HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46787

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Reklám

Versek / műfordítás
Szerző: Szalki Bernáth AttilaFeltöltés dátuma: 2015-05-29

Louise Aston:Die wilde Rose

Die wilde Rose

Da droben auf einsamer Höhe
Die wilde Rose blüht,
Und wer sie von Ferne gesehen,
In heißer Sehnsucht erglüht.

Zu ihr über Felsen und Klüfte
Ein kühner Jäger klimmt.
Schon ist er in nächster Nähe -
Das Auge in Thränen ihm schwimmt.

Er will sie erfassen und pflücken.
Da strauchelt jäh sein Fuß;
Des Abgrunds finstere Tiefe
Empfängt ihn mit kaltem Kuß.

Da droben auf einsamer Höhe
Die wilde Rose blüht,
Und wer sie von Ferne gesehen.
In heißer Sehnsucht erglüht. -

Louise Aston
Geboren 1814
Gestorben 1871


A vadrózsa

Lakatlan csúcson nyíl magányban
A vadrózsa virág,
A távolból ki őt csodálja,
Elönti a forró vágy.

Felé sziklán kapaszkodva fel,
Merészen hág vadász.
Mikor hozzá jut egész közel,
Szeméből könnye hull alá.

Megfogni, leszedni remélte,
De lába megbotolt,
Szakadékban, a mélységben
Halál csókja várta ott.

Lakatlan csúcson nyíl magányban
A vadrózsa virág,
A távolból ki őt csodálja,
Elönti a forró vágy.

Szalki Bernáth Attila

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2012-02-28
Összes értékelés:
1375
Időpont: 2015-06-03 20:18:04

A vadrózsa áldozata (Javított változat)

Virít magányos hegynek csúcsán
A rózsa fenn, a vad,
Ki azt a messzeségből látja,
A vágytól nem lohad...

Hozzá - sziklákon mászva által -
Egy ifjú már közel,
S amint melléje ér, szemébe
Szerelmes könny szökell.

Az ágat fogva törni készül,
De botlik, jaj, a láb,
Ő mélybe hull, fagyos csókjával
A szél arcába vág.

Virít magányos hegynek csúcsán
A rózsa fenn, a vad,
Ki azt a messzeségből látja,
A vágytól nem lohad..."
Alkotó
Regisztrált:
2012-02-28
Összes értékelés:
1375
Időpont: 2015-06-03 19:45:09

válasz Szalki Bernáth Attila (2015-06-03 15:04:21) üzenetére
Kedves Attila!
Valóban javítanom kell...

...szemét könny futja el...

mondják ezt így, vagy csak rémlik?

vagy

... szemébe könny szökell? (Inkább ez az utóbbi lesz jobb az "ö-e" magánhangzók miatt...)

És persze a hím- és nőrímek megint nincsenek a megfelelő helyen...
Sebaj, így mulat egy amatőr műferdítő!
Alkotó
Szalki Bernáth Attila
Regisztrált:
2009-11-17
Összes értékelés:
1024
Időpont: 2015-06-03 15:04:21

válasz mandolinos (2015-06-03 02:30:39) üzenetére

Kedves Dávid!

Köszönöm figyelmed és megjegyzéseidet.

Elolvasván fordításod első KÉT sorát, az ánti-
világból felderengett ez az értékelés:
" Vannak még hibák elf- és zwölftársak, de
ezek is a mi eredményeink!"

Alkotó
Regisztrált:
2012-02-28
Összes értékelés:
1375
Időpont: 2015-06-03 02:30:39

Kedves Attila!
Vagy lakatlan vagy magány, a kettő együtt - tautológia.
nyíl az megtévesztő, hiszen ikes ige lenne, vagyis nyílik.
Hát, a rímpárokon lehetne még kicsit finomítani (virág/vágy, vadász/alá)

"Virít magányos hegynek csúcsán
A rózsa fenn, a vad,
S ki őt a messzeségből látja,
A vágytól nem lohad...

Sziklákon át hozzá merészen
Már egy vadász közel,
Közvetlenül melléje érve
Szemét könny lepi el.

Az ágat fogva tépni készül,
De botlik, jaj, a láb,
Alázuhan, és fagyos csókkal
A szél arcába vág.

Virít magányos hegynek csúcsán
A rózsa fenn, a vad,
S ki őt a messzeségből látja,
A vágytól nem lohad..."
Szenior tag
Tóni
Regisztrált:
2010-11-06
Összes értékelés:
2168
Időpont: 2015-05-29 12:10:45

Igen, megértelek Attila, ha kötnek a szabályok, akkor nem lehet másképp. Én egy "szabad" (tudatlan) ember vagyok, nem szakembereknek fordítok, hanem, ahogy már észre is vehetted, csak saját magamnak.( és esetleg egy párnak aki szívesen elolvassa)
üdv Tóni
Alkotó
Szalki Bernáth Attila
Regisztrált:
2009-11-17
Összes értékelés:
1024
Időpont: 2015-05-29 10:22:49


" Mármegintmindig"
"gúzsba kötötten" táncolva
ennyire tellett.

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Dal a barátról címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Mindenki lapít (Rögtönzések) címmel a várólistára

Saskó Éva bejegyzést írt a(z) Őszi tánc című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy nap falun című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy nap falun című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy nap falun című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Biztató című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Az ebéd című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Őszi tánc címmel a várólistára

amazonasz bejegyzést írt a(z) Kisteleki hajnal című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Palacsinta dal című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Az ebéd című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)