HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49074

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: alberthFeltöltés dátuma: 2015-09-04

II. Lajos halála

Lajos király sátrában ül,
kit éjszaka álom kerül.
Utoljára ül a trónon,
tekintete az apródon...

Ő is ilyen volt nem régen
fiatalos jó kedvében.
Görnyedt vállain nagy teher,
hazánk sorsa már ott hever.

Ilyen ifjan még oly gyönge,
Jagellók házának gyöngye.
Harmatos, mint zsenge növény,
súlyos kard lóg széles övén.

Majd ha holnap, Mohács síkján,
Frízeus nevű paripán
kilovagol had élére,
az lesz életének vége!

Lajos király, látod, eljő
száz fekete, tornyos felhő.
Megárad a Csele-patak,
átgázolni nem bír lovad!

A tikkasztó hőség után
török támad rád délután.
Mély sötétség leple alatt
menekülnél, hogy mentsd magad.

Ámde mély az áradt meder
s holttested víz alatt hever.
Átölel a puha iszap,
társaid a néma halak.

A halálnak karjaiban
fehér orcád holdként villan.
Szemed bámul homályosan,
mint magyar sors, már az olyan...

Jövőnk sok ezer virága
mind halott már, mint királya.
Nemeseink színe-java
nem tér haza soha... soha!

Lám, augusztus huszonkilenc
mostoha nap, s mint egy lelenc,
oly árva lett ez az ország,
tükrözvén a jövőnk sorsát!

Ezen túl már Mohács-mező
egy szomorú, nagy temető.
S Magyarország sírhalma ott...
azóta tán feltámadott?

Debrecen, 2010. augusztus 25.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2016-03-29 23:05:05

Szegény ifjú lajos király, bizony úgy lelte halálát, ahogyan azt szép versedben leírtad.
Kevesen írnak, írunk - magamat is beleértve - történelmi verseket.
Nagyon bevált a jövendőlés az utolsó szakaszban, sajnos:

"S Magyarország sírhalma ott...
azóta tán feltámadott?"

Nagyon tetszik ez a versed is.
Kata

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) kétbék szarkazmussal című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

dodesz bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = K címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A pórul járt Csuka című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Megkondul a széltől címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)