Grauer Himmel

Die Sonne will nicht kommen,
Die Blumen so traurig sind.
»Sie hat Euch alle vergessen«,
Spricht höhnisch der kalte Wind.

Ein Schlüssel von blankem Golde
Ist heller Sonnenschein,
Der öffnet die Blumenherzen
Und stiehlt sich leise hinein.

Nun hat er sie treulos verlassen,
Die Blumen weinen allein.
Muß immer Lieben und Täuschen
So eng denn verbunden sein?
_____________________________


Ha szürke az ég

"A nap rám nem fog sütni!"
A virág - odavan...
"Ő téged elfelejtett!"
A szél így gúnyosan.

De íme, aranykulcsként
Nap küldi sugarát,
Virágnak szívét nyitja,
Belopva ott magát.

Majd el is hagyja hűtlen,
S az könnyek közt marad...
Muszáj, hogy jó, rossz mindig
Együtt is járjanak?