Lied Die drei Röselein

Jetzt gang i ans Brünnele,
Trink aber net,
Do such i mein herztausige Schatz,
Find'n aber net.

Da laß i meine Äugelein
Um un um gehn,
Do seh i mein herztausigen Schatz
Bei nem and're stehn.

Und bei men Andre stehn sehn,
Ach, des thut weh,
Jetzt b'hüt di Gott, herztausiger Schatz,
Ich seh in nimme meh.

Jetzt kauf' i mir Tinte
Und Fed'r und Papier
Und schreib' mei'm herztausigen Schatz
Einen Abschiedsbrief.

Jetzt leg' i mi nieder
Aufs Heu und aufs Stroh,
Do falle drei Röselein
mir in den Schoß.

Und diese drei Röselein
Sind bluthig roth,
Jetzt weiß i net, lebt mein Schatz
Als ist er todt?

Friedrich Silcher
(1789-1860)

A három rózsácska dala

A kúthoz bár elmentem,
Nem ittam én,
Kerestem szív harmata kincsem,
Nem leltem én.

De mint fürkésző szemem
Jól körbe néz,
Meglátom, szív harmata kincsem,
Mással beszél.

S ahogy mással beszélget,
Lelkembe tép,
Uram védd szív harmata kincsem,
Nem látom már többé.

Nos, hát most tintát vettem
Meg tollat és papírt,
Kap egy búcsúlevelet kincsem,
Mit most kezem megírt.

Mily jól esik alvás ma
Puha széna szalmán,
Ott hullt három rózsácska
Ölemre rá.

Három rózsácska színe
Akár a vér,
Nem sejtem, holt-e kincsem,
Vagy vígan él?

Szalki Bernáth Attila