HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 161

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49214

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2015-05-10

Schwögler

Az is baj, ha az egyik ember olyan, mint a másik, de az is, ha nem olyan. Vagy csak nem annyira. Sosem lehet kiszámítani előre, hogy miben töri a fejét, aztán meg az is előfordulhat, hogy előbb ér oda, ahova mi szeretnénk. A csajok persze úgy tesznek, mintha egyáltalán nem lenne mindegy nekik, pedig dehogy.

De ha semmit sem tervez az a másféle ember, az is nagyon veszélyes. Mert sodródik, és a végén sokkal jobb helyzetbe kerül, mint ami jár neki.

Martl efféle-másféle ember volt; már pelenkásan kilógott a sorból. Később, ahogy cseperedett, még jobban kilógott neki, de akkor meg éppen azért szapulták. Hogyan fogja megállni a helyét a világban? A pusztító csatában, amelynek végeztével olyan sokan leszünk, hogy a föntieknek túlórában kell kitalálniuk a szaporulatot kiegyenlítő járványokat.

Nem akarok én katona lenni, mondogatta Martl, de az az igazság, hogy nagyon is szívesen megtanulta volna azt a mesterséget, amit így neveznek Tirolban, schwögeln. Már csak azért is, mert mindenki erről beszél. Akkor ez most fontos, vagy csak népszerű? Fontos lehet, mert minden tiroli legény nagy becsben tartja a schwöglerjét, mindenhova magával viszi, otthon nem hagyná egy pillanatra sem. Ugyanakkor népszerű is, különösen az ékes, vagy az éktelenül nagy példányok. Nemcsak a tulajdonosát irigylik, de azt is, aki egy ekkorát a szájához emelhet.

Művészet ez, de az alapjait éppen úgy meg lehet tanulni, mint a zsebmetszést vagy az asztalosmesterséget.

Sokat számít a gyakorlás is, de zseniális mesternek születni kell.

Martl megelégedett volna egy kevéssel is, ha legalább a könnyebb etűdöket eljátszhatná a schwöglerén. Próbálkozott, ahol csak tudott. Eleinte csak a csinosabb lányoknál, mert mindenki örül, ha a hasznost összekötheti a kellemessel, de a lányok kinevették, és valami botot emlegettek. Miféle botra célozhattak? Martl se a bot értelmét, se a fülét-farkát nem találta. Nagyobb biztonságban érezte magát a szabadszájú menyecskék között, akik egészen nyíltan beszéltek arról, hogy így schwögeln, meg amúgy. Mindent megígértek a maflának, beváltottak még annál többet is, de csak annyit értek el vele, hogy a legény szépen fölmondta a leckét. Az pedig nem sok. Taknyos gyerekeknek való az elmélet, akik a sufni mögött, vagy a paplan alatt próbálgatják az első lépésüket a schwöglerükkel.

A menyecskék megsajnálták, kímélték egy darabig, de aztán megmondták neki egyenesen. Nehéz eset vagy! Szakember kezében a helyed. Fordulj egy profi tanítómesterhez (vagy fordulj fel, de mi nem kínlódunk veled tovább).

A kis faluban nem akadt profi, és Martlnak egészen Hallstattig kellett kutyagolnia, mire talált valakit, aki a kezébe vette. Ez meg olyan szigorú volt, hogy pofonokkal jutalmazta a legkisebb hibát is, és Martl már ott tartott, ha ilyen sok a tasli meg a csicskalángos, ő inkább hagyja az egészet a francba. Hol van az megírva, hogy mindenkinek csinálni kell?

Ekkor azonban találkozott a mestere egyik régebbi tanítványával, aki megsúgta neki a titkot: Van ennél egy sokkal jobb és gyorsabb módszer is. Elmondom neked, de aztán kussoljál, és nehogy elpofázd valakinek. - Martl megesküdött az ükanyja életére, hogy hallgat, mint a sír. A koma elmondta, melyek a szerencsés napok, és melyik keresztútra menjen éjféltájban. Ment is a mafla, szorongatta a schwöglerjét, nézegetett körbe-karikába, és türelmesen várakozott. Egyszer csak jött a - minek nevezzük? Legyen, mondjuk vadász. Jól megszorongatta a sokszor becsődölt schwöglert - egyszerre tűzforró lett. mint a pokolbeli - nem is bírta magában tartani a frissen szerzett tudást. Csak így tovább, mondta a vadász elégedetten, és eltűnt a ködös éjszakában.

Ettől kezdve nem volt probléma, messze földön Martlnak ment a legjobban a schwögeln, és ha akarta, még a nászéjszakán is kiugrasztotta a vőlegényt az ágyból. Az ifjú menyasszonyoknak persze ez se tetszett, és hamarosan már a hetedik határban is azt suttogták, hogy még mindig baj van a schwöglerével, nem használja rendeltetésszerűen, és még az is lehet, hogy nem kapta meg az ISO tanusítványt.

Mikor aztán a falu főterén is arról ment a letyepetye, hogy nem is Martl játszik ezen a tiroli népi hangszeren, hanem egy kis sétáló magnót dugott bele, aztán playbeckel, mint a veszedelem, Martl megértette, hogy leleplezték. Összecsomagolta a himmihummit és a hóbelevancot, aztán sürgősen eltűnt Tirolnak még a környékéről is.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Ü című alkotáshoz

Miléna bejegyzést írt a(z) Se isten, se ember című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hóváró című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

Zsóka Eliza Wolfbetta bejegyzést írt a(z) Őrizd a tüzet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az igazi Mikulás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) mai kép című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy vándormadár hazatért című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi emlék című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)