|
Versek / elmélkedés
Szerző: aLébFeltöltés dátuma: 2015-06-12
Felhőkölő
A szél megint alákapott,
és vitte, vitte kedvemet,
eső dobolta tegnapot
szakítva szét, s hogy este lett,
hiú reményem elköszönt;
eredj aludni, lusta báb,
feledd a locska vízözönt,
tavaszba hit ma nincs tovább.
Talán a holnap új ma lesz,
virág a tegnap asztalán,
kihajt az új nap, így van ez,
és így lesz, így, tavasz talán,
mint hajdanán,
de hajtanám,
szívekre szórva száz mosolyt,
szeretni, szállni szemtelen...
ma még a szürke visszafojt,
ma még a télnek szentelem
- talán-elégnyi oltalom -
fehér derekbe rótt dalom. 
Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-17 20:12:27 válasz Susanne (2015-06-17 18:06:26) üzenetére
Nagyon szépen köszönöm, Zsu! :-)
aLéb
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5711
|
Időpont: 2015-06-17 18:06:26
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves aLéb !
Remekbe szabott sorok, nagyon-nagyon tetszett !
Szeretettel: Zsu
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-17 13:30:35 válasz Ligeti (2015-06-17 12:27:42) üzenetére
Szia Éva!
Örülök, hogy olvastad, és köszönöm szépen a véleményedet. :-)
aLéb
|
Alkotó
Regisztrált:
2006-05-26
Összes értékelés:
467
|
Időpont: 2015-06-17 12:27:42
Szia Béla!
Ahogy olvastam a versed, szinte hallottalak, ahogyan te mondanád.
Tetszik a kezdet és a vég, a köztes időkirándulás. A rövid, 1-2 szótagos szavak megállítanak, majd repítenek tovább.
Örömmel olvastalak: Éva
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-16 11:34:21 válasz Kalina (2015-06-16 09:02:50) üzenetére
Kalina, örömmel olvastam, hogy olvastad. Ha ez a "bajod" a verseimmel, hát azt csak megköszönni tudom, mint ahogy azt is, hogy szívesen olvasol. Örülök, hogy a záró idézettel visszautaltál egy régebbi versemre, köszönöm szépen! :-)
aLéb
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-16 11:30:13 válasz Kőműves Ida (2015-06-16 09:23:49) üzenetére
Kedves Ida, köszönettel én tartozom, hogy olvastad, hogy befogadtad, és hogy meg is osztottad velem az érzésedet.
aLéb
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-16 11:26:03 válasz Kankalin (2015-06-15 18:59:37) üzenetére
Kankain, újra csak megköszönni tudom a gondolataidat, örülök, ha vitt a vers. Azt külön megköszönöm, hogy ÚT-ként olvasod a verseim.
aLéb
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6108
|
Időpont: 2015-06-16 09:23:49
Nagy-nagy élmény volt versedet olvasni...
Lökdöstek a sorok ide-oda, de "... a holnap új ma lesz...", és a remény is újra éled...
Ez a versed is megérintette a lelkemet. Köszönöm.
Ida
|
Szenior tag
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
587
|
Időpont: 2015-06-16 09:02:50
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tudod, egyetlen egy "bajom" van a Te verseiddel, mégpedig az, hogy nem tudok újat, különbözőt írni hozzájuk :P Andalítanak, hömpölyögnek, olyan érzés olvasni őket, mint kint ülni a Tisza partján, és nézni, ahogy folydogál a víz. Szeretem őket, no, ültesd csak tovább a "gyökér szótöveket és míves fa-ragokat"!
Szép napot!
Kalina
|
Szerkesztő
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6886
|
Időpont: 2015-06-15 18:59:37
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * * válasz aLéb (2015-06-15 18:10:44) üzenetére
Hát, nem tagadom, hogy kifejezetten jólesett az "elkeveredés". :)
Azért is kedvelem verseid, mert a bennük rejlő tartalom és üzenet az idő múlásával átértékelődik, összegződik, hatványozódik bennem. Mindig ezt érzem. Az elkeveredés után pedig vissza is tudok keveredni saját gondolataimba, és ez a nagy, körkörös utazás számomra örömteli.
Ezért nyugodt szívvel mondhatom, hogy bár verseid általában többfelé ágaznak, mégis csak egy út létezik bennük. Az ÚT. :)
Én tartozom köszönettel, hogy felülhettem a vonatra, ahol a saját gondolataim által válthattam szabad jegyet (a kisiklás veszélye nélkül). :)
Ha a versnek ez a feladata, akkor elérte célját.
Szeretettel: Kankalin
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-15 18:10:44 válasz Kankalin (2015-06-15 17:54:12) üzenetére
Kankalin, örülök, hogy most is megálltál a versnél, és megosztottad velem a gondolatidat. Jó, hogy kissé elkeveredtél :-), szerintem a versnek az is feladata, hogy megutaztassa a az olvasót a saját gondolataiban. Ha ez nálad sikerült, azt külön köszönöm. Örömmel láttalak.
aLéb
|
Szerkesztő
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6886
|
Időpont: 2015-06-15 17:54:12
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia aLéb! :)
Éppen felőrölni készül az idő, pedig jobban szeretek a versek között lenni, mint más egyéb írások nyomasztó súlya alatt, de nem nagyon van választási lehetőségem.
Azért azt nem mulasztom el, hogy újra éljem ezt a költeményt. Most is nagyon bejön a hangulat, annak részekre osztása. A második szakasz két rövid sora elválasztja egymástól a reménytelenséget és a felüdülést. Bennem az utóbbi nagyobb hatással bír, mert számomra nyilvánvaló, hogy mindig a pozitívumok felé hajlok, még ha legtöbbször nem is érzékelhető ez.
Az idősíkokat felettébb kedvelem, magam is szeretek "játszadozni" velük. Én nem tudom lezárni azt, amit ez a vers magában hordoz. Nem is akarom.
Kissé elkeveredtem tán, de örömmel vettem, hogy újra átgondolhattam a mondanivalót, a lényeget.
Nagy kedvencem itt a
"Talán a holnap új ma lesz,
virág a tegnap asztalán". Az alliterációk pedig vittek. :)
A cím több rétege kifejező, mint nálad mindig.
Szeretettel: Kankalin
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-15 10:58:20 válasz Mukli Ágnes (2015-06-15 08:27:19) üzenetére
Ági, nagyon szépen köszönöm, örülök a véleményednek.
aLéb
|
Alkotó
Regisztrált:
2011-12-14
Összes értékelés:
1460
|
Időpont: 2015-06-15 08:27:19
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Neked sikerül mindig szépet újat hozni, és ez biztos jele a tehetségednek.
Ági
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
|
Időpont: 2015-06-13 16:50:59 válasz Klára (2015-06-13 08:47:16) üzenetére
Klári, köszönöm, hogy itt jártál. Igen, ott azokkal a négy szótagosokkal ez volt a célom, mint ahogy (köszönöm, hogy észrevetted) az alliterációval is. Örülök, hogy tetszett.
aLéb
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2529
|
Időpont: 2015-06-13 08:47:16
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hiába lett hűtlen a remény, csak visszatért :) Ilyen az ember, folyton reménykedik. Ezt a versedet megzenésítve is el tudom képzelni, csak úgy sodor a ritmusa. A 2. vsz. két négy szótagos sora kicsit megtöri a ritmust, de így hívja fel a figyelmet a fő mondanivalóra, amely remek alliterációkkal van tele.
Élmény a versed!:)
Klári
|
|
 Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!
2014. 10. 20. - Irodalom
thegpscoordinates.net
Zenit Futárszolgálat
|