HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1830

Írás összesen: 45762

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: alberthFeltöltés dátuma: 2015-09-04

II. Lajos halála

Lajos király sátrában ül,
kit éjszaka álom kerül.
Utoljára ül a trónon,
tekintete az apródon...

Ő is ilyen volt nem régen
fiatalos jó kedvében.
Görnyedt vállain nagy teher,
hazánk sorsa már ott hever.

Ilyen ifjan még oly gyönge,
Jagellók házának gyöngye.
Harmatos, mint zsenge növény,
súlyos kard lóg széles övén.

Majd ha holnap, Mohács síkján,
Frízeus nevű paripán
kilovagol had élére,
az lesz életének vége!

Lajos király, látod, eljő
száz fekete, tornyos felhő.
Megárad a Csele-patak,
átgázolni nem bír lovad!

A tikkasztó hőség után
török támad rád délután.
Mély sötétség leple alatt
menekülnél, hogy mentsd magad.

Ámde mély az áradt meder
s holttested víz alatt hever.
Átölel a puha iszap,
társaid a néma halak.

A halálnak karjaiban
fehér orcád holdként villan.
Szemed bámul homályosan,
mint magyar sors, már az olyan...

Jövőnk sok ezer virága
mind halott már, mint királya.
Nemeseink színe-java
nem tér haza soha... soha!

Lám, augusztus huszonkilenc
mostoha nap, s mint egy lelenc,
oly árva lett ez az ország,
tükrözvén a jövőnk sorsát!

Ezen túl már Mohács-mező
egy szomorú, nagy temető.
S Magyarország sírhalma ott...
azóta tán feltámadott?

Debrecen, 2010. augusztus 25.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11663
Időpont: 2016-03-29 23:05:05

Szegény ifjú lajos király, bizony úgy lelte halálát, ahogyan azt szép versedben leírtad.
Kevesen írnak, írunk - magamat is beleértve - történelmi verseket.
Nagyon bevált a jövendőlés az utolsó szakaszban, sajnos:

"S Magyarország sírhalma ott...
azóta tán feltámadott?"

Nagyon tetszik ez a versed is.
Kata

Legutóbb történt

oroszlán alkotást töltött fel Hegedűtokban címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ülök a meghitt szobában című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Benned élek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/7 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/6 című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Benned élek című alkotáshoz

zuzmara bejegyzést írt a(z) Benned élek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Figyel a Föld címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Késő című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/7 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/7 című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch:Lebenslauf című alkotáshoz

Mákvirág bejegyzést írt a(z) Mozaik című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/7 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)