HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51249

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2021-03-02 19:59:26

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: AnatFeltöltés dátuma: 2015-06-22

Különös téli éj

A férfi belépett a szobába. Szeme megakadt a három padlón játszó gyermeken és az anyán, aki tétován kapkodva próbálta eltüntetni a kaotikus rendetlenséget. A nő tarkóján érezte a baljós tekintetet. Lassan megfordult. Rémület futott át agyán, teste egy pillanatra megremegett. A férfi áthatóan nézte éjsötét szemeivel. Nem szólt. A fiúk az ajtó felé pillantottak. Érezték a kitörni készülő vihar előtti csendet. Démon repült át a szobán.

- Mit keres itt? - kérdezte az asszony dühös ingerültséggel.
- Nyitva volt az ajtó - mondta rekedt, mély hangon a tagbaszakadt férfi. Óriási kalapját még mélyebben a szemébe húzta, a hanyagul vállára vetett vastag, fekete köpenyt körbe tekerte magán, mintha fázna. Pedig a szobában meleg volt.
- Mindenhová bemegy, ahol nyitott ajtót talál? - mordult rá a nő idegesen. Megbénult a félelemtől.

A férfi hallgatott. Pár pillanatig farkasszemet néztek. Majd az asszony néma riadalommal gyerekeire mutatott, s kérdően felfelé fordította tenyerét. Az idegen megrázta a fejét. A három fiú felállt. Mintha hipnotikus állapotban lettek volna. A férfi meredten nézett a szemükbe, arca közömbös volt. A gyerekek szépen sorban elindultak egy súlyos, tömör, fekete fa ajtó felé, s hangtalanul bevonultak a másik helyiségbe. Látszott, hogy nem saját akaratukból cselekszenek. Kattant a zár.

A férfi nehézkesen beleült az ócska, régi kályha melletti nyikorgó hintaszékbe. Szemeit fáradtan lecsukta. Lassan ringatózni kezdett. A nő bénán állt, kezéből kihullott egy játékautó, amit még a helyére akart tenni. Nagyot koppant a kövön. Halálra vált a rémülettől, de a férfi nem reagált a zajra. Az asszony reszketett. Rázta a hideg. Óvatosan összébb húzta magán kopott ruháját. Kétségbeesve bámulta a zárt ajtót, amely mögött a fiai tartózkodtak. Próbált uralkodni magán, de a könnyek lassan mégis csorogni kezdtek meggyötört arcán. Nem merte letörölni.

A férfi kinyitotta szemét. Megállította a hintaszéket. A nő ösztönösen hátrébb lépett. A másik szomorúan nézte, majd kezével közelebb intette. A combjára ütött, jelezve, hogy oda kell leülni. Az asszony megrázta a fejét. A férfi hirtelen felemelkedett, karját megragadva az ölébe rántotta a nőt, aki ordítani szeretett volna, de nem akarta még jobban megrémíteni fiait. Hirtelen félelmében pofon vágta a férfit. A fekete óriás vasmarokkal szorította meg csuklóját. Egy pillanatra féktelen harag gyúlt szemében. A nő megpróbálta kiszabadítani a kezét, de a másik nem engedte.

- Befejezte? - kérdezte fojtott hangon a férfi, s enyhe rángás futott át borostás arcán, amint egész közelről láthatta a félelemmel vegyes dühöt az asszony tekintetében. Mutatóujját az ajka elé tette, mintha egy gyermeket intene csendre. Eleresztette a nő karját. - Nem mozdul innen. Rendben? - utasította kimerülten, szemei újra lecsukódtak.

Az asszony ugrásra készen figyelt, mikor alszik el a másik, hogy elmenekülhessen. Ám a férfi nem aludt, bár nyugodtan, egyenletesen lélegzett. Széles patakokban folyt a verejték homlokáról, de kalapját nem vette le. A nő agyában kétségbeesetten cikáztak a gondolatok, próbált lehiggadni, hogy megőrizze józan eszét. Óvatosan megmozdult. A férfi éberebb volt, mint gondolta. Szorosan magához rántotta a derekánál fogva.

- Mi a fenét akar? - szűrte a fogai közt a nő enyhe undorral a hangjában, s próbálta eltaszítani magától a hatalmas, erős testet.
- Hallgasson! - morgott a férfi kimerülten, s tovább szorította az apró, törékeny asszonyt.

Mikor megérezte, hogy a másik ellenállása kissé felenged, a vállára kényszerítette a nő fejét. Szorosan fogta vékony nyakát. Az asszony szíve hevesen dobogott, dübörgött fülében a vér. Szabadulni akart bármi áron a görcsös szorításból. A férfi felnyögött.

- Fáradt vagyok.
- Mi közöm hozzá? - suttogta őrjöngésre készen a nő. Hangját belülről sikoltásnak hallotta.
- Sssst! - súgta a másik a fülébe.

Egy pillanatra mély álomba zuhant, de rögtön ki is nyitotta véreres szemeit. Hirtelen úgy tűnt, mintha nem tudná, hol van. Egyik kezével még mindig az asszony nyakát szorította. A másikat óvatosan a hasára tette. Döbbenet futott át arcán. Vadul, kérdően nézett a nő szemébe. Ő csak lassan bólintott. Szinte könyörgött tekintetével.

- Kérem! - suttogta alig hallhatóan.
- Bocsásson meg! - kérlelte a férfi elcsukló hangon.

Lassan lehajolt, fejét a nő hasára tette, mintha hallgatózna. Fél percre zokogás rángott át testén. A nő megütközve nézett rá, mintha nem hinné el, amit lát. A férfi hosszan rányomta lázas, repedezett ajkát az apró, pici lényre, aki az ormótlan, minden formát gondosan elfedő ruha alatt rejtőzött. A nő tétován, már-már megbocsátóan rátette tenyerét az őrült óriás hátára. Megsajnálta. Ő vadul elkapta karját, s a kis kezet pár percre forró arcához szorította.


- Bocsásson meg! - nyögte újra bűntudattal szemében, melyből sütött a mérhetetlen magány, majd gyengéden felsegítette a nőt az öléből.

Imbolyogva felállt. Tétovázva tett néhány határozatlan lépést a bejárat felé. Hirtelen megtorpant. Az asszonyt újra átjárta a rémület. Kirázta a hideg. A férfi megfordult. Kimerült, lomha léptekkel a fa ajtó felé indult, kikulcsolta a zárat.

- Adjon egy pohár vizet! - kérte csendesen.

A nő gépies mozdulattal nyitotta ki a csapot, a vízcsobogás hangosan visszhangzott fülében, elnyomva vérének heves surrogását. Felé nyújtotta a bögrét. Keze remegett. A férfi mohón döntötte magába a hideg innivalót, szomját kis időre csillapította. Visszaadta a poharat. Még utoljára hosszan, szomorúan nézett az asszony szemébe. Búcsúzott. Hátat fordított a szegényes, de mégis oly meleg és otthonos kis szobának, de keze még megállt a kilincsen. Összehúzta magán a vastag fekete köpenyt, s kilépett a sűrű, hideg éjszakába. Halkan csukta be maga után az ajtót.

A nő dermedten, hitetlenkedve, értetlenül bámult utána, majd tétova, remegő léptekkel indult a kis helyiség felé, hogy kiengedje fiait. Lassan kióvakodott a három gyerek, de anyjuk rémületét látva nem mertek kérdezni semmit. Kissé engedni látszott a levegőben felgyűlt fülledt feszültség. Újra elfoglalták helyüket a szőnyegen, s folytatták ártatlan gyermeki játékukat. Az asszony a kályha felé fordult, néhány fahasábot dobott a parázsló tűzre, s megkavarta a szegényes, vacsorára szánt levest a fazékban.

Elgondolkodva nézett a bejárat felé, kezét hasára téve. Nem tudta eldönteni, hogy a különös idegen csak egy megfáradt magányos vándor, vagy egy őrült bolyongó lélek. Megrázta fejét, s biztos volt benne, mindez rémálom volt csupán.

Talán igen.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2015-06-22
Összes értékelés:
3
Időpont: 2015-06-25 10:53:19

válasz Zsenál (2015-06-23 18:11:50) üzenetére
Nagyon köszönöm, kedves Zsenál.
Alkotó
Zsenál
Regisztrált:
2012-10-04
Összes értékelés:
116
Időpont: 2015-06-23 18:11:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Különös cselekményű és hangulatú történetet jelenítettél meg kedves Anat.
Írásod minden szava, mondata, feszültsége valós. Szereplőid élnek, szinte kilépnek a sorok közül.

Remek írás, szívből gratulálok. Zsenál

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Költők tolla címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 2. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 2. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Párbeszéd gyilkosra várva - befejezés című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Párbeszéd gyilkosra várva című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz

Dorothy alkotást töltött fel A gondolat címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) A táncoló című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Honlapunk fórumtémához

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Honlapunk fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Hazaút című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Tavaszi titok című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Törött szárnyú angyal című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Honlapunk fórumtémához

gleam bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Kenyér címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)