HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49099

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2015-07-06

Kóbor lélek

Katuska férje felakasztotta magát.
Kicsi fiuk talált rá az épülő házuk padlásán, miután hazaért az iskolából. A gyereket az üres lakás várta. Megint a kocsmában van - gondolta- és a maradék pénzüket is elveri a játékgépeken. De utána meglátta a nyitott padlásajtót.
- Apa, fenn vagy?
Csak ő mehetett fel oda, az anyja ilyenkor dolgozik.
Nem jött válasz.
Úrrá lett félelmén és felkapaszkodott. Maga az Iszonyat várt rá. A beszűrődő fény kötélen himbálózó ismerős alakot rajzolt körbe. Elkapta a két lábát, megemelte, tolta felfelé a testet, szólongatta. Az apja nem adott életjelet. A teste még sugározta a meleget.
Nem emlékezett, hogyan ment le a késért, és vágta le a gerendáról. Zokogva rázta, keltegette az egyre hidegebbé váló tetemet. Akkor eszmélt fel, mikor anyja magához ölelte.
Az asszony erős maradt a temetésig, de utána összeomlott. Hibáztatta az urát, hogy ilyen gyalázatos helyzetbe hozta őket. Figyelte a magába forduló gyermekét, és tombolt benne a harag. Igaz, hogy nem tudták befejezni az építkezést, hogy már mindenfelé eladósodtak, de azért ezt mégsem kellett volna tennie!
Nem tudta elengedni. Naponta ment ki a sírhoz, és beszélt hozzá. Dühös vádak hagyták el az ajkát, panaszolta neki életük minden régi, ki nem mondott fájdalmát.
Hetek múlva egy reggel megjelent a kutya. Mikor elindult otthonról, látta, hogy az utca túloldalán, épp a házukkal szemben állt mozdulatlanul, mint egy szobor. Nézett rá bánatos szemekkel. Mikor hazaért, még mindig ott állt.
Másnap megismétlődött a találkozásuk. Harmadnap az eb tett néhány tétova lépést felé, tekintetéből könyörgés sugárzott.
Barnás bundájú, koszos korcs volt. Csimbókos szőrébe beleragadva mindenféle gyanús dolog.
- Eredj innen, te bolhafészek!
Az nem tágított. Munkába menet elkísérte a sarokig, majd eltűnt. Várt rá, mikor délután hazaért, s mikor bement a házba, lefeküdt a kapu mellé. Éjjel, ha az ablakon kinézett, a házat őrző állatot látta. Ételt nem fogadott el, szegény pára hasa egyre horpadtabb lett, csontjai kiálltak.
Félelmetes dög - panaszkodott a szomszédasszonyának. Azt már nem árulta el, hogy a férje tekintetét látja, ha az állatra néz.
- Nincs ott semmi, Katuskám, csak képzelődsz!
Nem értette, más miért nem látja a kóbor lelket, miért csak ő és a fia.
- Apa tartotta így a fejét - jegyezte meg egy reggel a fiú, és kiment a kerítés lécein átbámuló négylábúhoz, hogy megsimogassa.
Hátrált, majd elszaladt. Bal hátsó lábát furcsán húzta maga után.
Az elhunyt kissé sántított a bal lábára.
Katában akkor kezdett meggyőződéssé válni a sejtelem, hogy valamiképpen a párja jött vissza. A lelke beleköltözött ebbe a csúnyaságba. Megbánhatta a tettét? Bocsánatot akar kérni?
Belebolondult a gyászba - sajnálkoztak rajta az utcabeliek.
Addig nézett a szomorú szemekbe, míg végül megnyugodott. Már értette, hogy a férfi jó családfőhöz illően csak pénzt akart szerezni a családjának, ezért lett szenvedélye a játék. Keveset keresett, maszek munka pedig ritkán adódott. S mikor nem sikerült nyernie, és ráadásul a meglévő kevés is elúszott, annyira bánthatta a dolog, hogy szégyenében feladta. Rossz döntést hozott. És ő, a balga, mennyit szidta, hibáztatta! Sosem beszélték meg. Sosem gondolkozott azon, mi játszódhatott le az emberében. Most már sejti.
Aznap a temetőben megszűnt a szitkok áradata. Állt szótlanul a hervadt virágok mellett, és ömlött a könnye. Mire jól kisírta magát, már meg is bocsátott mindenért. Nyugodj békében - szólt a hant alatt fekvőnek.
Menj! - szólt otthon a kutyának. - Nincs már miért itt lenned.
A szokatlanul napfényes reggelen mosolyogva lépett ki a kapun, és indult a munkahelyére. A kihalt utcán összehajoltak a lombok, és sejtelmesen susogtak.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-11-06 20:51:44

válasz Hedge Hog (2015-11-06 18:23:40) üzenetére
Köszönöm!
A régies filing kellett, faluhelyen még élnek az ősi hitek a hazajáró lelkekről. Ezt a hangulatot, életérzést a "modern" stílus talán nem tudná visszaadni.
Örülök, hogy olvastad, és megírtad a véleményed!
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2013-10-22
Összes értékelés:
27
Időpont: 2015-11-06 18:23:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Egy megindító történet misztikával ötvözve! Szerintem jól összegyúrtad a két témát, megvan a harmónia, a történet jól olvastaja magát. Gördülékeny, nincs benne semmi felesleges. Nekem egy kicsit a 19. század irodalmát idézi, nem tudom miért, de van benne egy ilyen filing. A mondanivalója is megvan, olyan, amin érdemes elgondolkodni.
Gratulálok, nagyon jól írsz!
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-07-10 16:14:29

válasz Bödön (2015-07-07 07:54:41) üzenetére
Szia! Köszönöm a szavazatodat. A halál után van valami, ami itt marad egy ideig. A nyughatatlan lelkeknél általában addig, amíg még dolguk van. Ez egy ismerősöm története, de nekem is voltak érdekes tapasztalataim. Véletlennek mindenesetre nagyon érdekes.
Szepes Mária sokat tudott, a Vörös oroszlán számomra nagyon hiteles.
Üdv: Ylen
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8481
Időpont: 2015-07-07 07:54:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! A halottak visszajárnak? Igen vissza, akár így is lehet! Ami megtörténhet, az meg is történik! Rengeteg ember fantáziáját mozgatta meg ez a kérdés. Többek között, de nem utolsó sorban Szepes Máriáét is! Gondolom ismered a könyveit. olvastad a Vörös oroszlánt? Zseniális. Én a magam részéről nem hiszek az ilyesmiben, de teljességgel kizárni sem tudom. "Több dolgok vannak égen és földön..." Üdvözlettel: én

Legutóbb történt

Marcsy alkotást töltött fel Hová lettek ? címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Fekete szemek címmel

eferesz alkotást töltött fel Játs(s)zma címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

Habib bejegyzést írt a(z) Játsz-Ma című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Vihar című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)