HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48426

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2015-05-10

Életmorzsák I.(2.)

Bement a házba. Az ajtó csukódására nagydarab vakolat pottyant a háta mögé az elöregedett ház omladozó faláról.
Az előszobában tétovázva megállt. Téblábolt a fogas és a cipőtartó között, kinyitotta, majd becsukta a táskáját, a fésűjéből szórakozottan kiszedte a szürkés hajszálakat. Belenézett a tükörbe, és megijedve attól, amit ott látott, hirtelen elhatározásra jutott. Benyitott a szobába.
Egy pillanatra semmit sem látott, de sejtette, hogy ott kell lennie. Ilyenkor sehol máshol nem lehetne, mindig is ott volt, s talán az örökkévalóságig ott is lesz. Ha épen nem a kocsmában, akkor csakis az ágyon fekve lehet. Picinyke ablak nyílt a szomszéd portára magasan a repedezett mennyezet alatt, az azon beszűrődő kevéske fény egy félig megvetett ágyra esett. A szürke ágyneműk között piszkos tréningruhát viselő borostás, behemót alakra. Bámulta a tévét. Mint mindig.
- Mi az apád f...át akarsz? - morrant az asszonyra.
Állt némán, már bánta, hogy bejött. Semmit nem remélhet ettől az idegenné vált, tohonyává, tehetetlenné és gyűlölködővé öregedett embertől, akit kénytelen a férjének tekinteni. Mellette ő is elveszítette az akaratát, beletörődött a kezdetben még elfogadhatatlannak érzett, később kényszerítő körülményekbe. Már nem is merte keresni a félelmetes labirintusból kivezető utat.
- Nyögjed mán, aztán takarodj kifelé!
Összerezzent. A durva szavak alig értek el a füléhez, a megaláztatás kínját már régóta nem is érezte, ám jobbat már nem mert vágyni. Megszokta. Évek óta így beszélt vele. Kezdetben még lázadozott: sírt, könyörgött szép szavakkal, magából kikelve ordibált, jeges némaságba burkolózott. Mindent megpróbált, hogy a rossz irányba tévelygő szekerük rúdját ostobán, naiv jóindulattal, gyenge erejével jó irányba lökje. Mindhiába. Szúrós bogáncsok, alattomos tüskék, elszáradt kórók böködték, bármerre is fordult. Virágos mező helyett ez lett a jussa.
Minél többet kapálózott, lázadozott sorsa ellen, annál több nőtt körülötte, míg végül elborították, és teste-lelke sebektől vérzett. Akkor a férfi nagy kezével megsimogatta, sebeit szép szavakkal kenegette, ígéreteivel álomvilágba menekítette, a tüskékből rózsákat varázsolt. Majd egy hirtelen pillanatban meggondolatlanul, vadul és kegyetlenül felszaggatta a gyógyulófélben lévő, már-már beszáradt hegeket.
Ma már haragudni sem tud rá. Nincs rá ereje. Sajnálja. Szegény ember, nem tudja, mit csinál! Soha meg nem értette, fel nem foghatta, mit tett ővele. Talán nem is fogja.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Bálint István bejegyzést írt a(z) Gyónás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel háborús anzix címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A harmonika címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy villanás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A pokolban című alkotáshoz

Thuan alkotást töltött fel A pokolban címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)