HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1817

Írás összesen: 45230

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2015-05-18

Tapsi, a rókaképű

Két kutyánk volt, legalább kettő, de előfordult, hogy több is, gyerekkoromban, amíg tanyán éltünk. Kellett a házőrző, és jól jött olykor a segítségük az állatok terelgetésekor is.
Tapsi volt a legszebb. Ő volt a kutya-szépségideál, és az is maradt. Vörös volt a bundája, a pofája, szügye fehér, és a lábai térd alatt úgyszintén. Hosszú lompos farka volt. Úgy nézett ki, mint egy róka, csak éppen azok a fehér foltok különböztették meg a ravaszdi rokontól. Szép, okos fejét mindig magasra emelve hordta, és a járása is olyan előkelő volt.

Ősz volt, hideg, lucskos ősz. A fák már elvesztették lombjukat, a határból betakarították a gabonát. Ilyenkor sokat ácsorogtam az ablak előtt, a meleg szobában, és néztem a kinyílt határt. A sík vidéken messzire lehetett látni, s oly jó volt egy-egy távoli képet megfigyelve bámulni a messzeségbe. Ilyenkor már a vadászok is megjelentek. Akkor édesapám is az ablakban állt, szerette nézni a vadászatot. Én nem, mert a lelkem nem bírta el, hogy lelövik a nyulakat, és nem bírtam a látványt, amikor egy-egy vadász akár három-négy nyúlhullával a vállán távozott a vadászmezőről.

Azon a napon is hideg őszi idő volt, de száraz, nem esett az eső, és a földek is szárazak voltak. Ilyenkor a vadászok is könnyebben járták a mezőt. Ebéd után vittem a kutyáknak a maradékot, hadd ebédeljenek ők is. Tapsi rendkívül jámbor jószág volt, így ő mindig szabadon járt, míg a másik kutya meg volt kötve, nehogy szétszedje a hozzánk betévedő látogatót.
Ketté osztottam az ebédet, de Tapsit hiába szólongattam, nem volt sehol. Előfordult máskor is, hogy elkóborolt kicsit, éppen ezért, nem izgattam magam különösebben.
Estefelé volt már, amikor észrevettem, hogy Tapsi ebédje még mindig érintetlen. Hihetetlen, ha el is csavargott, ebédre mindig hazatért. Körbe futottam a tanyát, szólongattam, mindhiába. Szóltam édesapámnak, hogy eltűnt Tapsi. Mire a legapróbb részleteket is közöltem vele, izgatott lett, és láttam rajta, hogy sejti már mi történhetett.
Míg én újra meg újra körbe jártam minden zegzugot, addig Apa kijjebb ment a földekre, s egyszer csak eltűnt egy mélyebb völgyben. Amikor újra megláttam, karjaiban hozta Tapsit. Futott. Láttam, a kutya csupa vér, amint Apa letette az udvaron, akkor látszott, hogy ő is csupa vér lett a kutyától.
- Tépjetek szét egy lepedőt. Gyorsan el kell kötni a sebeket, nehogy elvérezzen! Igyekezzetek, addig én megnézem hol kapott lövést.
Minden igyekezetünk hiábavaló volt. Tapsi négy lövést kapott, nem élte túl. Apa azt mondta, hogy haza akart jönni, és biztos benne, hogy hazaér a saját lábán akkor is, ha ő nem siet a segítségére, mert hazafelé tartott, pedig már alig vonszolta magát.

Ott térdeltem előtte, egy halk nyüszítést hallottam, még rám emelte szép szemeit, ahogy a fejét simogattam, majd lezárta örökre.
Akkor hirtelen édesapámat szólongatta valaki.
- Gazduram, meglőttünk egy rókát, a vérnyomokat idáig követtük, talán itt húzta meg magát valahol a tanyán.
- Itt van, nézzék! A kislányom kutyája volt, nem róka.
Ahogy sűrű bocsánatkérések közepette mentegetőzött az egyik vadász, ráemeltem könnytől ázott szemem, s tudtam, hogy azt az arcot sohasem fogom elfelejteni.

Évekkel később láttam viszont azt az embert, egy tanárom személyében. Biológiát tanított, remek tanár volt. Mégsem tudtam megkedvelni sem őt, sem a tantárgyát. Nem tudtam neki megbocsátani Tapsit.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-29 10:16:11


Köszönöm szépen, kedves Klári!
Mindig nagyon örülök a véleményednek. Rámutatsz olyan valamire, amit jómagam észre sem vettem.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2188
Időpont: 2015-05-29 07:47:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mennyi mindenre kihat életünk egy-egy aprónak látszó eseménye... Szépen megírtad, kedves Ida.

Szeretettel: Klári
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-25 09:50:02

válasz Istefan (2015-05-23 22:12:26) üzenetére

Köszönöm szépen.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1602
Időpont: 2015-05-23 22:12:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szomorú, de kedves kis történet, nagyszerűen tálalva. Üdv. Szeretettel: István
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-21 20:59:51

válasz oroszlán (2015-05-20 22:00:23) üzenetére

Ki tudhatja, talán annyi is elég. Van olyan, akiben annyi sincs...

Köszönöm az olvasást és kedves véleményedet, drága Ica.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-21 20:57:32

válasz Susanne (2015-05-20 18:58:45) üzenetére

Köszönöm szépen, drága Zsu!

Ölellek
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-21 20:46:03

válasz eferesz (2015-05-20 17:14:02) üzenetére

... hát persze. :)
Felnőttként egyszer találkoztam vele, nagyon megörültünk egymásnak.
Már régóta ő is az örök vadászmezőket járja. Vajon, találkozott-e Tapsival?
Ez költői kérdés volt :)
Köszönöm, hogy itt jártál.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6431
Időpont: 2015-05-20 22:00:23


Megható a történeted drága Idám!
Nagyon szeretem az állatokat. Állatorvos szerettem volna lenni, de nem jött össze, mert Putnokra vettek fel, és én inkább választottam egy pesti technikumot. Már nem bánom, mert a puszta sajnálat és a szeretet nem lett volna elég.
Szeretettel olvastalak: Ica
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-20 21:12:20

válasz Finta Kata (2015-05-20 16:02:21) üzenetére

Drága Kata!

Köszönöm együtt érző soraid és azt, hogy megírtad a véleményed.
Sokat adok a véleményedre, és mindig örömmel látlak.

Ölellek szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-20 21:05:12

válasz hundido (2015-05-20 05:52:44) üzenetére

Köszönöm szépen, hogy olvastál és hozzászólást is írtál.
Örömmel láttalak.

szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-20 20:43:55

válasz efmatild (2015-05-19 18:39:46) üzenetére

Köszönöm együtt érző soraid, kedves Matild.
Megrendített az esemény, és maga a látvány, még nagyon kicsi gyerek voltam.
Azt hiszem Tapsi volt életem első vesztesége, a második a fecske, amiről már korábban írtam. Nem csoda, hogy annyira rögzült bennem a kép.
Örömmel láttalak most is.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5441
Időpont: 2015-05-20 18:58:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Idám !
Gyönyörű a történet, meghatóan megírva.
Szeretem az állatokat, sajnos emeletes házban lakunk, e cicánk azért van.
Nagyon hálás állatka.
Szeretettel ölellek: Zsu
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2297
Időpont: 2015-05-20 17:14:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Érzésem szerint Tapsi most az örök vadászmezőkön szaladgál, ahol többé már nem érheti gyilkos golyó, vagy újra itt van köztünk, és beteljesíti sorsát...
Nagyon szomorú, de tanulságos történet. Remélem most már megbocsátottál.
Szeretettel: eferesz
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2015-05-20 16:02:21

Drága Ida!
Annyira meghatott az írásod, hogy könnyeztem. Tudom, mit jelent egy szeretett állat elvesztése. Nekem is voltak gyermekkoromban - amikor még nem városi nagy házban laktam - kutyám és macskám, mind megsirattam. Itt, városban már csak cicákat tarthattam, de azokat, még ha nem is balesetben múltak el, mégis megsirattam.
Érzelmesen írtad le a történteket, egyébként is szeretem olvasni amit fölteszel, mert nagyon jól tudod elmondani. Én is szeretem az állatokat.
Szeretettel olvastam: Kata
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
932
Időpont: 2015-05-20 05:52:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Remek ez az írásod! Tele érzelemmel, fájdalommal. Nagyon tetszett! Aki szereti az állatokat, vagy van/volt kutyája, azt talán még jobban megérinti ez az írás.
szeretettel: hundido
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2015-05-19 21:08:27

válasz T. Pandur Judit (2015-05-18 23:30:31) üzenetére

Kedves Judit!

Régi történet már, de valahogy a többi háziállat nem maradt meg ennyire élénken az emlékezetemben, mint Tapsi. Talán éppen a tragikus végzete volt rám hatással. Édesapámat meg az önvád gyötörte hosszú ideig, hogy miért nem zárta el a kutyát, amikor észrevette a vadászokat. Azon az őszön az volt az első vadászat, nem jutott eszébe...
Köszönöm, hogy olvastad ezt a régi, szomorú történetemet.

Ida
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
371
Időpont: 2015-05-19 18:39:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ida!

Együtt érzően olvastam Tapsi kutya szerencsétlenségét. Felnőtt korban is, de gyerek korban különösen megrendítő egy szeretett állat elveszítése olyan módon, hogy nem betegség, vagy az öregség vitte el...:( Elhiszem, hogy sosem tudtad megkedvelni a tanárt, sőt még a tantárgyát sem!
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4463
Időpont: 2015-05-18 23:30:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Egy macskát, vagy egy kutyát annyira meg lehet szeretni, mint egy családtagot. Nem csodálom, hogy szörnyűnek találtad a kiskutyád lelövését.
Amikor ecsetelted, hogy mennyire hasonlított egy rókára, már sejtettem a történet végét...
Szomorú történet, szépen és meghatóan megírva.

Judit

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tavaszt mesélj című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Tavaszt mesélj című alkotáshoz

Bálint István bejegyzést írt a(z) Anyegin második levele 2017 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Út a Paradicsomba 2/2 címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Veled álmodtam című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nem adom... című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Útikalauz című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Legyen hó! című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak MK IV/1. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Fogadj örökbe címmel a várólistára

Németh István alkotást töltött fel Üzenet címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)