HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49116

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2015-05-19

A régi otthon

Vasárnap reggel nyolc óra volt. A levegő csípett, de a nap szikrázóan sütött. Elsuhant mellette egy hófehér autó, azután csend lett.
Furcsa, süket csend.
A világ megállt egy pillanatra. Ő is megtorpant a rágópöttyös, szürke járdán, a szíve kihagyott egy ütemet. A városban se közel, se távol egyetlen lelket se látott. Egymagában álldogált a fényben fürdő házak között. Valahol halkan egy madár dalolni kezdett.
Milyen fura - mélázott. - Se autók, se emberek. Ez nem létezhet! Ilyen nincs! Ez egy város! Mi történik vele?
A városában járt, de mégsem. Körülötte minden megváltozott. Ismerős épületek másképpen néztek ki, némelyik csak icipicit, mások nagyon. Házak fiatalabbnak látszottak, a semmiből ott lettek a panelek helyén, színek változtak, ablakokon csipkefüggönyök.
Madár trillázott a fa lombjai közt.
Álldogált tanácstalanul. Senki nem lépett ki a kapukon, senki nem bukkant elő az utcasarkon, léptek nem hallatszottak a macskaköveken. Üres, kihalt volt az utca.
A madár fütyült kitartóan.
Lehet, hogy csak a füle cseng? De miért nem mozdul már végre valami?
Ekkor a valami őbenne kezdett bizseregni, mocorogni, s az egyik utca szívet melengetően ismerős lett. Mellékutcában öreg fák közt ismerős, háromszintes bérház. Itt lakik. Gondolkodás nélkül indult arra.
De ő nem is itt lakik!
Tudta, milyen, amikor lenyomja a hatalmas fémkilincset a kapun, emlékezett a kopott lépcsőfokokra, a lakása ajtajára, bent a félhomályos szobákra, a zöldes szürke kárpitokra. Öreg agglegényként éli itt az életét, de nyugalomban, megelégedetten. Haza akart menni. Keresgélni kezdte a zsebében a kulcsot.
Nem volt kulcs.
A madár elhallgatott.
Fájdalom markolt a szívébe. Elveszítette a kulcsot. Már soha többé nem jut be abba a lakásba. Már soha többé nem érkezhet haza. Elveszítette ezt az otthont. Régen.
Zúgni kezdett a füle. Valaki meglökte.
-Álmodj királylány! - dalolta a fiú pimaszul vigyorogva, és továbbfutott.
Körülötte zajosan ébredezett a város.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-05-20 20:09:40

válasz Németh István (2015-05-19 21:24:48) üzenetére
Kedves István!
Értem, mit mondasz, és a legteljesebb mértékben igazat adok neked.
Köszönöm!
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-05-20 20:07:29

válasz Kőműves Ida (2015-05-19 20:56:16) üzenetére
Kedves Ida!
Köszönöm, hogy figyelmet szentelsz az írásaimnak, és bátorítasz.
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2015-01-25
Összes értékelés:
188
Időpont: 2015-05-19 21:24:48

Sziasztok!

Természetesen Idának is igaza van, felesleges egyes szám első személyre váltani, hiszen a művek többsége is így íródik, mint itt. Csakhogy azoknál az író írja a történetet, és jelzi, amikor a szereplő beszél, gondolkodik, stb. Pl:

Elsuhant mellette egy hófehér autó.
Azután úgy érezte, csend lett. Furcsa, süket csend. A világ megállt egy pillanatra.
Ő is megtorpant...

Nem keveredik a két dolog, érzed, hogy hol a váltás. Ha ez mindenféle jelzés nélkül, mondaton belül történik, akkor az szerintem zavaró, rontja a mű hatását.

Üdv: István
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6084
Időpont: 2015-05-19 20:56:16


Nekem tetszett az írásod, kedves Ylen.
Amit István kifogásol, szerintem az teljesen rendben van, hiszen Te mint író írsz, a mű főhőséről is. Nem szükséges egyes szám első személyben írni róla, lehet harmadikban is, ahogyan ezúttal Te is tetted.

Üdv. Ida
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-05-19 20:39:19

válasz Németh István (2015-05-19 16:30:33) üzenetére
Köszönöm, István, el fogok rajta gondolkodni.
A történet saját élmény. Egy nagyon furcsa pillanat, mikor átbillentem egy másik idősíkba, egy másik élet emlékképei közé, ahol férfiként éltem. Ébren álmodott, racionálisan meg nem magyarázható, de nagyon erőteljes néhány percet kíséreltem meg feldolgozni.
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2015-01-25
Összes értékelés:
188
Időpont: 2015-05-19 16:30:33

Szia!

Az egész műnél mintha keveredett volna az, amit te, mint író írsz, és az, amit a mű szereplője érez. Mire is gondolok? :
"ELSUHANT MELLETTE EGY HÓFEHÉR AUTÓ, azután csend lett.
Furcsa, süket csend.
A világ megállt egy pillanatra. Ő IS MEGTORPANT"
Amit nagybetűvel szedtem, azt az író írja. A kisbetűseket pedig mintha a szereplő érezné.
Az ilyen kettősség gyakran felbukkan, és eléggé zavaró.

És még egy apróság: agglegény, de álmodj királylány?

Üdv: István

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = Ó címmel

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Készülődés a nagy útra címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)