HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45591

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Versek / prózavers
Szerző: festnzenirFeltöltés dátuma: 2015-06-03

Amnézia/ prózavers/


Amnézia
/ prózavers /



Különleges díszítésűek itt a falak,
előbb feltűnik egy X alak, belőle ágaznak többszínű egyenes vonalak,
majd engedve játékos természetüknek vidáman futnak tova, hullámosan,
lágyan közrezárnak virágos réteket, zöldeket, kék eget, rajta madarak,
röpülnek és ha elfáradnak, benne fürödnek a futó fellegek párás sűrűjében.
A vonalak egy tenger hullámaiban végződnek majd szép lassan elcsitulnak.
Egy hajó távolodik a parttól, emberek állnak benne és mosolyogva búcsút
intenek felém. Talán a békesség hajójának nevezném én.
Ez az idilli kép amire szívesen emlékeznék.
De itt maradt minden, ami fáj! Nehéz feldolgozni azt, amit maguk
mögött hagytak! Szép lassan ellopóztak mellőlem, anyám, apám, testvérem
és a többiek.
Ketté válik az életem. Magamban hordozom a születésemnél fogva kódolt génemet,
s amire néném belém nevelt mikorra felnevelt.
Érzelmeim ugyanúgy vannak
ahogyan másnak,
de kinek tulajdonítsam
anyámnak , apámnak.?
Néném mindenre megtanított,
az életben. Ne szoruljak másra,
ruhát teregetni küldött a padlásra,
ha főzöl kedves lányom,
tanuld meg, mibe ,mennyit tegyél
de az ízeket tőle tanultam én ?
A bölcsességet magában hordozta
mind a két anyám.
Az igazival öt évet éltem
én és a testvérem
egy magányos tanyán.
Azért, hogy ne éhezzünk, sokat dolgozott.
Apám beteg volt, mint hadigondozott
nem láthatott csak egyéves koromig,
azután fáradt kezével búcsút int.
Nem bírta sokáig az anyám sem.
Elvitték tőlünk azt is ami nincs,
olyan volt a rendszer.
Kérdem én mi a diagnózis
van -e tudatos amnézia?
Ha nincs, milyen lehet
az ambivalencia?

-Emlékezzen, kiket lát , kiről mi jut az eszébe ?
Azokat látom akiket feledni akartam, mert feledni akartam minden fájó emléket.
Fiatalon eltávozott szülőket, fiatal lánytestvért ki nem élt meg
szerelmet. Nevelőszülőket kik szerettek addig, amíg lehetett. Ölükben
tartják alig pár napig élhetett beteg gyermekemet, aki soha nem kóstolhatott
édes anyatejet. Látom páromat, ki nem várta meg nyíló szerelmemet.

















Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
916
Időpont: 2015-10-21 19:02:47

Kedves Judit !

A feledéssel együtt elveszítjük a múltunkat. Akkor már nem érezzük a fájdalmat. Egy teljesen új emberré változunk. Az érzelmeinket hagyjuk cserben vele. Ha megtanuljuk azt, hogy csak a szép dolgokra emlékezzünk, akkor olyan mint a rózsaszínű köd, eltakarjuk az élet negatív oldalát. Ez is becsapás, önmagunk becsapása. Így aztán marad a beletörődés, belenyugvás, de sajnos ez nagyon hosszú idő után érhető el, főleg, ha olyan hiányállapotokat kell legyőzni ami a gyermekkorban keletkezett.
Sokat gyötrődtem én is a megváltoztathatatlanon, mármint azon, hogyan lehet emberhez méltóan elfogadni azt ami nem adatott meg és ami csak rövid ideig adatott meg, megcsonkítva az érzelmeimet.
Köszönettel, Zsófi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4498
Időpont: 2015-09-30 19:13:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Zsófi!

Sokszor jó lenne, ha életünk tragédiáit illetően ránk borulna a jótékony feledés!
Azonban a feledés ráborított súlya alól időnként kibújnak ezek a fájó emlékek, ki tudja miért gyötri magát az elménk a megváltoztathatatlanon?
Érdekes forma, szomorú tartalom.

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
916
Időpont: 2015-06-22 21:44:20

válasz oroszlán (2015-06-05 22:24:30) üzenetére
Köszönöm szépen drága Ica.
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6550
Időpont: 2015-06-05 22:24:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Drága Zsófikám!
Mindenkinek meg van a maga keresztje, letenni nem lehet. Megható alkotásoddal együtt éreztem, hasonló a sorsod, mint az enyém.
Szeretettel ölellek: Ica
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
916
Időpont: 2015-06-04 19:38:59

válasz sailor (2015-06-03 20:13:15) üzenetére
köszönöm szépen sailor !
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
916
Időpont: 2015-06-04 19:38:30

válasz Finta Kata (2015-06-03 18:05:08) üzenetére
Köszönöm kedves Kata !
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
916
Időpont: 2015-06-04 19:38:02

válasz Kőműves Ida (2015-06-03 16:52:53) üzenetére
Köszönöm kedves Ida.
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3828
Időpont: 2015-06-03 20:13:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

SÍRNAK A SOROK!

...

Szeretettel:sailor
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2015-06-03 18:05:08

Kedves Zsófi!
Nagyon szép formába bújtattad prózaversedet, hiszen annak formája csak egy álló A/4-es. Megadtad a módját szomorú történetednek. Szép szavakkal mesélted el nekünk múltadat. Ha Te is átélted azokat a nehéz időket, amikor lesöpörték a padlásról az emberek nehéz munkával megszerzett vagyonát is. Amikor mi ezt elmondjuk, a fiatalok csak hiszik- vagy nem is hiszik... A szülők és testvérek elvesztése még idős korukban is, nagyon szomorú és fájdalmas, nem még ha fiatalon kellett tőlük örökre búcsúzni és pici újszülöttet elveszíteni... Ilyenkor hiába tennénk, nem sokat ér a vigasztalás, mert átélni mindig fájdalmas és nehéz, az életünket végigkíséri. Mégis azt mondom neked, imával és szeretettel engedd el őket, mint mondják nekik úgy jobb. Nem tudom, igaz-e?
Szeretettel olvastam megható történeted: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2015-06-03 16:52:53

Kedves Zsófi!

Szép ez a vallomásod, benne van az egész életed. A nagy kérdés, kitől mit örököltél, honnan jöttél, milyenek voltak a szüleid, hiszen alig ismerted őket - áthatja az alkotásodat. Mégis, voltak szerető nevelő szüleid, akiknek hálás lehetsz. Szép, szomorú versed meghatott, s együtt éreztem Veled.

Szeretettel
Ida

Legutóbb történt

Varjú Zoltán alkotást töltött fel Ahol várnak reád címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Szerelemkút című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Tél címmel a várólistára

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) mittudomén című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Küszöb című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Szereplők című alkotáshoz

Cselényi P. alkotást töltött fel Az első ember eltöpreng címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

Futóinda alkotást töltött fel Útban, Sirok felé címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)