HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49245

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2015-09-18

Whittier és a szóma

A 19. században kezdtük igazán megismerni Indiát - addig csak a csodák országa volt, és Hérodotosznak éppen annyira hittünk, mint Sir John Mandeville-nek. Megjelentek az indiai szentírások első fordításai - William Jones, H. Wilson, Sir Charles Wilkins, H.T. Colebrooke, F. Wilford, stb, elévülhetetlen érdemei - megsejtettünk valamit az indiai filozófia mélységeiből. Az amerikai "transzcendentalisták" - Emerson, Thoreau, M. Fuller, T. Parker, N. Hawthorne, F.B. Sanborn, T.W. Higginson, stb, -- azt hitték, már mindent tudnak erről a kontinensnyi méretű országról. Divatba jött az Advaita Védánta, persze csak abban a formában, amit a protestáns keresztények kényelmesen be tudtak fogadni.

A lírai költők olyan verseket kezdtek írni, amelyekben indiai istenek nevei szerepeltek, és az egzotikus couleur locale hozzátartozott sok regényhez.

Nincs is ezzel semmi baj, mert valahogyan el kell indulni, és a csúcson abbahagyni kell, nem elkezdeni. Hogy a divatnak olyanok is engedelmeskedtek, akik meggyőződésével egyébként homlokegyenesen ellenkezett, az csak természetes.

John Greenleaf Whittier (1807-1892) amerikai költő volt, és kvéker. Kvékersége nagyobb súllyal esik latba, mint a költészete. Vallásos tárgyú költeményeket, himnuszokat és hasonlókat írt, amelyeket már a maga idejében is jobbára csak a hitsorsosai értékeltek. Én személy szerint sosem értettem, miért olyan döntő különbség, hogy valaki kvéker, presbiteriánus, metodista, unitárius vagy shaker; végül is mindig oda lyukadunk ki, hogy éljünk erkölcsösen és józanul, törődjünk bele Isten akaratába, imádkozzunk, gyakoroljuk az erényeket és az önzetlenséget, és akkor majd, a halál után, feljutunk a mennybe. Whittier napirendjén sem szerepelt más, de érdeklődő természetű, kíváncsi ember lévén, a transzcendentalisták társaságát kereste, és jó barátságot ápolt Emersonnal. Lehet, hogy egyes helyeken ez már súlyos eretnekségnek számít, de elolvasta a könyvet, amit Emersontól kapott: Charles Wilkins Bhagavad-gítá fordítását. "Csodálatos könyv, írta később, nagyon felkeltette a kíváncsiságomat, szeretném jobban megismerni a keleti vallásos irodalmat."

Ezt meg is tette, mint azt a Mahábhárata és a Manu törvénykönyve egyes, a saját verseibe beleillesztett parafrázisai bizonyítják. De olvasgatta a Rgvédát is, Max Müller fordításában, és a szómakészítés különösen megragadta a képzeletét. Ne rójuk meg azért, mert azt hitte, a szómát - a védikus szertartásoknál használt alkohol- vagy droghatású italt - üstökben főzik; az a helyzet, hogy ma sem tudjuk 100 %-os bizonyossággal, mi volt az eredeti szómanövény, amit annak idején a Múdzsavant hegységből hoztak (az Indiában ma használt szóma csak pótszer). Lehet, hogy virágos növény volt, lehet, hogy gomba, vagy valami más, de nem főzték, nem is erjesztették sokáig. A kipréselt levét keverték össze tejjel, és így fogyasztották. A Rgvéda himnuszai szóma-mámorról, szóma-őrültségről beszélnek. Indrát a szóma bátorította fel arra, hogy véghezvigye a hőstetteit, míg az áldozópapok úgy vélték, a szóma hatására fölemelkednek a mennybe, és együtt járnak az istenekkel.

Whittier 1872-es versének címe A szóma főzése (Brewing of Soma), és a mottója ez a sor Vaszistha rsi himnuszából (RV VII.32.4), Müller fordításában:

"Ajánljuk fel a szóma ivójának az italt, amelyet Indrának készítettek, tejjel elkeverve."

Müller a szanszkrit ksíradzs szót fordította tejnek, ami inkább joghurtot jelent (tej szanszkritul dudh vagy ksíra).

Pontosabb, de még mindig elég régi Ralph T.H. Griffith fordítása (1896):

"Indra számára sajtolták itt ezeket a szóma-leveket, joghurttal elkeverve. Jöjj el a házunkba, Mennykővel harcoló (Vadzsrahaszta), pej lovaiddal (haribhjám), igyál, amíg fel nem vidítanak."

Röviden, Whittier megkísérli leírni a szómakészítés fázisait, és természetesen mélyen elítéli azokat, akik a kultikus ital fogyasztásától várják üdvösségüket, a kvéker tanítások gondos követése helyett. A prédikációtól eltekintettem, de a vers bevezető szakaszai így hangzanak:

A rőzse ég, a tűz lobog,
A füst magasba száll.
"Vadmézet és tejet hozok,"
A szómakészítő dohog.
Gyerekként szól a száj.

Elitták szívük és eszük,
És vígan telt a nap,
Holló lett újra ősz fejük,
Baját nevette vén velük,
A béna ismét lábra kap.

És főztek jól, vagy rosszul ott,
Botokkal is kevergeték,
Egy kóstolás, majd mind ivott,
És hangosan kiáltozott:
"Ezt issza fent az égi nép!"

"Az ég, mit külde, azt nyakald,
Felejtsd a gondot és a bút!"
Így zengik ők a büszke dalt,
A szóma így kavart vihart,
Hol sátrak közt kanyarg az út.

"Mi révület, mi szent öröm,
Az élet megdicsőüle!
Szállok tovább a fénykörön -
Varun-kapuba ütközöm,
Zuhanva, ín, e sárgolyóra,
Kijózanodva, vissza, le.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Pegazust követem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)