásokat. Az állatvilágban olyan dolgok is megtörténnek amilyenek az emberek világában csak nagy ritkán. Ritka életkép ez a történet, hiszen ez a két faj nagyon messzire áll egymástól. S pontosan ettől olyan érdekes a történetük, ettől egyedi. Szerethetővé vállnak a szereplők, s ettől az egész történetnek egyedi bája van. Mese és valóság. Úgy látszik néha nagyon vékony az a határ ami e kettőt szétválasztja. Örömmel olvastam kedves Kata ezt a versbe foglalt megfigyelésed.

Szeretettel

Zoli
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5784
Időpont: 2015-03-30 18:35:54

Szia Kata! :)
Kemény leszek, de talán nem haragszol meg rám emiatt.
Tudod, hogy mindig őszinte vagyok, most se lesz ez másként.
Pontosan tudom, hogy mit jelentenek neked a szonettek, ezért is foglalkozol velük, de azt gondolom, hogy amit az ősök kitaláltak, azt követni kell. Képtelenség hibák nélkül megtenni, ezt a saját példámból is tudom, viszont aki erre adja fejét, annak mindenképpen törekednie kell a lehető legteljesebb azonosulásra.
Történeted szívmelengető, nincs is ezzel bajom, viszont szonettként nem állja meg a helyét. A szótagszámok nem mindenhol 11-esek, a rímek nem követik a petrarcai forma követelményeit. A ritmusokon is lehetne még dolgozni.
Ne haragudj, muszáj volt ezt elmondanom, mert nem szeretném, hogy ne legyen tiszta benned az, amit annyira a szíveden viselsz.
Nagyon nem tetszik, hogy senki nem meri elmondani a véleményét itt, pedig jól tudom, hogy szeretnél tisztán látni.
Ne haragudj, csak írj! :)
Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2015-03-30 12:07:30

válasz Szirják Györgyi (2015-03-30 11:59:47) üzenetére
Kedves GYörgyi!
Nagyon érdekes az is, amit írtál, hogy a kutya fogadta örökbe a kismalacot. Időnként a televízió is közvetít ilyesmit, én nagyon tudom élvezni. Köszönöm, hogy itt jártál és olvastad. Mindig szeretettel várlak: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-11
Összes értékelés:
732
Időpont: 2015-03-30 11:59:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon kedves kis történet. Gratulálok. Nálunk a kutya fogadta örökbe a kismalacot.

Üdv. Györgyi
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2015-03-29 20:17:44

válasz dodesz (2015-03-29 17:02:57) üzenetére
Igaz, kedves Dodesz, amit írtál, s én is olvasgattam már többfélét a szonettekről, hogy a tartalommal kapcsolatban is vannak ajánlatok - elvárások. Azonban én a verseimet, amelyeket érdemesnek tartok rá, átalakítom szonetté, és koszorúkat is készítettem belőlük, ahol a gyerekeknek is kedvezve, állatokkal is foglalkozom.
Nagyon érdekes, ez a történet gyermekkoromban történt, és csodálatos volt, hogy macska neveljen egy csirkét... Sosem tudom elfeledni.
Köszönöm, hogy nálam jártál,
szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2015-03-29 20:13:32

válasz oroszlán (2015-03-29 16:38:18) üzenetére
Igaz, kedves Ica, ez valóban mese, de én szonettként is megjelenítettem az egyik szonettkoszorúban, ahol több - főleg macskatörténetek - is vannak.
Köszönöm hogy olvastad, időt szakítottál rá.
Szeretettel: Kata
Alkotó
dodesz
Regisztrált:
2007-04-04
Összes értékelés:
1074
Időpont: 2015-03-29 17:02:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Én elfogadom, hogy ezek szonettek, hiszen, mint már valahol megjegyeztem, a mai szemlélet szerint minden szonett, amit 14 sorba tördelnek. Igen, a klasszikus szonett ismérvei közül mindössze a 4-4-3-3 soros versszakokra bontás fedezhető fel rajtuk.
Ennek ellenére nekem nagyon is tetszik a történet, találkoztam már hasonló esetekkel. Cicamama mókus és nyuszi palántát is fogadott már örökbe! :)

Szeretettel: dodesz
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6221
Időpont: 2015-03-29 16:38:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Kata!
Nagyon tetszett ez az igaz (mesés) történeted egy bájos szonettkoszorúban.
Szeretettel gratulálok: Ica

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Pipacsok című alkotáshoz

festnzenir alkotást töltött fel Pár szó a reinkarnációról címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Odatúl 2/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Pipacsok című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Utasverés pro és kontra című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 15. Ennyi! című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/1. című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Angyal lennél? címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csillogó szemében látom című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csillogó szemében látom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)