Statisztika

Hova megyünk ma táncolni
ötvenes években kérdeztük,
két helyre lehetett menni
hol magunkat, jól éreztük.

Fiúk könnyen határoztak
oda hol szép lányok voltak,
lányok sokszor oda mentek
hova az anyák akartak.

Az alsóvárosi körben
a mamák nagyon szerettek,
az ifjúsági otthonba
oda nem szívesen mentek.

Külvároson egy könyvtáros
vezette a tánczenekart,
itt benn egy könyvkereskedő
játszotta a szép dalokat.

Ott kinn Lőrinc Laci bácsi
vidáman harmonikázott,
benn Péró harmonikájára
járták fiatalok a táncot.

Mindig nagy volt a forgalom
mert az utcán sokan voltak,
tíz óra után a legények
ide-oda kóboroltak.

Ez akkor sok fiatalnak
egy nagy problémát okozott,
hisz mind a két helyen neki
jegyet vennie muszáj volt.

Nekem abban az időben
ott ment legjobban a sorsom,
akkor mindenhol ismertek
emlékeit ma is hordom.

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom