HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45255

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / krimi
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2015-04-30

1. Álmodozom... Álmodom c. kötetből

Kikkel álmodtam?*

ÁLOM, DÁTUM NÉLKÜL. A következő álmot nem tudom, mikor láttam, mivel később találtam meg a gyorsan leírt jegyzet-papírt, amire lefirkantottam, az álmok közé nem írtam be. Álmom városunkban zajlik. A Fő utcán, a katolikus templommal szemben mentem felfelé, befordultam egy szélesebb utcába, mint amilyen a valóságban is létezik. Ezen a helyen gyakran járok álmomban, ahol régi, talán a 19. század előtti méteres falakkal körülzárt ódon házak állnak. A kórház irányába fordultam, s álmomban előttem az Ipoly-part mentén óriási, kopár sziklák tornyosultak.
Ezek azonban nem hegyek, inkább olyan téglából épült, keskeny falak lehettek. Az országhatár felé eső oldalra is átmentem, fel a meredek tetejére, ahol egy kb. fél méter szélességű keskeny kőkerítésen kellett átmásznom, ami szétvált, amíg én átléptem rajta.

Máris a korábbi helyen találtam magam, visszatértem, a szinte egekig érő sziklára, ami lezárta a várost a határ túloldalától. Ekkor azonban már Miklóssal (már nem élő volt férjemmel) bolyongtam... Mindketten a Szalézi szerzetes házfőnök atyához készültünk. Sokáig járkáltunk, miközben a (volt) férjem eltűnt mellőlem, nem tudom, miért. Utána egyedül járkáltam tovább, amíg ismét feltűnt a látótérben a magas sziklafal.

Egyszerre a mostani, valós Balassi gimnázium környékén találtam magam, ill. annak a helyén, ahol álmomban egy hatalmas kéttornyú székesegyház magasodott. Előtte elhaladva, a templom kapuja előtt Miklós hangját véltem hallani. Bekopogtam! Választ sem várva benyitottam, s ott, a bejáratnál egy nagy asztal mellett, szemben ült előttem házfőnök atya, vele szemben, nekem háttal pedig Miklós, aki láthatólag engem megpillantva, leleplezve érezte magát, miközben a házfőnök fejét csóválta amiatt, hogy én hogyan kerülhettem oda?
Utána nem tudom, mi történt, bár még nem ébredtem fel. A nagyon furcsa hatalmas sziklafalakat és a monumentális székesegyház épületét még ébren is sokáig magam előtt láttam. (Olyannak láttam a sziklafalakat, mint az előző képen, amit ismeretlen szerzőtől, az internetről vettem át.)

2008. augusztus 18.
VALÓSÁGOS KRIMI, amit álmodtam. A jelenetek négy felvonásban következnek.
Még valamikor az éjszaka elején kezdődött az álom, s közben mintha ébredeztem volna, mégis csak reggel ébredtem fel igazán, és csodák-csodája, nem felejtettem el belőle semmit, mivel minden apró részletre, annyira világosan emlékezem, mintha a valóságban is megtörtént volna velem.
Látom magam előtt azok arcát, akik velem voltak, a helyi nagy kórház hátsó bejáratát, a kis helyiségeket, ahol megoperáltak, látom a tájat, az utat, ahol autóban ülve történtek velem az események.
A történet kezdete Balassagyarmaton, a felújított kórház területén zajlik. Ott áll mellettem fehér köpenyben az ismerős nővér, aki közbenjárt az orvosnál, hogy megoperáljon, akit szintén ismerek, de egyiküket sem ebből a kórházból, hanem a budapesti Uzsoki-utcai baleseti sebészetről, ahol már többször megfordultam egyrészt saját magam ügyében, másrészt ott műtötték kétszer is fiamat, csípőficamjának helyreállítása érdekében.

1. rész: Nos, ott állok, valahol a helyi kórház hátsó bejáratánál egy szűk helyiségben, az általam nagyon jól ismert nővérrel, aki a műtétre készít föl engem. Fekete haja hullámos, rövidre vágott, arcbőre is kreol, szeme ugyanolyan fekete, mint a valóságban. Nagyon kedves, barátságos hozzám. Megnyugtat, hogy a doktor úr (aki a valóságban, a budapesti kórházban altató-főorvos) nagyon ért a szemműtétekhez (?), s nagyon egyszerű módszerrel állítja helyre a páciensek látását. Meg is mutatja, milyen kellékekkel. A sarokban egy kis asztalon egy tál, benne amolyan erős sárgás-rózsaszínű, apróra méretezett, valamilyen kemény tülldarabok úszkálnak. Gyanúsan szemlélem és megkérdezem tőle: valóban, ezzel, helyre lehet hozni az én alig látó jobb szememet? -Igen, ezzel eredményesen gyógyítja a doktor úr! - Álmomban kétségeim támadnak: egy aneszteziológus doktor hogyan operálhatja a szemeket, ráadásul olyan gyanús valamivel? Azonban a nővér váltig állítja, hogy minden eddigi tevékenysége jó eredménnyel zárult. Megnyugszom.
Az események pedig tovább zajlanak.
Ugyanott, abban a kicsi, alig másfél négyzetméteres helyiségben megtörténik a műtét, minden érzéstelenítés, és altatás nélkül. Én pedig moccanás nélkül tűröm az egészet, és világosan látva figyelem az eseményeket. Valami szikével belenyúl a szemembe, helyet készít az anyagnak, amit be fog oda ültetni. Kivesz a tálban úszkáló anyagból egyet, beilleszti, széleit eligazítja, és már készen is áll, leteszi a kezéből a segédeszközt, megtörli a kezét és bejelenti: elkészült, s ha úgy tetszik, hazamehetek. Én azonban megkértem a nővért, hogy jelöljön ki nekem egy helyet az egyik üres teremben, ahol megpihennék. A nővér bekötözi a megoperált szememet, majd azt mondja, menjünk.
Elindulunk, de változik a kép, a nővérrel karonfogva sétálunk a kórház bejáratával szemközti részen, elhagyott helyeken. A táj havas, mindenütt fehér hó borítja az utakat, amelyek nem is látszanak, hogy hol vannak, ezért inkább botladozunk a nagy hóban.
A nővér rám néz: hogy érzi magát? - Köszönöm, nagyon jól, és annak örülök, hogy teljesen tisztán, nagyon jól látok.
- Hogyan? - kérdezi tőlem - hiszen bekötöttem, nem láthat vele, majd csak akkor lát, ha leszedjük a kötést.
Én azonban határozottan emlékeztem, hogy mindennek ellenére (álmomban), nagyon tisztán láttam a hátsó udvarban mindent, amerre megfordultunk: a kék eget, a havas tájat, az épületeket. Nagyon boldog voltam - sajnos, csak álmomban.
De sajna, itt megszakadt az álmom.
Ehhez annyit hozzá kell fűznöm, hogy a valóságban a bal szememmel alig látok, pedig háromszor műtötték, sikertelenül, ezért már csak a jobb szemem használható, és aggodalommal tölt el, hogy azzal is egyre rosszabb a látásom, s nagyon szeretném, ha legalább addig használhatnám, amíg a kész köteteimet hagyományos nyomtatásban is kiadhatnám. Eddig csak az Interneten jelent meg elektronikus kiadásban nyolc kötetem, most készül nyomdában az első novellás könyvem. S ez már nem álom, hanem valóság.

2. rész: Álmom még mindig folytatódik. Most a város hosszú fő utcáján, a Rákóczi fejedelem útján, a kivénhedt, régi zöld Wartburg gépkocsiban ülök és a kórház felé hajtok hótól sáros, lucskos utakon. De ez az útszakasz nem olyan rövid, mint a valóságban, hanem hosszú, kanyargós, keskeny, régimódi út, bal felől árok keretezi, jobb felől telefonpóznákkal.
Ahogy vezetem a gépkocsit, egyszer csak észreveszek bal felől, az árokparton, a gépkocsihoz közel, egy gyanús alakot, egy terroristát! (Ehhez jó tudni, hogy tegnap rendeztem a könyvespolcomat, és elkezdtem olvasni a Berkesi-sorozat egyikét, amelyben terrorista merényleteket követnek el.) Amikor elhaladok mellette, látom, hogy fegyverét fölemeli, és rám szegezi. Ekkor lehajolok a műszerfalhoz, s bal kézzel, vakon vezetem tovább az úton a járművet. A terrorista lövését hallom, de nem talál el, sikerült egérutat nyernem.
Ismét a kocsiban ülök, jobbra nézve, ott áll gépkocsijával az aneszteziológus orvos-ismerősöm, aki a műtétet végezte. Segítségemre siet, előveszi fegyverét, és viszo¬nyozza a terrorista támadását. Valószínűleg sikerrel, mert többé nem találkoztam vele.

3. rész: Még mindig álmodom. Megint a kórházban vagyok, a nővérrel beszélgetek. Nagyon kedves hozzám. Azt mondja, pihennem kellene, előkészíti az ágyamat, ne menjek haza. Ugyanis éjszaka van. Jó is lenne, mert nem szívesen indulnék útnak, ilyen latyakos utakon. Karon fog és úgy vezet be egy szobába.
Ekkor ébredtem fel. Reggel azon gondolkodtam, ki is az a két ember, akit olyan élethűen láttam álmomban, és most is magam elé tudom őket idézni. Akkor jöttem rá, hogy Budapesten, az Uzsoki- utcai kórház baleseti sebészetén dolgoznak mindketten. Onnan ismerem őket, ahol a fiamat műtötték, sokszor jártunk ott kontroll-vizsgálaton is. És mindkettőjükről - az álomban megjelenő orvosról és nővérről - mindig jóérzéssel emlékezem meg. Ők azok, akik emberi, példamutató, hivatásukhoz illő maga
tartásukkal még álmomban is segítettek.

*A budapesti Uzsoki-úti kórház altató orvosával és egyik nővérrel.

A kötetben szereplő álmoknál általában följegyeztem a dátumokat. Erről lemaradt a készítés idején, s amikor a kötet készült, már nem emlékeztem rá.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2015-05-10 20:50:17

válasz T. Pandur Judit (2015-05-10 17:09:32) üzenetére
Kedves Judit!
Ilyen apró részletekre nem emlékeznék, ha ezt pl. nem írtam volna le már éjszaka, amikor fölébredtem. S mivel nagyon érdekesnek találtam, odakészítettem a tollat, papírt, hogy ha folytatódik, akkor lejegyezzem. Egyébként nem álomnaplót jegyeztem, de a naplóimban mindenfélét lejegyeztem, amit arra érdemesnek találtam, s köztük voltak az álmok. Aztán egyszer - nyugdíjas koromban előszedtem, és sorban kiírtam az álmokat, és olyan sok volt, hogy egy kötet kitelt belőle. Egyébként engem is nagyon érdekelnek az álmok, mert olyan széles skálán futnak és sosem lehet tudni, honnan jönnek elő olyan érdekes témák, amire az ember ébrenlétében sohasem gondolt. Csuda-fura emberekkel is álmodtam...
Ígértem, hogy fölteszem majd a kötetem tartalmát részletekben, de majd csak az után gondolom,amikor majd Gizella-telepről visszajövök, mert talán nemsokára megkapom a behívót egy hónapra.
Köszönöm, hogy itt jártál, mindig szeretettel várlak: Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4463
Időpont: 2015-05-10 17:09:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Milyen aprólékosan, részletesen emlékszel az álmaidra! Én csak nagyon ritkán emlékszem ennyire részletekbe menően az álmaimra. Olvastam már tudatos álmodókról, akik álomnaplót vezetnek, most érdekes volt megtudni, hogy Te is az vagy.
Keresed az álmaid megfejtését is?
Az álombirodalom nagyon érdekes, én is álmodtam meg előre dolgokat, embereket.

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2015-05-08 22:08:52

válasz oroszlán (2015-05-06 00:02:36) üzenetére
Drága Ica!
Emlékezetből én sem tudnék olyan részletesen visszaemlékezni, de ezt is, mindjárt, ahogyan fölébredtem, minden apró részletet följegyeztem. Persze, több olyan különleges álmom van, amire részletesen is emlékezem. Van néhány olyan álmom is, amely olyan kegyetlen, akár egy krimi.
Nem csak éjszaka, ha időnként délután lepihenek, elalszom, s még akkor is jönnek az álmok. Vannak, akik meg nem tudnak álmodni... Ez is érdekes.
Köszönöm, hogy időt szántál rá, hogy olvassad.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6438
Időpont: 2015-05-06 00:02:36


Drága Kata!
Milyen gazdag álmaid vannak. Mintha újra élnéd álmodban a valóságot. Lehet, hogy egy különös adottság, hogy vissza tudsz emlékezni rájuk.
Nagyon kevés álmom van amire visszaemlékezem még évek múlva is.
Szoktam én is színesben, de az már régen volt.
Viszont a visszatérő álmok egy kicsit zavarnak (azok élesek) Úgy hallottam az ilyen álmok feldolgozatlan élethelyzetekre figyelmeztetnek.
Köszönöm, hogy megosztod velünk az álmaidat.
Szeretettel olvastalak: Ica
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2015-05-05 23:35:43

válasz Kőműves Ida (2015-05-05 19:56:28) üzenetére
Kedves Ida!
Érdekes, hogy az álmok másoknál nem úgy történnek, változatosak. Én is járkálok időnként álmomban ismeretlen helyeken... Ki tudja, miért? Nem mondom, álmodtam olyanokkal is, akit nem ismertem. De egy diákkori ismerősömmel folytattuk a találkozásokat, s jött a háború, s mivel messze laktunk egymástól, leveleztük a front ideje alatt is, azt mondta, hogy írjak csak a címére ő nem kapott még behívót, de megszakadt a levelezés két évre. Megálmodtam, hogy hol volt, nyugati fogságba került, s akkor tudtam meg, amikor visszajött. De nem egyedüli az ilyen álmom... Nem mesélem, inkább fölteszem majd az anyagot részletekben.
Köszönöm, hogy itt jártál. szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2015-05-05 23:25:39

válasz efmatild (2015-05-05 18:35:45) üzenetére
Kedves Matild!
Örülök, hogy itt jártál, s elmondtad a gondolataidat, s Te is sokat álmodsz. Nem mindeni, egyszer a lányom sírva fakadt, és átölelve engem elmondta, hogy ő sosem álmodik. Engem nagyon érdekelnek az álmok, és sokszor örömöt lelek benne. Mégis csak fölteszem részletekben a kötetem, mert olyan érdekes dolgok vannak benne, ami néha csodálatos, és olyan, amire az ember sosem gondol, s álmában mégis megjelenik.
Mindig szeretettel várlak: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2015-05-05 19:56:28

Kedves Kata!

Végig jártam ugyanazt az utat, szóval követtelek álmaidban, és remekül szórakoztam. Különös, hogy be tudod azonosítani álmaid helyszínét és még a személyeket is.
Jómagam ritkán álmodom, szerencsére. Mert ha igen, olyan helyeken járok, ahol soha nem jártam, olyan személyekkel találkozom, akiket soha nem láttam és teljesen képtelen helyzetekbe kerülök... Viszont a Te álmaid érdekesek, követhetők - bár az a szemműtét kicsit kriminalisztikus volt - és amilyen jól megírtad, igazán élmény volt olvasni.

Szeretettel
Ida
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
373
Időpont: 2015-05-05 18:35:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!
Érdeklődéssel olvastam álmaidról a szépen fogalmazott álomképeket. Sokszor a valóságban megtörtént éjjel keveredik a meg nem történttel, vagy személyek máshová helyeződnek el.
Fiatal koromban én is többször megálmodtam olyan dolgokat, amelyek aznap megtörténtek. Ilyen volt például, hogy rég nem látott rokonunk meglátogatott bennünket (ezt álmodtam), és reggel hét órakor váratlanul megjelentek szüleim házában a rokonok.
Egy éjjel azt álmodtam, hogy kedves munkatársam férje meghalt. Mikor reggel felébredtem, legyintettem egyet, ilyen badarságot, hiszen nem idős még, és egészséges. Nagyon rosszul érintett, amikor aznap telefonáltak a munkatársamnak, hogy a munkahelyén az asztal mellett meghalt a férje.
Most már csak jelentéktelen dolgokat álmodok meg előre, szerencsére. Viszont, alig múlik el olyan éjszaka, hogy ne álmodjak.
Szeretem olvasni élethű írásaidat!
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2015-05-04 13:20:54

válasz Susanne (2015-05-02 11:18:49) üzenetére
Drága Zsu!
Én is azt gondolom, hogy nem csak én álmodom, álmodozom - utóbbit egyre ritkábban - mert arra az élet megtanított. Bizony, érdemes volt összegyűjtenem, mert szeretek közötte böngészgetni... Mert eszembe jutnak újra. Nekem is voltak rémálmaim is a szépek mellett. Azt hiszem, ez nem egyedi.
Azt hiszem, föl fogom tenni majd részleteket, mert azt hiszem, akik majd olvassák, időnként csodálkozni fognak, vagy jókat nevetnek azon, hogy mikről is lehet álmodni.
Köszönöm, hogy hűséges vagy hozzám, szeretettel várlak mindig :
Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2015-05-04 13:07:37

válasz Istefan (2015-05-02 06:50:40) üzenetére
Kedves István!
Azt éppen nem mondhatnám, hogy rájöttem volna, honnan jönnek az álmok. De majdnem mindig álmodom, s olyan furcsaságokkal is találkozom, ami ébrenlétem alatt talán soha nem jönnének elém. Éppen azért elhatároztam, hogy az erről szóló kötetemet itt részletekben fölteszem. Nem kiadott kötet, csupán a Széchenyi könyvtár elektronikus részén szerepel. Ha érdekel, megadom a lelőhelyet. Olyan NAGYSÁGOK is szerepelnek a listán, akire igazán nem számítottam. S olyan is van, hogy ugyanazt az esetet ugyanazon a napon én is és Édesanyám is álmodta... Sőt, nem egyszer, pontosan megálmodtam, hogy mi fog történni velem a közeljövőben... Tehát rendkívül érdekes nekem ez a téma, ezért szedtem elő a korabeli naplóimból is, mert végigkísérték az álmok az életemet.
Köszönöm hogy itt jártál, elolvastad, és elmondtad a véleményed.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5445
Időpont: 2015-05-02 11:18:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Kata !
Sokszor álmodom én is, megfejthetetlen dolgokat, máskor gyönyörű szépet, vagy éppen
ijesztő rémálmaim is vannak, bár keveset fordul elő.
Tényleg jó hogy Neked sikerült megfejtened, nagyszerűen írtad meg.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1602
Időpont: 2015-05-02 06:50:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!
Érdeklődve olvastam, mert kíváncsi voltam mások miket álmodnak, mert nekem sokszor olyan marhaságokat debitál álmomban az agyam, hogy semmiképp nem tudok rájönni, honnan leli a forrást hozzájuk.
Látom, te ez esetben rájöttél! Szeretettel: István

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Haiku címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Esti zene címmel a várólistára

festnzenir alkotást töltött fel Az én hősöm címmel a várólistára

F János alkotást töltött fel A lóápoló 20. fejezet címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Gyulai Pál. Búcsú / Abschied címmel

harcsa bejegyzést írt a(z) Egy kávéházi játszma című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Halpucolás címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Szappanbuborék ez a szerelem címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel De jó volt látni címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Levegőváltozás címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)