HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1871

Írás összesen: 48729

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: alberthFeltöltés dátuma: 2015-09-04

II. Lajos halála

Lajos király sátrában ül,
kit éjszaka álom kerül.
Utoljára ül a trónon,
tekintete az apródon...

Ő is ilyen volt nem régen
fiatalos jó kedvében.
Görnyedt vállain nagy teher,
hazánk sorsa már ott hever.

Ilyen ifjan még oly gyönge,
Jagellók házának gyöngye.
Harmatos, mint zsenge növény,
súlyos kard lóg széles övén.

Majd ha holnap, Mohács síkján,
Frízeus nevű paripán
kilovagol had élére,
az lesz életének vége!

Lajos király, látod, eljő
száz fekete, tornyos felhő.
Megárad a Csele-patak,
átgázolni nem bír lovad!

A tikkasztó hőség után
török támad rád délután.
Mély sötétség leple alatt
menekülnél, hogy mentsd magad.

Ámde mély az áradt meder
s holttested víz alatt hever.
Átölel a puha iszap,
társaid a néma halak.

A halálnak karjaiban
fehér orcád holdként villan.
Szemed bámul homályosan,
mint magyar sors, már az olyan...

Jövőnk sok ezer virága
mind halott már, mint királya.
Nemeseink színe-java
nem tér haza soha... soha!

Lám, augusztus huszonkilenc
mostoha nap, s mint egy lelenc,
oly árva lett ez az ország,
tükrözvén a jövőnk sorsát!

Ezen túl már Mohács-mező
egy szomorú, nagy temető.
S Magyarország sírhalma ott...
azóta tán feltámadott?

Debrecen, 2010. augusztus 25.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12577
Időpont: 2016-03-29 23:05:05

Szegény ifjú lajos király, bizony úgy lelte halálát, ahogyan azt szép versedben leírtad.
Kevesen írnak, írunk - magamat is beleértve - történelmi verseket.
Nagyon bevált a jövendőlés az utolsó szakaszban, sajnos:

"S Magyarország sírhalma ott...
azóta tán feltámadott?"

Nagyon tetszik ez a versed is.
Kata

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Mona Lisa mosolya címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/5 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A farkas és a kutya című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Az arany sakál és a szürke farkas című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A varjú és a csacsi című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Igazán (részletek 3.) című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Köszönöm, hogy élhetek! címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Erdő II. című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Erdő II. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A varjú és a csacsi című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szép utazás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Erdő II. című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Múlik a nyár című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/8 című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Kívánj... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)