HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 29

Tagok összesen: 1817

Írás összesen: 45136

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2015-05-21

Utazás, a szeretet és együttműködési effektus VII. rész Van úgy…

Van úgy, hogy álmodom,
van úgy, felébredek.
Van úgy, hogy lefekszem,
Máskor fel sem kelek...



***



Porosak, karcosak már azok az öreg, ócska lemezek, érdekelnek csak senkit rég lejártak már, kicserélésre szorul, (szorulna) az a tű is, (valójában az Idő), mert Ő, ha tartja kedve, szeszélye kiismerhetetlen, átugrik néhány, a mesélő számára értékes kedves barázdán, mondhatnánk, ugyan kit érdekel, de a mesélőt ez zavarja kissé, tán ki kéne cserélnie a tűt (vagyis az Időt), lehet egyáltalán kapnia ilyen tűt, Időt valamilyen boltokban (?), vagy vissza kéne pöckölnie Őt, esetleg kéne hívnia az öreg ószerest, (és ez jobb ötletnek tűnik) vagy inkább azt a kapzsi hagyaték-felvásárlót, vegye, vigye, akár ingyért, jó látnia, ahogy a szeme felvillan pillanatra, aztán erőt vesz magán, lesz "üzletember", mondja: hálás lehet uram, hogy megszabadítom ezektől, a haszontalan dolgoktól, értékük semmi, mindez csak ócska Időt-múlt, haszontalan lim-lom, (hazudik, hazudik persze ezerrel!), mesélőnek ezek fontos kincsei, ragaszkodik hozzájuk - kellenek ahhoz, hogy létezzék - most meg az elviszi, ELVISZI, lekicsinyli, sejt zsíros üzletet, kapja olcsón, ő meg adja ingyér', közös lelkük rajta.

***


- "Minden rendben, minden a protokoll szerint, kommunikáció folyamatos,
rendkívüli esemény nem észlelhető" - hűvös, monotonon gépszerű, hang.
Hűvös volt ott, abban a laboratóriumban, minden olyan nagyon bántóan, hűvös, nagyon-nagyon steril, minden kottára működött - legalábbis így érzékelték, így gondolták azok odafenn, ők meg kerültek egyre mélyebbre, idelenn.

***



- Épp idejébe jöttél szívem! Majd kihűlt a vacsora! Hogy
neked aztán milyen istállószagod van - az asszony elfintorodott, majd elmosolyodott. Nem is baj, megszoktam már.
- Tudod, aki lovakat tart...
- Gyönyörűek a lovaid!
- Tudom. Szállnak, repülnek!


Ő mosakodott, prüszkölt, pancsolt, jól esett az izzadt hátán végigcsorgó hűs víz, hátát asszonya gondosan szárazra törölte.

- A kicsi?
- Evett már, aztán elaludt.
- Megnézem - nézték a kiságyban alvót, összemosolyogtak.


Vacsora közben fontos dolgaikról beszélgettek: hogy sürgősen be kell gyűjteni a maradék szénát, ami az utolsó kaszálásból még kinn maradt, a tüzelőjük várhatóan elég lesz a télre, meg, hogy mindenképp be kell még menniük a városba, kell még liszt, cukor, pár konzerv; fogytán van a lőszer, meg sok csapda tönkre ment az elmúlt télen. Mert sietősre fordult az Idő, a rövid, rozsdásul már az ősz, egy reggel arra ébrednek majd, hogy mindent betakar az a hallgatag, nagy fehérség. Tudták, várták, biztosak voltak ebben.

- Te! A kölyöknek ez lesz az első tele, amit igazán élvezni fog.
Megcsináltam már a kicsi hótalpakat, meg a szánkót is. Betakartad jól?
- Bánt valami? Láttam vacsora közben.
- Csak rosszat álmodtam múlt éjjel.
- Elmondanád?
- Majd holnap, most nincs kedvem.
- Elmondod holnap a kölyöknek azt a tréfás versikét?
- El, és most aludjunk!

Parázslott a tűz, gyorsan betakaróztak, összebújtak, összekucorogtak jó szokásuk szerint, ő közben arra gondolt, milyen csodálatos a világ, és nem akart elaludni, de felébredni sem, majd az álom és az ébrenlét mezsgyéjén, mintha hallotta volna még a szavakat: "nagyon mélyen lehetnek már." Nem akart elaludni, de nem akart már felébredni sem.

***



Van úgy, hogy holdvilág,
máskor csak csillagok.
van úgy, hogy ébredek,
s nem tudom, hol vagyok.



***



- Uram, nagyon mélyen vannak már! És, ideje felhoznunk őket. A végén még Idő előtt felébrednek!
- Szó nem lehet róla, maradjanak, minden tökéletesen működik.
- Nézze ezredes, hadonászhat itt nekem, akár előveheti akár a pisztolyát, vagy megütheti a guta, akkor is felhozzuk őket! Ez már az én felelősségem!
- Uram! Nézze, elkéstünk, az asszony haldoklik.

***



- Kicsim ébredj! Mennünk kell!
- A gyerek?
- Gyere, nagyon kérlek, most gyere velem. Értsd meg, mennünk, menekülnünk kell!
- A gyerek nélkül, sehová!
- A gyerek biztonságban van.
- Elmondtad néki azt a verset, amit megígértél?
- El, és nagyot nevetett. Aranyos volt, és kérte mondjam el még egyszer. Aztán mondta csak: szeretnék én a csigafiú lenni - hazudott, persze de kellett hazudnia
- Nem hiszek neked! Hazudsz!
- Szeretek hazudni neked.

***



Van úgy, hogy hull a hó,
máskor, eső esik,
van úgy, hogy a halál
vigyáz csak reggelig.


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
585
Időpont: 2015-05-26 22:32:28

válasz Kőműves Ida (2015-05-23 20:27:34) üzenetére
Köszönöm, hogy olvastál, és köszönöm, jól vagyok.
üdvözlettel
Túparti
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2015-05-23 20:27:34


Olvastam ám a hatodikat is, de kellett hozzá a hetedik, hogy jobban megértsem.
Ezt nagyon jól megírtad, és nagyon szép, különösen tetszik, hogy versekkel tarkítod, olyankor kicsit lélegzethez jut az ember... vagy nem... :)

Remélem jól vagy.

Üdvözletem
Ida

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel Szendrey Júlia: Öregségem / Mein Alter címmel

Dobrosi Andrea alkotást töltött fel Úgy hordjalak címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/8. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/6. című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 17. fejezet című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Ma címmel a várólistára

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Jó tanács című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ők heten című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Bal- eset címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Hisz az árnyak nagyra nőnek... című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Drótszamár (Rögtönzések) című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Minden időben címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Holtomiglan holtodiglan című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őszi fanyarka című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Ők heten című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)